Pánczél Petra

A településképi védelem érvényesüléséről és Zalaegerszeg városképének változásáról esett szó a Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén, melyet a Göcseji Múzeumban rendezett meg a civil szervezet.

Különleges szállal kapcsolódik Madách Imre Mózes című drámája Zalaegerszeghez. A történetben a kapocs nem más, mint Keresztury Dezső író, akadémikus. Madách Imre 200 évvel ezelőtt született, ám az idei évforduló kicsit háttérbe szorult a Petőfi emlékév eseménysorozatai miatt.

Ismét Zalaegerszegen járt Csalár Bence divatújságíró, divatszakértő, aki Stílustérkép című legújabb könyvét mutatta be Tánczos Mónika önismeretei- és stílus coach stúdiójában.

Van, akit az irodalom szeretete, van, akit a kíváncsiság hajtott, másokat pedig az érdekelt, hogy miképp lehet egy szöveghez közelebb kerülni. Néhány hete irodalomterápiás csoport indult a Keresztury VMK-ban, Németh Mária biblioterapeuta vezetésével.

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

Az órák bűvöletében címmel nyílt állandó kiállítása Preisz József órásmester, óragyűjtőnek. Mindez azt jelenti, hogy a páratlan kollekció állandó otthonra lelt a Göcseji Múzeumban, ami a mester régi álma volt. A zalaegerszegi múzeum egyik földszinti kiállítótermébe közel 500 órából rendezték be a kiállítást, melynek becses darabjait az elmúlt hatvan esztendőben gyűjtötte az órásmester.

Telefonlehallgatás, levélfelbontás, vizuális megfigyelés, falfirkák elkövetői utáni nyomozás: néhány jellemző tevékenység a szocialista időszak állambiztonsági szerveinek napi rutinfeladataiból.

A zalaegerszegi Gönczi Galériában nyílt tárlata a fiatal alkotónak.

A kamarák háza és más zalaegerszegi épületek aktuális állapota, valamint a városi fakataszter folytatásának tervei miatt ült össze a minap a Városvédő Egyesület elnöksége. Czeglédy András elnök lapunkat arról tájékoztatta, hogy dr. Vándor László alelnökkel, valamint Horváth Rudolfné, Iványi Ildikó és Bálizs Andrej elnökségi tagokkal mindenekelőtt arról egyeztetett, hogy a Petőfi utcai kamarai székház felújítása kapcsán milyen lépéseket tegyenek.

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

A szocialista korszak hivatalos- és amatőr színházainak alapvető különbségeire világított rá egy közelmúltbeli konferencián dr. Merő Béla rendező, az egykori Reflex színpad alapítója (jelenleg a Békéscsabai Jókai Színház rendezője).

Ha valaki külföldre utazik, általában a szállodák, vagy apartmanok kényelmét keresi, sőt vannak, akik egy-egy nyaralás alkalmából luxusra és teljes kiszolgálásra vágynak. Dóráné Mészáros Anikó, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese azonban egy ideje már máshogy gondol a hazai, vagy külföldi kiruccanásokra.

Pár hónapja elém került egy érdekes interjú, melyben egy magyar nyugdíjas hölgy elmeséli, hogy némi előkészület után fogta magát, eladta budapesti otthonát, majd vett egy pici lakást Triesztben, és azóta is ott él.

Zalaegerszegen a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben látható a jubileumi tárlat.

65. születésnapja alkalmából nyílt jubileumi tárlata Farkas Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművésznek a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az ünnep apropóján a legutóbbi időszak műveiből is válogatott, és néhány köztéri szobor kisebb méretű bronz változatát is láthatja a közönség.

Műfaji sokféleség és a színek harmóniája fogadja a látogatót a zalaegerszegi Keresztury VMK Gönczi Galériájában, ahol festményekből, grafikákból, plasztikákból és kerámiaművekből nyílt tárlat a közelmúltban. Nyolc ország alkotóitól láthatók művek.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

A plakát lényege, hogy figyelemfelkető, lényegre törő és szókimondó legyen. A plakátművészeté meg az is, hogy mindazt az információt, melyet közölni kíván, egy geggé sűrítse. Az sem baj ha arcul üt, úgy, hogy közben halljuk a csattanást is.

Az Országos Könyvtári Napok keretében számos érdekes program várja az érdeklődőket ezen a héten a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Szerda délelőtt az Arcanum digitális adatbázis munkatársai tartottak előadást az online tudománytár történetéről, használatáról.