50 éves a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat

Levéltári nap jeles évfordulóval

Mint azt a konferencia címe is jelzi, az idei szakmai nap apropóját az 1974-ben alapított levéltári periodika születésnapja adta. A jeles évforduló alkalmából a szóban forgó könyvsorozat múltján kívül, a város és a környékbeli megyék közgyűjteményi kiadványainak történetéről is hallhattak érdekességeket a résztvevők. 

A rendezvényen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt, a konferencián dr. Káli Csaba, a Zalai megyei levéltár igazgatója elnökölt. Elsőként dr. Ö. Kovács József igazgató (MNL Tudományos Igazgatóság) szólalt fel, ismertetve, hogy a levéltári publikációkban miképp jelenik meg a 20. századi vidéktörténet. Illetve, hogy a kortársak régiós vagy helyi „tapasztalattörténetéből” hogyan áll össze az ország történelme egy adott korszakra vonatkozóan.

Káli Csaba és Simon Beáta a Zalai Gyűjtemény újabb és régebbi kiadásaival

A szakmai napon bemutatkozott a Vas megyei, a veszprémi és a Somogy megyei levéltár könyvsorozata is. A helyi előadók részéről Kiss Gábor főkönyvtáros a Zalai Gyűjtemény születése előtti helytörténeti kiadványokról beszélt, dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum tudományos igazgatója pedig a 37 esztendős Zalai Múzeum sorozat történetét ismertette.

A „főszereplő”, vagyis az 50 éves Zalai Gyűjtemény keletkezésének körülményeit, eddigi történetét, küldetését, szerkesztőit és szerzőit Simon Beáta levéltári könyvtáros mutatta be előadásában. Többek között felidézte, hogy 1962-ben a múzeumok, majd 1968-ban a levéltárak is a megyei tanácsok fenntartásába kerültek. Ekkor kezdődött az intézmények gyors fejlesztése, mely a hozzájuk kapcsolódó évkönyvek számának növekedésében is megmutatkozott. A megyei tanács 1973-ban határozta el, hogy támogatja egy a Zala megye kulturális és tudományos életét reprezentáló új kiadvány rendszeres megjelentetését.

Így indult el 1974-ben a tisztán tudományos jellegű Zalai Gyűjtemény. A cél az volt, hogy gyors publikációs lehetőséget kínálva ösztönözze a megyében a tudományos kutatómunkát és az eredmények ismertetését. A kiadvány programját Baranyai György, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának munkatársa, Németh József, a megyei múzeum és Simonffy Emil, a levéltár igazgatója dolgozták ki – mondta Simon Beáta. Hozzátette: az anyagi lehetőségeket figyelembe véve kezdetben a Zalai Gyűjtemény a megye múzeumainak, könyvtárának és a megyei levéltárnak a közös tudományos kiadványa volt, csak később vált önálló levéltári periodikává. 

A konferencia résztvevői

Az induló sorozat szerkesztésére Degré Alajost, az intézmény korábbi (akkor már nyugalmazott) igazgatóját kérték fel, aki vállalta is a munkát, melyet 1984-ben bekövetkezett haláláig végzett. A negyedik számtól, vagyis 1977-től a kiadó a Zala Megyei Levéltár lett. Ettől kezdve a levéltár akkori igazgatója, Simonffy Emil, majd nyugdíjba vonulása után utóda, Gyimesi Endre, az ő polgármesterré választása (1994) után Bilkei Irén, 2000-től pedig Molnár András lett a kiadvány „gazdája”. Akitől Káli Csaba jelenlegi igazgató vette át a stafétabotot.

Az előadó elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben tematikus számok, valamint a megye kutatóinak tudományos publikációiból válogató tanulmánykötetek is megjelenetek változatos témákban. Később gyakoribbá váltak a forrásközlések, a monográfiák és az egyes konferenciák anyagaiból készült számok is. A Zalai Gyűjteményben az is jól nyomon követhető, hogy az egyes évtizedekben milyen témákkal jelentkezett a helyi kutatók újabb és újabb generációja. Érdekességképpen elhangzott, hogy Bilkei Irén (történész, nyugalmazott főlevéltáros, volt igazgató) először 1978-ban publikált a Zalai Gyűjteményben, de akkor még a Balatoni Múzeum régészeként. Az elmúlt ötven évben több mint 200 szerző írt a kiadványba, melynek eddig 91 száma jelent meg.

Simon Beáta utalt arra is, hogy az évforduló lehetővé teszi a kiadói munka és a szellemi műhely értékelését. A Zalai Gyűjtemény ötven éve alatt sok minden változott: a történetírás, a szervezeti keretek, az intézmények fenntartója, a finanszírozás, sőt az ország politikai rendszere is. Utóbbi következtében a helytörténeti kutatások felértékelődtek.

Mivel 1987-ben, a Zalai Múzeum című kiadványsorozat elindulásával a múzeumok saját orgánumot hoztak létre, és „leváltak” a Zalai Gyűjteményről, a levéltári kiadvány kizárólagosan történeti profillal folytatódott tovább, máig megőrizve a sorozat zalai és tudományos jellegét.