Helytörténet

Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusának, Serényi Árpádnak az élete és munkássága elevenedett meg a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén.A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen Megyeri Anna történész (Göcseji Múzeum) mutatta be a fotós városról készült legfontosabb felvételeit.

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

Néhány, a 20. század elején élt középosztálybeli család mindennapjai, valamint utcaképek, szőlőhegyi hajlékok, de az I. világháború időszakából származó pillanatképek is szerepelnek azokon az üvegnegatívokon, melyek a Göcseji Múzeum és a Fortepan együttműködésének köszönhetően a közelmúltban kerültek digitalizálásra. A korabeli fotók egy része az Index internetes portál magyarországi megyéket bemutató sorozatának részeként debütált a hétvégén.

A város középkori történetét foglalja össze az a készülő kiadvány, mely a tervek szerint ebben az évben jelenik meg az Egerszegi Füzetek sorozat részeként. Az „Egurscug birtoktól Egerszeg végvárig” című könyv szerzői, dr. Bilkei Irén főlevéltáros és dr. Vándor László régész, évtizedek óta kutatják a témát.

Az eklektika és a historizmus helyi építészeti értékeiről esett szó a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén, melynek vendége ezúttal Czeglédy András építészmérnök, tanár volt. A résztvevőket Iványi Ildikó, az egyesület vezetője köszöntötte.

Idén február 15-én 110 éve lesz, hogy Keszthelyen megszületett Simon Erzsébet, akinek karrierje a városban 1925-ben megrendezett Korzó szépe versenyen aratott győzelmével kezdődött. Életútjáról Simon Böske naplója címmel jelent meg kötet, a hévízi dr. Szarka Lajos munkája nyomán.

Ne gondoljuk, hogy a karácsony előtti nagy sürgés-forgás és reklámhadjárat csak napjainkra jellemző. A 20. század elején is lázasan készültek az ünnepekre a zalaegerszegi kereskedők. Az újságokban reklámdömping volt, a posta pedig hatalmas forgalmat bonyolított le.

Vajon milyen városkép tárult annak az utazónak a szeme elé, aki 1935-ben leszállt a zalaegerszegi vasútállomáson a vonatról? Hogy nézett ki az állomás környéke, és milyen fontosabb épületek álltak már ekkor a városközpont felé haladva?

Mindig spórolni kell. Ez legkönnyebben úgy kivitelezhető, ha a kiadásainkat pontosan feljegyezzük egy klasszikus füzetbe. Mondjuk fél évszázadon keresztül. Hogy aztán a megőrzött füzetek a történészek számára is fontos dokumentumként szolgáljanak.

Bár az első házak nem mostanában épültek fel, mégis Zalaegerszeg egyik legfiatalabb városrészéről van szó. Építészetileg sokszínű, utcái számos apró titkot rejtenek és még ma is bővül; mégpedig az Alsóerdő felé. A Turizmus Világnapja alkalmából a Kertváros került fókuszba.

Lótenyésztés és vízszabályozás Zalában, a balatoni gőzhajózás életre hívása, szerteágazó kapcsolatrendszer a reformkori zalai ellenzékkel; különösképpen Deák Ferenccel. Talán nem is gondolnánk, de e fenti „történések” központi szereplője Széchenyi István.

Zalaegerszeg esti fényekben címmel várták egy hangulatos, nyáresti sétára az érdeklődőket augusztus 18-án, a Tourinform Iroda és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület szervezésében. A program nemcsak a városközpont nevezetes épületeit mutatta be a résztvevőknek, hanem szó esett a helyi villanyvilágítás kiépítéséről, és az azt övező vitákról is.

A férfiaknak mindig is szükségük volt arra, hogy egy kis nedűvel öblögessék a torkukat, miközben a nők (kivéve az olyan nőket) a korábbi évszázadokban nem tehették be a lábukat a vendéglátóhelyekre. Ez alól maximum a cukrászdák voltak kivételek.

Előadássorozatot indított a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület annak érdekében, hogy a tagsággal és az itt élőkkel jobban megismertessék a város építészeti értékeit, és az ehhez kapcsolódó művészettörténeti emlékeket.

Húsz belvárosi titokra derült fény azon a nyilvános sétán, melyet a Zalaegerszegi Tourinform Iroda szervezett abból az alkalomból, hogy épp 20. születésnapjukat ünneplik. Az eseményen ezúttal a Báthory-iskola turisztika szakos diákjai kalauzolták az érdeklődőket, de volt néhány meglepetés vendég is.

Tíz millió katona, és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árván maradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

A leágazásokkal együtt egy kilométer hosszan nyúlik el a település alatt. Legmélyebb része 30 méter. A bunkernek három bejárata van, és körülbelül ezer fő befogadására tervezték. Szerencsére „élesben” sosem kellett kipróbálni. Manapság koncertnek is helyet ad.

Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.

Vajon mi történt Zalaegerszegen 1848. márciusának elhíresült napjaiban, és hogyan nézhetett ki a korabeli belváros? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik részt vettek a március 15-i várostörténeti sétán.

A város urbanizációs folyamatának és a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat működésének egyik legaktívabb időszakába enged bepillantást az a fotógyűjtemény, mely tavaly nyáron került az MNL Zala Megyei Levéltárának birtokába.