Helytörténet

Helytörténeti érdeklődése jórészt családi indíttatású, hiszen az 1800-as évek közepe óta Zalaegerszegen élnek. Dédapja cukrászmester volt, kávéház tulajdonos. A Kummer kávéház épülete – mely később mozinak is helyt adott – ma is áll a Batthyány utca elején.

Helyismereti tevékenység a kistelepülési könyvtárakban címmel rendezett szakmai napot a Deák Ferenc Megyei és Város Könyvtár. A tanácskozáson szó esett többek között a helyismereti munka lehetőségeiről, illetve arról, hogy miért fontos a megfelelő szemléletű könyvtáros a falusi intézményekben.

A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18-20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának egyik tanulsága, hogy még mindig tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak Budapesten zajlottak forradalmi események. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban éppen ezért abból a célból szerveződött egy szakmai kerekasztal-beszélgetés, hogy a zalaegerszegi történésekre irányítsák rá a figyelmet.

Ritka ajándékkal gazdagodott a Göcseji Múzeum gyűjteménye: az egykori híres cigányprímás, nótaszerző, Dandi (Kis) Károly hegedűjét adományozta a múzeumnak a zenész családjának nevében özvegy Dandi Lászlóné, a prímás menye.

Borítóterv, tipográfia: Orbán Ildikó. Sokszor hangzik el ez a mondat kötetbemutatókon, főleg ha várostörténeti kiadványról van szó. Persze ilyen alkalmakkor ritkán van lehetőség arra, hogy megismerkedhessünk a grafikai tervező munkájával.

„Széchenyi&Zala”. Első látásra talán furcsának tűnik a két szó így egymás mellett leírva, az angol „és” jellel elválasztva. Kevés szó esik ugyanis a gróf zalai kötődéséről, kapcsolatairól.