Többször reggelizne a magyar úgy, mint húsvétkor, de nincs rá ideje

Az ünnepnapokon végre nem magányosan reggelizik a többség

Ha lenne rá lehetőség, a többség akár havonta több ilyen nagyobb reggelit is tartana, de legtöbbször az időhiány vagy a szervezési nehézségek a fő akadályozó tényezők. A Rama szakértője most megoszt pár tippet, aminek segítségével egy átlagos hétvégi reggeli során is megteremthetjük és átélhetjük az ünnepi hangulatot.  

Tízből négy honfitársunk nem szokott minden nap reggelizni, a magyarok tizede pedig egyáltalán nem indítja étkezéssel a napját – egyebek mellett ez is kiderül a Rama országos, reprezentatív kutatásából, amelyben a magyarok hétköznapi és húsvéti reggelizési szokásait vizsgálta meg és hasonlította össze.

Egy átlagos hétköznapon a tipikus reggeli valamilyen pékáruból (kenyér, kifli vagy zsemle), felvágottból, szalámiból, illetve egy akár sajttal, akár szendvicskrémmel feldobott szendvicsből áll, de kiemelkedően népszerűek még különböző módon elkészített tojásételek, így a rántotta, a főtt vagy a tükörtojás is. A pirítós, az édes és sós péksütemények, valamint a cereáliák (gabonapelyhek, zabpelyhek, müzlik) kedveltsége körülbelül egyforma, így a megkérdezettek közel ötöde-ötöde választja ezeket reggelire. A kenyeret, pirítóst, zsemlét általában meg is kenik valamivel: itt a margarin és a vaj a leggyakoribb választás. 

Az igazán békebeli reggeli opciónak tekinthető hentesáruk, mint például a virsli vagy a főtt, illetve sült kolbász, a férfiak és az ország keleti felén élők között a legnépszerűbbek. A Z-generáció tagjai az idősebbekhez képest gyakrabban választják napi első fogásként a cereáliákat, illetve ugyancsak a fiatalabbak fogyasztják többször az édes és a sós péksüteményeket. 

Az átlagos hétköznapokkal szemben a kitöltők túlnyomó többsége (85%) húsvétkor nem hagyja ki a reggelit, és jellemzően az ünnep mindkét napját étkezéssel indítja. További különbség, hogy jobban meg is adják a módját az étkezésnek: míg a hétköznapi reggeliknél a praktikus, gyorsan elkészíthető ételek vannak a fókuszban, ezeken a napokon inkább a kiadósabb, tradicionális ünnepi fogások kerülnek előtérbe. Nem meglepő módon a hagyományos főtt sonka vezeti a húsvéti reggelik legkedveltebb összetevőinek rangsorát, amit a hétköznapi reggelik során csak nagyon kevesen fogyasztanak. Ezt követik a tojásételek – természetesen az átlagos napokhoz képest jóval nagyobb népszerűséggel –, de a kenyérfélék és persze a kalács sem maradhat le ilyenkor az asztalról. 

A magyarok fele a hétköznapokon általában egyedül, negyedük a házastársával vagy a párjával étkezik. Ezzel szemben húsvétkor csupán a magyarok negyede reggelizik magányosan, a többség szűkebb vagy tágabb családi körben fogyasztja el az ünnepi fogást. 
Szívesebben reggeliznénk gyakrabban úgy, mint húsvétkor

A kutatásból az is kiderült, hogy honfitársaink többsége, ha tehetné, gyakrabban reggelizne úgy, mint húsvétkor. A válaszadók közel háromnegyede legalább havonta több alkalommal tartana az ünnepihez hasonló, kiadósabb, ráérősebb reggelit, felük pedig akár hetente többször is szívesen bruncholna, ha lenne rá ideje.

(Az Opinio Institute Kft. az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 márciusában vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1249 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében.)