Dokumentarista utcaképek idilli hangulatban

A korabeli Zalaegerszeg Rédey István festményein

Néhány hete azonban a képeslapok és fotográfiák helyett egy ma már kevéssé ismert zalaegerszegi festőművész, Rédey István (1946-2004) alkotásait osztja meg a Facebookon. Rédey jobbára utcaképeket örökített meg a maga sajátos stílusában. Képei akár fejtörőként is szolgálhatnak: vajon melyik utcarészletet, vagy épületet látjuk? Annál is inkább, mert a régi házak helyére a legtöbb esetben már újak épültek. Hogy miért kerültek most a figyelem középpontjába Rédey képei?

Kummer Gyula (ZalaMédia archív/-pP-)

Kummer Gyula érdeklődésünkre azt mesélte, 2005-ben a Móricz Galériában nyílt egy Rédey-emlékkiállítás, ahol lehetőséget kapott arra, hogy lefotózza (és ezzel digitalizálja) a festő műveit. Akkor megígérte, hogy egy ideig nem teszi közzé ezeket a felvételeket, ám azóta eltelt tizenöt év…

- Úgy érzem, hogy elérkezett az idő, hogy Rédey képei, illetve az azokon szereplő utcaképek, egykori épületek közkinccsé váljanak. Nagyon sok – becslésem szerint száznál is több – festményt készített Zalaegerszegről. Egy részüket képeslapok alapján festette meg, de a saját sétái, élményei is megihlették. Munkái attól érdekesek, hogy a dokumentarizmus keveredik a fikcióval. Az adott helyszínábrázolás, utcakép reális, ám néha feltűnnek olyan alakok a festményeken, akik ruházatuk alapján mintha sokkal régebben éltek volna. A századelő divatját látjuk 1950-es, ’60-as évekbeli, vagy még későbbi környezetben.

Kummer Gyula szerint várostörténeti jelentősége van ezeknek a festményeknek, az ábrázolások pedig gondolkodásra késztetnek: vajon melyik korabeli utcát látjuk az adott képen? De óhatatlanul nosztalgiát is ébresztenek mindazokban, akik fiatal korukban még jártak ezeken a tereken, vagy házakban.

Századelős divat Rédey István néhány festményén (Fotó: Kummer Gyula)

- Azzal, hogy a Facebookon közzéteszem a festményekről készült fotókat, szeretnék egy kis játékosságot, élményt vinni a hétköznapokba a pandémia szülte bezártság alatt. De ismeretterjesztő funkciója is van a bejegyzéseknek, hiszen egy tehetséges, ám visszahúzódó és emiatt kevéssé ismert helyi alkotó munkássága kerül fókuszba.

Telefonon utolértük Friss Zoltánnét is, aki hosszú évekig a Móricz Galéria vezetője volt és rendszeresen szervezett kiállításokat Rédeynek. Korábban pedig iskolatársak voltak a Ságvári Endre Gimnáziumban. Megtudtuk: a művész már fiatalon rokkantnyugdíjas lett, édesapjával élt nagyon szerény körülmények között. Egy ideig pedig címfestőként dolgozott, például az Ady moziban. Művészként jobbára Zalaegerszeget vagy a Zala-partot örökítette meg, hiszen nagyon szeretett kerékpározni, kirándulni. Ezekből a rövid túrákból sok inspirációt nyert, de Kisgyörgy Erzsébet képeslapgyűjteményéből is választott néha egy-egy témát. A festészetet – betegsége miatt – afféle terápiának is tekintette. 

- Soha nem akart a középpontba kerülni, nem élt társadalmai életet és elég rossz anyagi körülmények között teltek a napjai. Emiatt sokan próbáltunk segíteni neki, hiszen a tehetségét nagyra tartottuk. Ezért is szerveztem neki kiállításokat, melyek után szerencsére vásároltak is tőle festményeket. Persze mint amatőr alkotó, nyilván nem tudott – és nem is szeretett volna – magas árat szabni a képeinek. Alkotásainak zöme jelenleg magántulajdonban van. Érdekes, hogy megfestette a Móricz Galéria épületét is; a kép máig kint van a lépcsőházban – tette hozzá.

Rédey önarcképe (Fotó: Facebook/Kummer Gyula)

Rédey István szerepel a közelmúltban megjelent „Képzőművészet Zalaegerszegen” című albumban is. Dr. Kostyál László művészettörténész, a kötet szerkesztője kérdésünkre elmondta: viszonylag keveset tudunk a művészről, hiszen nem sok emberrel állt szoros kapcsolatban. Bár felsőfokú tanulmányokat nem folytatott, Dús László szakkörében (ami akár afféle helyi akadémiának is felfogható) kiváló alapokat szerzett. Tehetséges alkotó volt, aki főleg településképeket festett és rajzolt. Emberábrázolásra nem törekedett. Munkásságát pályatársa, Bedő Sándor festőművész is sokra tartotta, neki pedig kiváló értékítélete volt.

- Rédey egy elsüllyedőben lévő világot örökített meg, ami egyfajta lokálpatrióta beállítódást tükröz. Dokumentálta a város egy bizonyos időszakát, ugyanakkor mintha szándékosan archaizált volna. Vagyis hangulatában visszavetítette az aktuális állapotokat fél évszázaddal korábbra, ezért is láthatunk néha századfordulós miliőt a képein. Talán ez is volt a célja: egy kisvárosi idill ábrázolása. Nem nagyon látunk romokat, vagy piszkot az általa megfestett helyszíneken. 

Kisvárosi idill. Egy jellegzetes korabeli zalaegerszegi utcakép a művész festményén (Fotó: Kummer Gyula)

A művészettörténész szerint az alkotó sajátos stílusát a geometrizáló hajlam és az erőteljes színhasználat adja. Egy tömbszerű térszemlélet figyelhető meg a képein. Nincsenek ferde utcák, szabálytalanság, vagy aszimmetria. Nagyon hangsúlyos a színvilága is, kedvelte a sötét tónusokat. Úgy dokumentálta a várost, hogy közben át is formálta azt, kiemelve a számára kedves részleteket.

Munkássága azért is fontos, mert a festményein megjelenő Zalaegerszeg mára szinte teljesen eltűnt a szemünk elöl.