Keresztury a 20. század mértékadó közéleti személyisége

„Itt, itt a helyünk…” – 120 éve született Keresztury Dezső - Emlékkiállítás nyílt a Gönczi Galériában

120 évvel ezelőtt született Zalaegerszegen Keresztury Dezső költő, tudós, műfordító, volt kultuszminiszter. Élete 91 évének társadalmi szerepvállalásait, munkáit és feladatköreit szinte lehetetlen felsorolni. Ahogy az az idei Keresztury Emlékév keretében nyílt kiállítás megnyitóján elhangzott: a 20. század mértékadó közéleti- és kulturális személyisége volt. Sokan polihisztorként tisztelték és tisztelik ma is, ám magát inkább „polikíváncsinak” vallotta, vagyis nyitott, érdeklődő, mindenre kíváncsi embernek. S mindez az évek múlásával sem változott.

A VMK Gönczi Galériájában nyílt „Itt, itt a helyünk…” – 120 éve született Keresztury Dezső című kiállítás fotók, dokumentumok, személyes tárgyak és könyvek segítségével idézi fel városunk szülöttének izgalmas és fordulatokkal teli életútját. Bár Zalaegerszegen hajlamosak vagyunk arra, hogy a „Dunántúli hexameterek” és a Pannon-táj lírikusaként emlegessük – aki bár réges-régen elköltözött e vidékről, mégis ragaszkodik gyökereihez – személyesége és munkássága ennél jóval több és színesebb. A 20. század közéletében és kulturális áramlataiban otthonosan mozgó, nagy tudású, széles kapcsolati hálóval rendelkező értelmiségi volt. Aki ráadásul az elnyomó hatalmaktól és ideológiáktól is távol tartotta magát. Berlinből a náci térhódítás miatt tért vissza Magyarországra, és bár ült dísztribünön Rákosi Mátyással, lóversenyen Nagy Imrével, a kommunizmus eszméiből és a megfelelés adta lehetőségekből sem kért. 1947-ben inkább lemondott az általa vezetett vallás- és közoktatásügyi minisztérium éléről. („Miniszter voltam, szolga nem.” – nyilatkozta egyszer.) Életét innentől kezdve a tudománynak, irodalomtudománynak és költészetnek szentelte.

Fotók és más dokumentumok a tudósról

Ahogy Kiss Gábor főkönyvtáros a kiállítást megnyitva többek között elmondta: a Keresztury pályafutásának főbb szakaszait bemutató tárlat a szigorú életrajz ismertetésén túl inkább arra vállalkozik, hogy felmutassa a tudóst, mint közéleti személyiséget. Ezzel együtt pedig azt, hogy az eseménydús 20. században milyen kulturális mátrix résztvevője és alakítója volt Keresztury. A német és magyar irodalmi kapcsolatai, írói, könyvtárosi, irodalomtörténeti, színházi munkái éppúgy fókuszba kerülnek, mint az Eötvös Collegium, vagy a miniszterség időszaka. Emellett a családjára, díjaira is nagy hangsúlyt fektetnek. És ami talán számunkra az egyik legfontosabb, hogy milyen sokszínű „marketingtevékenységet” végzett az 1970-es évektől azért, hogy szülővárosára, Zalaegerszegre ne egy poros kisvárosként, hanem egy modern, fejlődő megyeszékhelyként tekintsen a közvélemény.  Élete utolsó évtizedeiben rendszeresen visszajárt Zalaegerszegre, birtokba véve (majd a városnak adva) a jánkahegyi családi hajlékot, mely ma is őrzi hagyatékának jó részét.

A fiatal Keresztury, mint a berlini Magyar Intézet könyvtárosa

Persze ezek a látogatások kulturális és közéleti „kapcsolatfelvételt” is jelentettek. Ehhez számos partnerre és barátra lelt. Többek között Felföldi Tiborné a Zrínyi-gimnázium volt igazgatója, Nyakasné Túri Klára, a városi könyvtár egykori vezetője, a Keresztury-ház és hagyaték későbbi gondozója, Kustos Lajos volt tanácselnök, Németh József egykori múzeumigazgató, Németh János keramikusművész és dr. Gyimesi Endre volt könyvtár-, levéltárigazgató, majd polgármester személyében. Nem véletlen, hogy a felsorolt szereplők a rendezvény alkalmából Keresztury Emlékéremben részesültek (közülük négyen már csak posztumusz), melyet Balaicz Zolán adott át a díjazottaknak illetve családtagjaiknak.

A kiállításon szereplő egyik fotón balról Keresztury, középen Felföldi Tiborné, jobbról pedig Nyakasné Túri Klára látható

Az október 3-ig látogatható kiállítás minden tárgya és dokumentuma Zalaegerszegen található, nem kellett kölcsönkérni sehonnan semmit – fogalmazott Kiss Gábor. Hozzátéve: egy kincs, amit Keresztury életével kapcsolatban őriz a város. Az emlékbizottság tagjai remélik, hogy az utókor is gondozza majd ezt a hagyatékot.

Az esemény részeként került sor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár által meghirdetett versillusztrációs- és zenei pályázat eredményhirdetésére is. A résztvevőknek Keresztury Dezső verseit alapul véve kellett irodalmi és zeneműveket készíteniük.