Pánczél Petra

Loftlakásokat alakítanak ki a volt Ruhagyár épületében.

Egy népmesei alapokból kiinduló, ám a mai gyerekeknek szóló modern mesét mutat be március 18-tól a Griff Bábszínház. A Tündérkeresztanya című bábjáték az idei évad utolsó előadásaként kerül a repertoárba.

Az eredeti homlokzathoz hasonló stílusban újul meg Zalaegerszeg ikonikus épülete, a Ruhagyár. A munkálatok már elkezdődtek. A következő két évben loftlakásokat és üzleteket alakítanak ki a több mint egy évtizede üresen álló gyárépületben.

Nyolc évvel ezelőtt „Női akt egyházi környezetben – A Kálvária tér harmóniája” címmel írtam egy kis bejegyzést itt a KulTour-Vidéken. Akkor főleg arról volt szó, hogy egy eklektikus tér látszólag össze nem illő elemei, hogyan tudnak mégis egy számomra hangulatos városi térré összeállni.

Néhány nap múlva jelentősen átalakul Zalaegerszeg helyi járatú autóbusz-közlekedése. Útvonalakat és járatokat vonnak össze, átjárhatóbbá téve ezzel az egyes városrészek közötti közlekedést. Mindezek következtében néhány jól ismert és megszokott vonalszámtól búcsút kell vennünk.

Zalaegerszegen járt a Magyar Színházi Társaság országjáró sorozata, a „Jó kérdés”, mely újragondolt formában ezúttal a vidéki színházak helyzetét veszi górcső alá. A beszélgetéseket Seres Gerda újságíró vezeti.

Legtöbben művészettörténészként ismerik, pedig régész-művészettörténész szakos egyetemi hallgatóként érkezett egy zalai ásatásra negyven évvel ezelőtt. Aztán hamarosan a Göcseji Múzeum pályakezdő művészettörténésze lett. Később az intézmény igazgatóhelyettese, 2020-tól pedig igazgatója.

Aki a népszerű animációs film után kíváncsi a jégkorszak történeti, természettudományi hátterére, látogasson el a Mindszentyneum időszaki kiállítótermébe. A napokban ugyanis Zalaegerszegre érkezett a Természettudományi Múzeum országos vándorkiállítása, a Jégkorszak.

Karneváli hangulattal és jótékonysági fánkvásárral űzték el a telet a zalaegerszegiek.

Egy rézkori áldozati gödörben talált leletegyüttes lett a Hónap műtárgya. A polgármesteri hivatal aulájában található vitrinbe a Göcseji Múzeum munkatársai a napokban helyezték el a kiállítássorozat legfrissebb anyagát.

Régészeti esték címmel indított előadássorozatot a Mindszentyneum, a Göcseji Múzeummal közösen. Elsőként dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató volt a vendég, aki a középkorba invitálta a hallgatóságot.

Magyar Gulag címmel nyílt szabadtéri kiállítás a Mindszentyneum előtt. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) vándorkiállítása az internálások időszakába, vagyis az 1945-53 közötti évekbe kalauzolja a látogatót. Ekkoriban jöttek létre hazánkban szovjet mintára az internáló-, majd kényszermunkatáborok.

Tavaly nyáron költözött el Zalaegerszegről Nagy Kálmán festőművész, aki közel negyven év után hagyta el a várost. Egy rövid sóskúti kitérőt követően Budapesten lelt új otthonra. Bár mint mondja, még szokja a „terepet” és álmaiban sokszor visszatér Zalaegerszeg.

A térben lebegő látásvizsgáló táblák miatt mindjárt az elején gyanakodhatnánk, hogy valami nincs rendben a szemmel. Azonban a nyitány vicces monológja, majd a szarkasztikus hangulatú párbeszéd a házasságról (a „Míg a halál el nem választ” szöveg miatt minden esküvő pont olyan, mint egy temetés) eltereli a néző figyelmét.

Sokszor megesik, hogy egy-egy jelenség csak akkor tudatosul bennem igazán, ha fényképezőgépen keresztül nézem, pedig azt megelőzően milliószor elsétáltam mellette. Ez a fajta koncentrált figyelem különösen fontos olyan környezetben, ami természetes/megszokott az ember számára. Mondjuk, mert ott nőtt fel.

Török korból származó iratokkal, obsitlevéllel, második világháború idején készült fotókkal, valamint különleges családi dokumentumokkal is gyarapodott a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának állománya a tavalyi évben.

A 21. század emberének természetes az utazás, szeretünk más tájakat, kultúrákat felfedezni. De mi volt a helyzet évszázadokkal ezelőtt? Kik és hogyan utaztak a középkorban, és milyen veszélyek leselkedtek rájuk? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a zalaegerszegi Lokálpatrióta klub legutóbbi ülésén dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros.

A Göcseji Múzeum munkatársai rendhagyó módon mutatják be az intézmény gyűjteményének néhány becsesebb darabját. „Múzeumi kerengő” címmel történeti, néprajzi, régészeti és képzőművészeti tárgyakkal találkozhatnak az érdeklődők, mégpedig egy-egy konkrét téma mentén. Mivel az energiaválság ihlette a rendezvénysorozatot, a muzeológusok a sötét termeken át, némi hangulatos gyertyafény és zseblámpa kíséretében kalauzolják a látogatókat, hogy minden fontosabb kiállítótérben meséljenek egy bizonyos tárgyról.

A közelmúlt régészeti feltárásairól, a Göcseji Múzeum és a skanzen elmúlt egy évének programjairól, a Mindszentyneum első néhány hónapjának eredményeiről, valamint új kutatási témákról is beszámoltak a „Pillanatképek 2023” című minikonferencián. A Göcseji Múzeum vezetése 2019 óta szervezi meg a rendezvényt, melynek célja, hogy az éves munka egy-egy szeletről színes előadások keretében számoljanak be a közönségnek.

A 2022-es év eredményeiről, néhány változásról és az idei esztendő terveiről tartottak sajtótájékoztatót a levéltárban. A hagyományos évindító eseményen az is elhangzott, hogy a törvényi változásoknak megfelelően az intézmény neve hivatalosan Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára (MNL ZVL) lett.