A fekete-fehértől a kék-fehérig

 ZTE 100 centenáriumi séta

Péter Zoltán és Sóska Zoltán (kezében egy relikviának számító labdával)

A rendezvény legfőbb helyszíne mi más is lehetett volna, mint a ZTE Aréna, de a focin kívül azért az egylet égisze alá tartozó többi sportág is szóba került. A stadion lelátóján helyet foglalva a hallgatóság számos érdekességet tudhatott meg az 1920-ban alakult tornaegylet múltjáról. Sóska Zoltán elmondta: a klub létrejötte nem volt teljesen előzmény nélküli, hiszen 1912-ben már volt egy alkalmi felállás: a Vasvár elleni futballmeccsen akkor 4-2-es vereséget szenvedett a zalaegerszegi csapat. Nem sokkal később Csáktornyától is kikaptak, de ennek ellenére maga a játék mit sem veszített népszerűségéből. Rendszeresen voltak alkalmi mérkőzések az akkori Vizsla-réten (Vizslapark), melyeket sokszor több ezer néző kísért figyelemmel.

Az első világháború alatti kényszerszünet után, 1920-ban szerveződött meg hivatalosan a szakosztály, mégpedig egy széleskörű lokálpatrióta összefogás eredményeképpen. Kereskedők, iparosok, munkások, értelmiségiek egyaránt nagy szerepet vállaltak a klub létrejöttében. A népes ZTE-családnak – a játékosokon, edzőkön és a felkészülésben segítőkön túl – azóta is tagjai mind a szurkolók, mind pedig a szponzorok. A klubhűség mindig meghatározó tényező volt, és az elmúlt száz évben nagyon sokan járultak hozzá ahhoz, hogy az egylet és a hozzá tartozó sportágak jó hírét vigyék a városnak – hangzott el.

A séta résztvevői a pályavonalazás fortélyait is elleshették

A klub színe többször változott az évtizedek alatt: a kezdeti időszakban fekete-fehér volt, aztán zöld-fehér lett, míg a most is használt kék-fehér színösszeállítás a hetvenes évek végén honosodott meg, és vált szimbólummá. Természetesen változott a mérkőzések helyszíne is, hiszen gyorsan megfogalmazódott az igény egy saját sportpályára, ami a Jákum utcában épült fel az 1920-as évek közepén, szintén közösségi összefogás következtében. Nemcsak focipálya, hanem öltöző, szertár és kocsma is tartozott a Fuchs és Grósz által épített „komplexumhoz”.

A második világháború időszakában és az azt követő években viszontagságos korszak következett; sok bizonytalansággal, kudarccal és apró örömökkel. Hosszú ideig csak a középmezőnyben foglalhatott helyet a csapat. Az áttörés a hatvanas évek végén történt, amikor sikerült feljutniuk a legjobbak, vagyis az NB I-esek közé. Az első nagy sikert 1972. októberében érték el, immár a ZTE-stadionban: 20 ezer néző előtt, 4-0-s győzelmet arattak a szegedi játékosok ellen. Hogy innen milyen rögös út vezetett a 2002-es ZTE-Manchester United meccsig, azaz Koplárovics Béla elhíresült góljáig, arról is mesélt érdekességeket az idegenvezető. Felsorolva a nagy sikereket, bukásokat, neves edzőket és játékosokat.

Az idegenvezető felelevenítette az elmúlt száz év fontosabb eseményeit, eredményeit

A séta során a közönség lemehetett a pályára, sőt az öltözőbe is „beleshettek” a vendégek. Majd a szomszédos sportcsarnokban folytatódott a program, ahol a kosarasoknál tettek rövid látogatást. Itt Halász István, a csapat korábbi játékosa fogadta az érdeklődőket. Egy véletlennek köszönhetően pedig Farkas Sándor, egykori edző is felbukkant a pályán.