Helytörténet

Májusban nyílik a zalaegerszegi Göcseji Múzeum „Így éltünk a ’80-as években” című új időszaki kiállítása, mely a korszak történetébe, életmódjába enged bepillantást.

Az emberiség történetének mindig is része volt a szőlőtermesztés és a borivás. A jelenséghez egyaránt hozzátartozik a kultikus célú borfogyasztás, a gasztronómiai élvezet, a mértéktelenség és a bűnözés is.

Kevéssé ismert élettörténeteket rejt az 1944 decemberében a nyilasok, majd 1945-ben a Vörös Hadsereg által elhurcolt személyek névsora. A két elnyomó rendszer áldozataira emlékező zalaegerszegi emlékműveken (melyek közül az egyik már nem áll) egy-egy női név is szerepel.

A zalaegerszegi egykori Mándi-villa sokáig fogalom volt a városban, ám nem mindig pozitív kontextusban hangzott el a neve. Az Egerszeghegy felé vezető Hóvirág utcában lévő villa eredetileg egy helybéli polgári család tulajdona és otthona volt.

Magyarul Európában címmel vándorkiállítás érkezett Zalaegerszegre, az „1100 éve Európában, 20 éve az Unióban” című programsorozat keretében. A legfontosabb történelmi eseményeket felvillantó tablókiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának folyosóján látható még október 21-22-én.

Ötven év, 91 kötet; röviden ez a mérlege a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat fél évszázados történetének. „Vidéki műhelyek – 50 éves a Zalai Gyűjtemény” címmel szervezte meg hagyományos levéltári napját a MNL Zala Vármegyei Levéltára a megyeszékhely dísztermében.

Egyik képen létrán áll, hogy elérje a felső polcokon lévő köteteket a berlini Magyar Intézet könyvtárosaként, valamikor az 1930-as években. Máskor meg a budapesti Eötvös Collegium teteje a „magaslati pont”, ahol 1945-ben – immár az intézmény igazgatójaként – cserepeket pakol többedmagával, hogy helyreállítsa a háborús károkat.

Kuriózum családi emlékre bukkantam egy nagyon kedves régi ismerősömnél. Mivel az idén éppen 140 éve született Kossuth-díjas szobrászművészt, Kisfaludi Strobl Zsigmondot érinti a sztori, születésnapi ajándéknak szánom a nyilvánosságra hozatalát.

Páterdomb története címmel rendeznek klubdélutánt június 14-én, 17 órakor a Páterdombi Közösségi Házban. Előadó Tódor Tamás marketingreferens.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

„Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19-20. században” címmel szervez tudományos konferenciát május 22-én, 9 órától a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára.

A zalaegerszegi Arany Bárány Szállóból származó, a vendéglátóhely korabeli emblémájával ellátott pecsenyéstál lett a hónap műtárgya.

Emlékkonferenciát szerveztek a Göcseji Múzeumban dr. Szentmihályi Imre (1924-1986) néprajzkutató, múzeumalapító- és igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából.

Balaicz Zoltán polgármester legutóbbi Facebook-bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy támogatja azt a kezdeményezést, hogy Zalaegerszeg egykori fényképész családjának - a Saly családnak - a sírhelyét védetté nyilvánítsa a város.

Első alkalommal hirdetett teadélutánt a Göcseji Múzeum, mégpedig a Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás témájához kapcsolódóan. A rendezvényre elsősorban olyan zalaegerszegieket vártak, akik még ismerhették a kiállításon bemutatott kilenc hölgy valamelyikét, vagy esetleg szüleik, rokonaik révén érdekes történeteket hallottak a szóban forgó nőkről.

Zalaegerszegen még sokan emlékeznek a Saly családra, melynek tagjai a Batthyány utcában üzemeltették fotós műtermüket a 20. század elejétől szinte az 1980-as évekig.

Tizenkét rövid előadást hallgathattak meg az érdeklődők a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának Pillanatképek című rendezvényén. A délutáni szimpóziumon a Göcseji Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és a Mindszentyneum munkatársai számoltak be az elmúlt év friss kutatási eredményeiről, valamint a legkedveltebb kiállításokról, programokról.

Megnyílt a Göcseji Múzeum új időszaki kiállítása, mely kilenc zalai, jobbára zalaegerszegi nő életútján keresztül mutatja be, hogy milyen lehetőségei voltak egy nőnek a 20. század első felében.

Felavatták Tüttőssy László (1746-1824) Zala vármegyei táblabíró emléktábláját az Európa tér és a Berzsenyi utca sarkán. Szabolcs Péter szobrászművész domborművével nemcsak Zalaegerszeg egyik jeles 19. századi adományozója előtt tiszteleg a város, hanem egy „bürokratikus hibát” is igyekeznek kijavítani.

Jogtudós, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzeti liberális politikus. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852-ben, iskoláit Nagykanizsán végezte, a jogi egyetemet pedig Budapesten. 1892-től haláláig (1937-ig) aktív politikus volt, szellemisége, valamint munkásságának érdemei mégis méltatlanul elfelejtődtek.