Mi lesz a Saly-nővérek sírjával?

Megváltásra vár a zalaegerszegi fényképész-család nyughelye

Mint ismert, a fényképész műhelyt Saly Viktor alapította, ám ő az első világháború alatt elhunyt, így az üzletet felesége, majd három lánya vitte tovább. Mivel a Saly-lányok sosem mentek férjhez és gyermekük sem született, jelenleg nincs olyan hozzátartozójuk, aki gondozná, és a legfőképpen megváltaná a család Göcseji úti temetőben lévő sírját.

A Saly család sírja a Göcseji úti temetőben

A problémára egy Facebook-hozzászólásban hívta fel a figyelmet Kummer Gyula mérnök-tanár, városvédő, aki tekintélyes fotográfiai gyűjteményéről is ismert Zalaegerszegen. Mint írta, a temetőben látható értesítés szerint a sírhely megváltási ideje lejárt, és amennyiben a hozzátartozók nem jelentkeznek, a sírhelyet értékesíti a Városgazdálkodási Kft.

Kummer Gyula érdeklődésünkre elmondta, hogy már tavaly óta látható a figyelmeztető jelzés a síron, ami azt jelenti, hogy egyre sürgetőbb tenni valamit. Nem lenne jó ugyanis, ha a város egyik neves fényképész-családjának nyughelyét elbontanák. Mint fogalmazott: van lehetőség arra, hogy kérelmezzék a sír védetté nyilvánítását, és akkor megmenthető a sírhely, amire persze egy alapos felújítás is ráférne. Kummer Gyula jelezte, hogy személyesen kezdeményezi a városnál a védetté nyilvánítást. A napokban a polgármesteri hivatal műszaki osztályát és a polgármestert is tájékoztatja erről egy-egy levélben. Bízik benne, hogy pozitív választ kap.

Kummer Gyula (Forrás: ZalaMédia archív/Pánczél Petra)

A hatályos önkormányzati rendelet értelmében a közgyűlés a sírjel művészeti értéke miatt, illetve az elhunyt személy iránti tisztelet kifejezése érdekében nyilváníthat sírjelet, temetési helyet védetté. A védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését egy erre a célra létrehozott munkacsoport kezdeményezi írásban. De ez a bizottság a hozzájuk érkezett javaslatokat, ötleteket is szívesen fogadja – ezt már Béres Katalin történész-muzeológus mondta lapunknak, aki tagja a szóban forgó munkacsoportnak. Mint mondta, telefonon már beszélt Kummer Gyulával az ügyről, és személy szerint támogatja is az ötletet. Várják, hogy a kezdeményező hivatalos levele megérkezzen a polgármesteri hivatalba, ők ezt követően tudnak ülésezni és lépni valamit az ügyben.

A történész megjegyezte, hogy a Saly-nővérek esetében nem a sírhely művészi értéke indokolja a védetté nyilvánítást, hanem az elhunytak munkássága, tevékenysége méltó arra, hogy a nyughelyük megmaradjon. A hátrahagyott fényképeik és a fotózáshoz kapcsolódó korabeli eszközeik segítik a város történetének alaposabb megismerését. Béres Katalin hozzátette: az elmúlt években sikerült védetté nyilvánítani például Szentmihályi Imre néprajzkutató, volt múzeumigazgató sírját, de Háry Emma költőjét, és a Farkasovszky-Szigethy család nyughelyét is.

Saly Viktorné a Göcseji Múzeum kiállításán

A Saly-lányok sírjának sorsa azért is aktuális téma, mert munkásságuk (különösen Saly Viktorné története) szerepel a Göcseji Múzeum „Nőnek lenni akkor…” című időszaki kiállításán. (Ahogy Háry Emma és Farkasovszky Terike pályafutása is.)

Lapunk telefonon megkereste Megyeri Anna történészt, nyugalmazott muzeológust is, aki az 1980-as évek elején még járt a már idős Saly-nővérek műteremházában. Az egyik kiemelt kutatási területe ugyanis fotótörténet. Mint mondta, tavaly ő is szomorúan látta a sírhely romos állapotát, és hogy nincs, aki megváltsa a nyughelyet. Örülne, ha sikerülne megmenteni, hiszen a fényképész-család munkássága és hagyatéka fontos helytörténeti értéket képvisel.