Andráshida földtörténete és kortörténete

Megjelent az Andráshidai Füzetek helytörténeti kiadvány első száma

Földön, vízen, történelmen vezeti át az olvasót a folyók, mozgólódó hegyek tájalakító útján vagy a szél szárnyán, kitekintve időben és térben a szűkebb-tágabb környezet geológiai eseményeire is. A kiadvány egy új sorozat, az Andráshidai Füzetek első részét jelenti. 

- Észrevettem, hogy az eddig megírt helytörténeti művek csak a föld feletti eseményekkel, esetleg attól pár méterre leásott kutatások eredményeivel foglalkoznak, meghagyva nekem azt a kis hiányzó rést, amikor még ember nem élt e tájon, mégcsak alakulóban volt az a földfelszín, melyen a mai andráshidai közösség él – mondja a kiadvány előszavában a szerző. S hogy ez a rés nem annyira kicsi, azt bő másfél órás előadásában érzékeltette, amikor is csak néhány érdekesebb adat részletezésére volt idő. Igényes munkájában kitekint jobbra-balra, megyén, határon innen és túl. Kronológiát ad az egész föld fontosabb földtörténeti eseményeiről az ősidők első élőlényeitől, a kék algáktól, a mai fő felszínalakítóig, az emberig, ügyel olyan csemegék említésére is, mint a bakonyi dinoszauruszok. Ha nem tudjuk álmunkból felriadva, mikor is volt a Jura, vagy a Kréta időszak, érdemes egy ilyen füzetet a polcon tartani. Minden információ közérthetően van tálalva, nem a tudós világnak íródott, de kivetni valót biztosan nem találnának benne ők sem.

Sümegi László és Fábián István

Aztán lehet csemegézni azon is, mikor és hol folyt a mai Zala megye terültén az Ős-Duna, hol volt pontosan 3 kilométeres szélességben Andráshidán az Ős-Rába, Andráshida teraszos szerkezete mely folyóknak köszönheti létét, honnan a sivatagos időket idéző vörös homokkő, miért földrengésbiztos a település. De a Válicka történetéről ugyanúgy van adalék, mint a Balaton kialakulásáról, illetve, hogy a jégkorszakokat követő felmelegedési időszakok miként hatottak e tájékra. 

Fábián István, a helyi borbarát kör elnöke is, és már ott szóba került, az Andráshidán élő borászok bánatának oka, miért nincs „hegy” náluk, vagyis miért a szomszédos településekre kell járni szőlőt termeszteni. Az erről tartott előadása után fogalmazódott meg először az igény, hogy ezeket az érdekes információk nyomtatásban is az érdeklődők kezébe kerülhessenek. Mindehhez nagyon jó alap volt, hogy anno, a Pécsi Tanárképző Főiskola végzőseként Andráshida földrajzáról írta a szakdolgozatát a szerző. Az érdeklődés pedig még korábbi, gyermekkorában tanúja volt az itteni kőolaj után kutató fúrásoknak, és általános iskolai tanára is elkötelezettje volt a témának. Summa summarum, megindult a munka. Mindez egybecsengett azzal az igénnyel, hogy a település vezetősége teret kívánt adni a helyi értékekről szóló írásoknak.

- Szülőföldünk, otthonunk dolgairól sokszor kevesebbet tudunk, mint távoli földrészek, emberek világáról, földrajzáról. Sokkal kevesebb figyelmet fordítunk szűkebb környezetünkre, a minket körülvevő táj, természet, történelem, hagyományok, emberek megismerésére. Pedig a hazaszeretet itt kezdődik. A szülőföld ismerettel. Hogy ahova naponta hazajárunk, ne csak szálláshely legyen, hanem egy jól ismert hely. Legyen ez a füzet egy ezt segítő dominó első darabja – mondta Sümegi László, korábbi településrészi képviselő, aki a kiadvány megjelenését pártolta, úgy is, mint a szerkesztőbizottság tagja.