Helytörténet

Magyarul Európában címmel vándorkiállítás érkezett Zalaegerszegre, az „1100 éve Európában, 20 éve az Unióban” című programsorozat keretében. A legfontosabb történelmi eseményeket felvillantó tablókiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának folyosóján látható még október 21-22-én.

Ötven év, 91 kötet; röviden ez a mérlege a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat fél évszázados történetének. „Vidéki műhelyek – 50 éves a Zalai Gyűjtemény” címmel szervezte meg hagyományos levéltári napját a MNL Zala Vármegyei Levéltára a megyeszékhely dísztermében.

Egyik képen létrán áll, hogy elérje a felső polcokon lévő köteteket a berlini Magyar Intézet könyvtárosaként, valamikor az 1930-as években. Máskor meg a budapesti Eötvös Collegium teteje a „magaslati pont”, ahol 1945-ben – immár az intézmény igazgatójaként – cserepeket pakol többedmagával, hogy helyreállítsa a háborús károkat.

Kuriózum családi emlékre bukkantam egy nagyon kedves régi ismerősömnél. Mivel az idén éppen 140 éve született Kossuth-díjas szobrászművészt, Kisfaludi Strobl Zsigmondot érinti a sztori, születésnapi ajándéknak szánom a nyilvánosságra hozatalát.

Páterdomb története címmel rendeznek klubdélutánt június 14-én, 17 órakor a Páterdombi Közösségi Házban. Előadó Tódor Tamás marketingreferens.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

„Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19-20. században” címmel szervez tudományos konferenciát május 22-én, 9 órától a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára.

A zalaegerszegi Arany Bárány Szállóból származó, a vendéglátóhely korabeli emblémájával ellátott pecsenyéstál lett a hónap műtárgya.

Emlékkonferenciát szerveztek a Göcseji Múzeumban dr. Szentmihályi Imre (1924-1986) néprajzkutató, múzeumalapító- és igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából.

Balaicz Zoltán polgármester legutóbbi Facebook-bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy támogatja azt a kezdeményezést, hogy Zalaegerszeg egykori fényképész családjának - a Saly családnak - a sírhelyét védetté nyilvánítsa a város.

Első alkalommal hirdetett teadélutánt a Göcseji Múzeum, mégpedig a Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás témájához kapcsolódóan. A rendezvényre elsősorban olyan zalaegerszegieket vártak, akik még ismerhették a kiállításon bemutatott kilenc hölgy valamelyikét, vagy esetleg szüleik, rokonaik révén érdekes történeteket hallottak a szóban forgó nőkről.

Zalaegerszegen még sokan emlékeznek a Saly családra, melynek tagjai a Batthyány utcában üzemeltették fotós műtermüket a 20. század elejétől szinte az 1980-as évekig.

Tizenkét rövid előadást hallgathattak meg az érdeklődők a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának Pillanatképek című rendezvényén. A délutáni szimpóziumon a Göcseji Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és a Mindszentyneum munkatársai számoltak be az elmúlt év friss kutatási eredményeiről, valamint a legkedveltebb kiállításokról, programokról.

Megnyílt a Göcseji Múzeum új időszaki kiállítása, mely kilenc zalai, jobbára zalaegerszegi nő életútján keresztül mutatja be, hogy milyen lehetőségei voltak egy nőnek a 20. század első felében.

Felavatták Tüttőssy László (1746-1824) Zala vármegyei táblabíró emléktábláját az Európa tér és a Berzsenyi utca sarkán. Szabolcs Péter szobrászművész domborművével nemcsak Zalaegerszeg egyik jeles 19. századi adományozója előtt tiszteleg a város, hanem egy „bürokratikus hibát” is igyekeznek kijavítani.

Jogtudós, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzeti liberális politikus. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852-ben, iskoláit Nagykanizsán végezte, a jogi egyetemet pedig Budapesten. 1892-től haláláig (1937-ig) aktív politikus volt, szellemisége, valamint munkásságának érdemei mégis méltatlanul elfelejtődtek.

Van, aki gyógyszernek, van, aki „folyékony télikabátnak”, mások meg búfelejtőnek használják. Akárhogy is, a pálinka hosszú ideje része Magyarország (gasztro)kultúrájának. A pálinkafőzés története azonban nem volt konfliktusoktól mentes.

Telefonlehallgatás, levélfelbontás, vizuális megfigyelés, falfirkák elkövetői utáni nyomozás: néhány jellemző tevékenység a szocialista időszak állambiztonsági szerveinek napi rutinfeladataiból.

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

Nem szenvedett vértanúságot, mint annyi sok hitéhez, elveihez hű paptársa, de a kommunista hatalom börtönnel, fizikai bántalmazással sújtotta, majd félreállította. Üldöztetést szenvedett pap volt az egykori zalaegerszegi plébános, dr. Galambos Miklós, aki Mindszenty (Pehm) József utódjaként töltötte be a papi helyet a Mária Magdolna plébánián.