Helytörténet

A város urbanizációs folyamatának és a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat működésének egyik legaktívabb időszakába enged bepillantást az a fotógyűjtemény, mely tavaly nyáron került az MNL Zala Megyei Levéltárának birtokába.

„Ókortól a szocreálig… hö, király!” 2001 nyarán egy Budapestről érkezett fiatal házaspár így kommentálta a Göcseji Múzeum 2000-ben nyílt, Központok a Zala mentén című, a megye történetét bemutató új állandó kiállítását.

Idén ünnepeljük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170., valamint az első világháború befejezésének 100. évfordulóját. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára mindkét jeles dátumra megemlékezik ebben az évben.

A közelmúltban jelent meg az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a zalai 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét.

Megjelent az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét. De számos más kiadvány is napvilágot látott már a két szerző jóvoltából.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából jelent meg az a tanulmánykötet, mely a zalaegerszegi református és evangélikus gyülekezet történetét eleveníti fel, de fontos zalai protestáns személyek életrajzába is bepillantást nyerhetünk.

Előkerültek a város középkori plébániatemplomának, illetve a püspöki udvarháznak az építéséhez használt téglaégető kemencék. Legalább is a leletek alapján ezt feltételezik a Göcseji Múzeum szakemberei, akik a városvezetéssel közösen tartottak bejárással egybekötött sajtótájékoztatót a leendő Mindszenty-központ területén.

Két évvel ezelőtt rendeztek a városban konferenciát Csány László születésének 225. évfordulója alkalmából. A tudományos ülés előadásainak bővített anyaga a minap kötet formájában is napvilágot látott.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére szervezett történelmi emlékestet a Zalaegerszeg Barátai Egyesület. A Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben megrendezett eseményen Bali Zoltán elnök köszöntője után Káli Csaba történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, és Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott előadást.

Három éve várják ismeretterjesztő sétákra a városlakókat és a turistákat az idegenforgalmi szakemberek a megyeszékhelyen. A fő cél, Zalaegerszeg megismerése, az identitástudat erősítése. S megannyi rácsodálkozni valót találhatunk, mégha tősgyökeres helybéliek vagyunk is.

Hamarosan befejeződik a régészeti feltárás a leendő Mindszenty Emlékközpont területén. A szakemberek augusztus vége óta végeznek ásatásokat a Göcseji Múzeum mellett elterülő 900 négyzetméteres telken, melyen egykoron az egerszegi végvár egy része terült el.

A reformáció és a protestantizmus történeti kérdéseit helyezte középpontba az a konferencia, melyet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára szervezett az önkormányzattal közösen, a Reformáció 500 Emlékbizottság támogatásával, a vallás születésének 500. évfordulója alkalmából.

Október végéig látogatható a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban az a korabeli, és napjaink fotóiból készült tárlat, mely a város történetét idézi fel néhány tabló segítségével.

Időutazásra invitál a közelmúltban megjelent, s immár két alkalommal bemutatott Zalaegerszeg története című kötet. A fotókkal és más dokumentumokkal gazdagon illusztrált képes albumot – mely a város első írásos említésének 770. évfordulójára készült – dr. Gyimesi Endre történész és Seres Péter fotóriporter szerkesztette.

A Magyar Turizmus Napja (szeptember 27.) alkalmából egy különleges sétára invitálták az érdeklődőket a város turisztikai szakemberei. A cél – illetve a felfedezésre váró terület – ezúttal a Páterdomb, és annak nevezetes helyei voltak.

Mai divatos szóhasználattal élve egyfajta városmarketing-tevékenységet folytatott a hatvanas-hetvenes években Keresztury Dezső Zalaegerszeg érdekében, hiszen ahol csak tehette, pozitív színben tüntette fel szülővárosát. Nemcsak könyvekhez írt előszót, de ő volt a szerzője a városról készült korabeli dokumentumfilm szövegének is.

Egy, a turizmus fejlesztésében érdekelt társaság jóvoltából júniustól nyolc helyszínen mutatják meg, miről érdemes máshogy gondolkoznunk a Balaton körül, milyen felfedeznivalót rejtegetnek azok a tájak, ahol nyaranta a vízibicklit hajtottuk, és lángost ettünk.

A zalai sajtó másfél évszázados történetével kapcsolatban hangzottak el előadások a közelmúltban a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Azt régóta tudjuk, hogy az éremnek két oldala van, azonban hogy alkalmanként egy emlékműnek is lehet, az a laikusok számára elég meglepő. Történészek számára már kevésbé, főleg ha az „előlapon” és a „hátlapon” két korszak szimbolikája jelenik meg.

A magyar fotótörténet számára is izgalmas kiadvány született, miközben Zalaegerszeg múltjába és egy helyi fotográfus életébe is bepillantást nyerhetünk…460 korabeli fotón keresztül.