Farkas 65 – jubileumi tárlat

Szobrainak középpontjában az ember áll

A megnyitón Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte egykori gimnáziumi tanárát, és mint megjegyezte, mostanában már inkább „megrendelőként” találkozik a művésszel. Az utóbbi időszakban ugyanis számos köztéri alkotást készített Farkas Ferenc a zalaegerszegieknek (Fiatalok, Zalai nemes, Vár- és Városmakett. Mihály deák). Miért fognak meg ezek az alkotások bennünket? – tette fel a kérdést a polgármester. Mert kellemes, otthonos érzést váltanak ki belőlünk, közösséget formálnak, közelebb hoznak egymáshoz minket. Jobban érezzük magunkat zalaegerszegiként – fogalmazott.

Farkas Ferenc és Tóth Csaba

A kiállítást a szobrászművész pályatársa, Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg. Többek között elmondta: Farkas Ferencnek a kezdetektől egységes, saját karakterű, a saját lelki alkatára, gondolkodásmódjára jellemző alkotásai vannak. Még életének bizonyos korszakai sem változtattak különösebben ezen. Milyen egy Farkas Ferenc mű? A választ valahol a kiállítás fókuszában elhelyezett Humanisták című szoborban kell keresni. Nem véletlenül ez került a galéria centrumába. Szobrászata egyértelműen humanista szobrászat, melynek középpontjában az ember, az emberi minőség áll. Minden szobor egy narratíva, elbeszéli az emberi utat. A Humanisták esetében két ókori filozófust látunk, akik dialógust folytatnak. A tekintetek keresztezik egymást. Farkas Ferenc műveiben az emberi gesztusok beszédét kell látni.

E ponton hozzátehetjük, hogy a művész korábban több interjúban is elmesélte, hogy az érdeklődő, kíváncsi hozzáállás mindig jellemző volt rá, talán ezért is vonzódik a reneszánsz korhoz és a humanista gondolkodáshoz.

Tóth Csaba szerint minden jó műnek van egy gravitációs fókuszpontja. Vagyis egy olyan része, ami odavonzza a tekintetet. Farkas Ferenc minden műve ilyen. Nem papírra készülnek, egyből formázza az alakokat, tulajdonképpen 3 dimenziós portrékat készít. Hozzátette: a művészet látszólag olyan tartománya az életünknek, ami nem fontos. Pedig a művészet az életünk lenyomata, melyet átörökítünk az utókornak. Enélkül semmit sem tudnánk a korábbi korokról. Később ezek a művek beszélnek majd helyettünk is.

Az ünnepi kiállítás ezúttal nem egy klasszikus retrospektív, összegző tárlat, hiszen nagyon sok mű az elmúlt években készült. A bronz szobrok mellett néhány fából készült alkotás is látható; egészen november 4-ig.