Pánczél Petra

Nők a nőkért hívószóval épít megyei hálózatot, és szervez különféle programokat a Zalai Falvakért Egyesület. Nevükből adódóan a kistelepülésekre támaszkodnak, ám több rendezvény a városokban, így Zalaegerszegen is elérhető lesz.

Tamási Áron emlékezete címmel irodalmi délelőttnek adott otthont a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Az eseményt a február 18-i magyar széppróza napja alkalmából rendezték meg.

Számos olyan vitatott személyisége van a magyar történelemnek, akik megítélése sokszor még szakmai körökben sem egyértelmű, a közvélekedés pedig vagy túl negatív, vagy túl pozitív jelzőkkel látja el őket. Nem a tényekre támaszkodva, hanem inkább az érzelmek által vezérelve.

Ha fényképezésről van szó, akkor egy nagyon furcsa ellentmondás jellemzi a kort, melyben élünk. A technikai eszközök fejlettsége és hozzáférhetősége miatt szinte nincs olyan ember, aki ne fotózna. A fotográfiáról, mint művészetről viszont gyakran megfeledkezünk. Márpedig a fotó is lehet műtárgy.

Százötven éves az önálló magyar ügyészi szervezet. Az évforduló alkalmából egy vándorkiállítás járja az országot, mely a napokban érkezett Zalaegerszegre.

A kilencvenes évek elején volt ugyan némi megtorpanás, ám a bakelitlemezek mégsem mentek ki a divatból. Sem a kazetták, sem a cédék, sem az internetes zenei csatornák nem tudták elfeledtetni a zenerajongókkal a lemezeket. Pláne nem az ínyencekkel.

A 2022-ben várható csillagászati jelenségekről tartott online előadást Bánfalvi Péter amatőrcsillagász, pedagógus. A program a Galileo Webcast első ilyen jellegű élő adása volt. A tervek szerint a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) Virtuális Klubja havonta legalább egy alkalommal jelentkezik majd ezen a felületen különböző témákkal.

A holokauszt nemzetközi emléknapján, vagyis január 27-én debütált a hazai mozikban az Anne Frank – Párhuzamos történetek című olasz dokumentumfilm, mely a Béke Shalom Magyar – Izraeli Baráti Társaság zalaegerszegi szervezetének jóvoltából a helyi Art Moziba is eljutott.

Ha ettünk, akkor igyunk is! Persze az nem éppen ideális, ha két év telik el az egyik és a másik esemény között. Talán mondani sem kell, hogy a késlekedésnek jelen esetben is a pandémia volt az oka.

A felvillanó emléktöredékek sokaságába úgy bele lehet őrülni, mint a pinty. Főleg ha egy olyan hétköznapi ember történetéről van szó, aki átélte a 20. század túlnyomó részét, akit mindig „félbehagytak”, de egy kis időre azért „méltó” lett. Emlékbeszédét azonban már csak a két zebrapintye hallgatja, na és a nagyérdemű közönség a színpad előtt ülve.

Néhány héttel ezelőtt a Göcseji Múzeum munkatársai ismét birtokba vehették otthonukat, hiszen lassan befejeződik a múzeum épületének teljes felújítása. Bár az állandó kiállítás terei még épülnek, az időszaki kiállítótér már alkalmas arra, hogy kisebb események színhelye legyen.

Egy év kihagyás után ismét megrendezte év eleji sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A közgyűjteményben 2001 óta hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából értékelik az előző esztendőt, és tájékoztatnak a következő időszak eseményeiről. A rendezvény tavaly a vírushelyzet miatt maradt el.

Három napon át, hat szórakoztató és tanulságos dokumentumfilmet láthat a közönség az Art Moziban. Január 28-30-a között Zalaegerszegen vendégeskedik a Budapest International Documentary Festival, mely a főváros után további tíz hazai nagyvárosban is bemutatja a legnívósabb nemzetközi dokumentumfilmeket.

Már önmagában az is ritkaságnak számít, hogy a Csatár feletti égbolt színei egy ruhán nyerjenek végső értelmet. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ez a bizonyos ruha egy könyvborítóra is rákerült, akkor sejthetjük, hogy valami különlegességről, megismételhetetlen dologról van szó.

Tessék mondani, itt mindenki tájidegen? A kérdés talán furcsa – főleg egy képzőművészeti kiállítás kapcsán – pedig a válasz az, hogy igen. Valamilyen formában mindannyian „tájidegenek”, „gyüttmentek” vagyunk. Sőt, biztos vannak olyan szokásaink, tulajdonságaink, melyek különböznek másokétól.

Dús László képzőművész születésnapi tárlata a Keresztury VMK-ban.

Ínyencségek és igényes portékák minden korszakban voltak, ünnepek idején meg különösen. Ahol eladásra kínált áru van, ott kell lennie valamilyen marketing tevékenységnek is. Hogy hogyan készültek a zalaegerszegiek a 19-20. század fordulóján a karácsonyra, és milyen árucikkekkel, hirdetésekkel csalogatták a kereskedők a vásárlókat, kiderült a Tourinform Iroda adventi belvárosi sétáján.

Pálinkával valószínűleg még azok is találkoztak néhányszor életükben, akik különösebben nem rajonganak az alkohol efféle tömény formája iránt. Időnként azonban belefutunk egy-egy welcome drinkbe, Jánosáldásba, vagy tejfakasztó buliba. Sőt, ha rosszabb napjainkon azt érezzük, hogy fent kicsit kapar vagy – ami ennél is rosszabb – lent csikar, akkor biztos, hogy szembejön legalább egy olyan ismerős, aki kalapkúrát (tehát pálinkát) javasol a vírusok és baktériumok ellen.

A találkozás fogalmát nem is olyan egyszerű meghatározni, hiszen bőven túlmutat a hétköznapi „Helló, Szia, hogy vagy?”, sokszor felszínes viszonyrendszeren. Merő Béla rendező számára például a színház a találkozások hosszú és küzdelmes folyamatát (is) jelenti.