Helytörténet

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.

Nem maradt el idén tavasszal sem a ZEGerésző internetes honismereti verseny a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. 21 résztvevővel zajlott a 8 fordulós játék.

Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Nem mindig örvendett nagy népszerűségnek az olasz fagylalt. Legalábbis ez derül ki a korabeli reklámokból és újságcikkekből. A téma a május 8-i fagylalt világnapja kapcsán került elő, mégpedig a Göcseji Múzeum jóvoltából, akik Facebook oldalukon osztottak meg egy 20. század első feléből származó „fagyizós” fotográfiát.

135 évvel ezelőtt, 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú (mai értelmezéssel megyei jogú) város Zalaegerszeg, így ez a nap a Város Napja. A hagyományokhoz híven Balaicz Zoltán polgármester délelőtt megkoszorúzta a város első polgármesterének, Kovács Károlynak az emlékművét, a róla elnevezett téren.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

1970-ben avatták fel a zalaegerszegi Ifjúsági Park (Vizslapark) szélén a Lenin-szobrot. Marton László szobrászművész négy méter magas bronz alkotása a megszokottakhoz képest viszonylag lezseren, zsebre tett kézzel ábrázolta a Szovjetunió első vezetőjét.

Polgárosodás nélkül nem jöhetett volna létre a mai értelemben vett képzőművészeti élet. Különösen igaz ez egy Zalaegerszeg méretű kisvárosra, mely hosszú ideig elmaradottnak számított, főleg ami a századforduló előtti időszakot illeti.

A Pannon Tükör folyóirat legutóbbi lapszámába érdekes tanulmányt írt Hajdók Judit orgonaművész- és kutató a város orgonáiról. A Budapesten élő zenész sokáig Zalaegerszeg orgonistája is volt.

Megjelent a Zalai Múzeum kiadványsorozat 24. száma. Ezúttal harminckét szerző huszonhét tanulmánya olvasható a kötetben, melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutattak be a közelmúltban.

Sokáig OTI-székház volt, aztán néhány korosztálynak SZTK-ként maradt meg az emlékezetében (vagy rémálmaiban). Manapság leginkább Kamarák Házaként ismerjük a Kosztolányi- és a Petőfi utca sarkán álló épületet. A közelmúltban egy kamarai nyílt nap keretében részletesebben is megismerkedhettek az érdeklődők a Petőfi utca 24. szám alatt álló ház történetével és titkaival.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Levéltári forrásokra, és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

Céhek, kaszinók, egyletek és más társadalmi szervezetek; a török kortól, nagyjából az 1990-es évek közepéig. Egy TOP pályázatnak (helyi identitás és kohézió megteremtése Zalaegerszegen) köszönthetően feltárásra került a város közösségi életének története.

Egy 1845-ből származó, az egykori zalaegerszegi piacteret ábrázoló dagerrotípia került elő tavaly ősszel a Francia Fotográfiai Társaság gyűjteményéből, Fisli Éva (a Magyar Nemzeti Múzeum történésze és Történeti Fényképtárának munkatársa) kutatásai közben.

Meglepetéskötetnek készült, de a sors közbeszólt, így emlékkötet lett az a most megjelent kiadvány, melyben kollégái tisztelegnek Kapiller Imre előtt. Az MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa 65 éves korában hunyt el váratlanul, 2018 őszén.

Sajtótájékoztató keretében számoltak be a ZTE jubileumi emlékprogramjáról. Balaicz Zoltán polgármester elmondta, száz esztendő alatt a lokálpatrióta kötődés egyik szimbóluma lett a ZTE, melynek 18 szakosztálya 1920-2020 között számos emlékezetes pillanattal, örömmel, büszkeséggel és legendás sportolókkal ajándékozta meg a várost és a nemzetet.

A Keszthelyi Kórház alapításának 2019-es 260. évfordulója alkalmából jelentetett meg jubileumi kötetet dr. Szutrély Péter orvos, aki édesapja révén kötődik a nagy múltú intézmény több évtizedéhez.

A levéltárhoz került Vajda József zenepedagógus, népzenegyűjtő hagyatékának egy része. A főleg személyes iratokból, fotókból álló dokumentumokat az 1998-ban elhunyt népdalgyűjtő fiai, Vajda László és Vajda István adták át az MNL Zala Megyei Levéltárának.

A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtárának decemberi Hónap könyve kiállítása a mai irodalomnak szentel figyelmet. A bemutató sorozattal idén a Festetics I. György emlékév jegyében a főúri család legkiemelkedőbb tagja halálának bicentenáriuma tiszteletére tallózott az intézmény korabeli kiadványok közt.