Helytörténet

A tervek szerint megújulhat a zalaegerszegi egykori városháza, vagy ahogy a rendszerváltozás környékén hívták, pártok háza épülete. A Kazinczy tér 1. szám alatti ház földszinti része magántulajdonban van. Itt a tavasz folyamán újra egy modern bisztró nyílik, de jó esély van a teljes épület (az első és második emelet állami tulajdonban van) rekonstrukciójára is. Mindezt Balaicz Zoltán polgármester közölte a napokban Facebook oldalán. Kiemelve: 2021-ben készülhetnek el a tervek, 2022-ben pedig a munkálatokra is sor kerülhet.

Azt már megszokhattuk, hogy Kummer Gyula mérnök-tanár, a közösségi oldalán rendszeresen megörvendezteti ismerőseit egy-egy korabeli városképpel, hiszen hosszú évek óta gyűjti a Zalaegerszegről készült fotókat, képeslapokat. Néhány évvel ezelőtt a Lokálpatrióta Klub vendégeként be is számolt gyűjteményének legbecsesebb darabjairól. Sőt, a kollekció digitális változatát a múzeumnak adományozta.

A közelmúltban védte meg doktori értekezését Káli Csaba történész, a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese. A „Zala megye szovjetizálása 1945 és 1950 között” című disszertáció mintegy ötszáz oldalon keresztül elemzi a megye 2. világháború utáni történéseit; a szovjet csapatok bevonulásától kezdve egészen a tanácsrendszer kiépítéséig.

Idén ünnepli megalakulásának századik szülinapját a ZTE sportegyesület. Zalaegerszeg legnépszerűbb klubjának százéves története könyvben is megjelent. A kötetet sajtótájékoztató keretében mutatták be. A kiadvány a Településfejlesztési Operatív Program 4,4 millió forintos támogatásával, ezer példányban jelent meg. Mivel a könyv pályázati pénzből került kiadásra, ingyenes.

A hírlapterjesztést sem kímélte a koronavírus-járvány. Zalaegerszeg belvárosában több újságárusító hely is megszűnt a tavaszi veszélyhelyzet idején. Köztük az egyik legrégebbi, már-már ikonikusnak számító bolt, a Kossuth utcai „Filatélia” is.

A közelmúltban látott napvilágot a Tanácsköztársaság Zala megyében című kötet, melynek apropóját egy tavalyi konferencia adta. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára 2019. márciusában, a Tanácsköztársaság 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülést a témában, hogy beszámoljanak a legfrissebb kutatási eredményekről.

Sokszor esik szó Zalaegerszeg egykori fotográfusáról, Serényi Árpádról, aki az 1920-as, ’30-as években (egészen 1941-ben bekövetkezett haláláig) töltötte aktív éveit a városban.

Idén harminc éves az önkormányzatiság. Zalaegerszegen a rendszerváltást követő, első szabadon választott testület 1990. október 20-án alakult meg hivatalosan, ekkor választották meg Bogár Imre személyében az első polgármestert is. Előtte néhány nappal – a megbízólevelek átadása után – a képviselők a jeles alkalomból Deák Ferenc szobrához vonultak, ahol egy koszorúzást követően megfogadták, hogy mindig a város érdekeit tartják szem előtt.

Csak egy kis visszaemlékezés… Hogyan kezdődött? Nem ment könnyen, - ezt válaszolja szinte mindenki, akivel a rendszerváltoztatás éveiről, a tanácsi rendszer utáni önkormányzatiság kialakulásáról beszélgetünk. Az első közgyűlés tagja lett, majd alpolgármestere Müller Imre (MDF).

Hobbijából, a fotózásból kifolyólag értékes gyűjteményt hozott létre Kiss Lászlóné. A zalaegerszegi nyugdíjas hölgy szereti megörökíteni az élményeket, a világban látott szépséget, a múlandó perceket. Mindezeket évek óta dokumentálja, albumba is rendezi.

Amit néhány évtizeddel ezelőtt még csak sci-fi filmekben láthattunk, az mára befurakodott a városmarketing (sőt, az idegenforgalom és a helytörténeti kutatások) szférájába. Elég csak felvennünk egy speciális szemüveget, és néhány száz évet máris visszarepülünk az időben, hogy a korabeli városban tegyünk egy sétát. Ha meg már éppen ott vagyunk, a törököktől is megvédhetjük a várat.

Júliusban fordult a Göcseji Múzeum a város lakosságához, a helyi cégekhez támogatást kérve, hogy az év elején előkerült - Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák és bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Hiánypótló, tudományos igényű és közvetlen hangnemű ismertető anyag látott napvilágot Andráshidán. Fábián István nyugdíjas pedagógus a település földtörténetét taglalja a 250 millió évvel ezelőtti időktől, amikor embernek még nyoma sincs errefelé, napjainkig.

30 éve Szabadon – Amit lebontottunk címmel adtak át egy úgynevezett Hypercube oszlopot a színház előtti Ruszt József téren. A nagyméretű installáció a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékezik, különös tekintettel a zalaegerszegi eseményekre.

Egy zalaegerszegi születésű légvédelmi tüzér 1944-45 közötti mindennapjaiba kalauzolja el az olvasót az a kötet, melyet kedden mutattak be a városházán. Dr. Havas Rezső egykori főhadnagy katonanaplóját Molnár András történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója és Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá.

Hosszú évtizedes hagyománya van az európai országokban a Kulturális Örökség Napjai rendezvénynek, mellyel az épített örökségre, a régészeti emlékekre és a természet értékeire hívják fel a figyelmet az intézmények. Az idei örökségvédelmi programsorozatra Európa-szerte szeptember 19-20-án került sor, az eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Életkorunktól függően, kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindannyian a szocializmus gyermekei vagyunk. Még a legfiatalabb korosztály sem bújhat ki alóla teljesen, hiszen szüleik, nagyszüleik még biztos, hogy eltöltöttek néhány évet vagy évtizedet a rendszerváltozás előtti időszakban.

Idén száz esztendős a ZTE. A jeles évforduló alkalmából centenáriumi sétára várta az érdeklődőket a Tourinform Iroda. A sport-és helytörténeti kalandozáson ezúttal Sóska Zoltán idegenvezető kalauzolta a közönséget. Afféle meglepetésvendégként pedig jelen volt Péter Zoltán válogatott labdarúgó is.

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.