Pánczél Petra

Az államalapítástól a 16. századig terjedő időszak életmódjába, anyagi kultúrájába enged bepillantást a nagykanizsai Thúry György Múzeum legújabb időszaki kiállítása. Az Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában című tárlat az elmúlt 50 év régészeti eredményeiből válogat.

Porcelánok és kerámiák kerültek terítékre a IV. és egyúttal szezonzáró Múzeumi kerengő című rendezvényen. A Göcseji Múzeumban rendezett sétán hat tárgyat, illetve tárgyegyüttest láthatott a közönség, melyhez hat különös történet társult.

Szilvia csodálatos élete – e szavakkal nyitotta meg Frimmel Gyula grafikusművész a Gönczi Galériában Nagy Szilvia zománcművész kiállítását. Az alkotó – aki az Ady-iskola tanáraként is ismert a városban – most először mutatkozik be nagyobb léptékű, szinte egész munkásságát átfogó kiállítással. Frimmel Gyula az Amélie csodálatos élete című filmből kölcsönözte a felvezető gondolatot. Utalva a főszereplőre és Nagy Szilviára is jellemző szeszélyességre, alkotási vágyra, és hogy kincsesdobozokat rejtegetnek.

Élete utolsó tizennégy évét egy isten háta mögötti helyen töltötte, néhány napja pedig szintén egy eldugott zalai zsákfaluban emlékeztek meg róla. Bayer Csaba festőművész (1961-1999) Egerben született, majd 1985-től haláláig a Zalacsány melletti kicsi faluban, Örvényeshegyen élt és alkotott.

Gyermekkönyvtárosként kezdte, aztán a gyermek- és felnőtt olvasószolgálat vezetője lett, majd igazgatóhelyettes. Áprilistól pedig ő a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. Tóth Renáta szerencsésnek érzi magát, mert az elmúlt húsz évben a könyvtári rendszer minden munkafolyamatába beleláthatott. Sőt, korábban, még a főiskolát megelőzően, egy könyvesboltban is dolgozott, így a kereskedelmi oldalról is vannak tapasztalatai.

Megkezdődött a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a Pészach. A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tagjai április 5-én széderesttel emlékeztek meg arról, hogy őseik kiszabadultak az egyiptomi fogságból.

Elegáns étteremként indult az 1920-as, ’30-as évek fordulóján, majd a háború után Utasellátóként működött tovább. Később talponálló, turkáló, diszkó és konditerem is nyílt a helyén. Hosszú évek óta pedig üresen állnak a zalaegerszegi vasútállomás néhai restijének terei.

„Ne keress történetet, csak fogadd be amit látsz, hallasz, érzel.” Ez a felvezető szöveg futott a Keresztury VMK színpadán Vecsei H. Miklós és a Qjúb „A kocka kibontása” című előadásának nyitányaként.

Hajó, vasút, velocipéd, motor, bérautó, sőt a római kori Borostyánkő-út is szóba került a Múzeumi Kerengő legutóbbi rendezvényén. A Göcseji Múzeum harmadik alkalommal hirdette meg a gyertyafényes, rendhagyó tárlatvezetést, mely ezúttal a közlekedésről szólt.

Tóth Norbert képzőművész kiállítása a Liszt-iskolában.

Legyőztük a telet, hiszen megérkezett a csillagászati tavasz, és eltüntettük a telet, mert a klímaváltozás miatt alig-alig látunk már hófedte tájakat.

Közös programsorozatot indít a Tourinform iroda és a Zalai Teker(g)ők Kerékpáros Sport és Túra Egyesület. A négy különleges túrából álló esemény a Napvándor nevet kapta, mert a Nap éves égi vándorútjához kapcsolódik a kezdeményezés.

Loftlakásokat alakítanak ki a volt Ruhagyár épületében.

Egy népmesei alapokból kiinduló, ám a mai gyerekeknek szóló modern mesét mutat be március 18-tól a Griff Bábszínház. A Tündérkeresztanya című bábjáték az idei évad utolsó előadásaként kerül a repertoárba.

Az eredeti homlokzathoz hasonló stílusban újul meg Zalaegerszeg ikonikus épülete, a Ruhagyár. A munkálatok már elkezdődtek. A következő két évben loftlakásokat és üzleteket alakítanak ki a több mint egy évtizede üresen álló gyárépületben.

Nyolc évvel ezelőtt „Női akt egyházi környezetben – A Kálvária tér harmóniája” címmel írtam egy kis bejegyzést itt a KulTour-Vidéken. Akkor főleg arról volt szó, hogy egy eklektikus tér látszólag össze nem illő elemei, hogyan tudnak mégis egy számomra hangulatos városi térré összeállni.

Néhány nap múlva jelentősen átalakul Zalaegerszeg helyi járatú autóbusz-közlekedése. Útvonalakat és járatokat vonnak össze, átjárhatóbbá téve ezzel az egyes városrészek közötti közlekedést. Mindezek következtében néhány jól ismert és megszokott vonalszámtól búcsút kell vennünk.

Zalaegerszegen járt a Magyar Színházi Társaság országjáró sorozata, a „Jó kérdés”, mely újragondolt formában ezúttal a vidéki színházak helyzetét veszi górcső alá. A beszélgetéseket Seres Gerda újságíró vezeti.

Legtöbben művészettörténészként ismerik, pedig régész-művészettörténész szakos egyetemi hallgatóként érkezett egy zalai ásatásra negyven évvel ezelőtt. Aztán hamarosan a Göcseji Múzeum pályakezdő művészettörténésze lett. Később az intézmény igazgatóhelyettese, 2020-tól pedig igazgatója.

Aki a népszerű animációs film után kíváncsi a jégkorszak történeti, természettudományi hátterére, látogasson el a Mindszentyneum időszaki kiállítótermébe. A napokban ugyanis Zalaegerszegre érkezett a Természettudományi Múzeum országos vándorkiállítása, a Jégkorszak.