A belvárosi Filatélia ötven éve

Tavasszal bezárt a Kossuth utca legrégibb újságosboltja

Az üzlet több mint ötven évig szolgálta a közönséget; 1969 áprilisában nyílt meg Zalaegerszegi Hírlap és Filatélia Bolt néven a Kossuth utca 34. szám alatt. Mint az a nevéből is kiolvasható, nemcsak újság-, hanem bélyegárusítással is foglalkozott. Az akkori Zalai Hírlap tudósítása szerint, a reprezentatív hírlapboltban – melyet a Posta Pécsi Igazgatóságának vezetője adott át – mintegy negyven fajta magyar és külföldi napilap, hetilap és színes folyóirat volt kapható, a legszélesebb érdeklődési kört kielégítve. A bolt pedig nagy örömet szerzett a bélyeggyűjtőknek, hiszen nemcsak alapvető kellékekhez és kiegészítőkhöz, hanem néhány különlegesebb darabhoz is hozzájuthattak.

Áprilisban ez a kép fogadta a gyalogosokat

Két évvel később a napilap arról számolt be, hogy a kicsi üzlet egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az 1971-es adatok szerint a hazai napi- és hetilapokon túl 112 féle belföldi és 118 féle külföldi folyóirat várta az olvasókat. Míg 1969 májusában, a nyitást követő hónapban 7000 forint volt a forgalmuk, addig ez a szám egy évvel később már 22 ezerre emelkedett. 1970 decemberére pedig elérte a 25 ezret. Az akkori képes hetilapok közül leginkább a Nők Lapját, a Képes Újságot, a Ludas Matyit és a Fülest, a havilapok közül pedig az Ifjúsági Magazint, az Ezermestert és az Autó-Motort keresték a legtöbben. Ami a külföldi lapokat illeti (nyilván azokról van szó, amiket Magyarországon a hetvenes években árusítani lehetett) főleg a divatlapok voltak népszerűek, különösen a Burda.

A tudósítások azt is megemlítik, hogy a hírlapbolt kora reggel, illetve délután 4 és 6 óra között olyan nagy forgalmat bonyolított le, hogy gyakran kint állt a sor, emiatt többször felmerült az is, hogy nagyobb helyiségbe költöztetik a boltot.

A Magyar Posta egyébként 1950-ben hozta létre az egész országra kiterjedő hírlapterjesztést, melynek egyik legfőbb célja az volt, hogy az állami propaganda minden településre, így a legkisebb falvakba is eljusson. Ez a sajtóterjesztési monopolhelyzet egészen a rendszerváltozásig fennállt. Az 1989/90-es időszakban aztán egyre inkább látszott, hogy a változó politikai helyzetben sem a meglévő jogszabályok, sem pedig a posta nem alkalmas igazán a sajtóorgánumok hatékony terjesztésére (különösen igaz volt ez az újonnan megjelenő lapokra, kiadványokra). Végül sor került a terjesztés újraszabályozására és privatizációjára.

A Kossuth utcai üzlet a változásokat túlélve a helyén maradt, egészen a 2020-as tavaszi járványügyi korlátozásokig. A zárással együtt pedig elillant a falak közé szorult, jellegzetes „újságosbolt illat” is. Bármennyire kényelmes is a laptop előtt ülve, vagy a telefont nézve újságot vásárolni és olvasni, azért a szűkös tér atmoszférája és a „belelapozás” öröme hiányzik.