Pánczél Petra

A kiállítás ugyan a Szombathelyi Képtárban volt látható, a téma azonban nem köthető konkrét helyhez. A kérdésfelvetések univerzálisak, sőt természetközeliek. De akár azt is mondhatjuk, hogy az emberek és növények viszonyát boncolgatják.

Anya, ifjúkori szerelmek, feleség, nevelt lány, szeretők és modellek. Számos formában megjelenik a nő Rippl-Rónai József alkotásain. Hazánk egyik legjelesebb festőművészének zalaegerszegi kiállításán is jól látható, hogy a nők fontos szerepet játszottak egész életében, a számára kedves hölgyeket pedig többféle stílusban és technikával örökítette meg.

Hivatalosan is átadták az új kaszaházi kerékpáros hidat – és pihenőt. A biciklisek már a nyár folyamán használhatták a város legújabb kerékpáros nyomvonalát, és a kerékpáros egyesületek tagjai is többször tesztelték az utat. Az átadással együtt lezárult a Zöld Zala-Part – Turisztikai célú kerékpárútfejlesztés a Zala mentén és Gébárton elnevezésű projekt. A rendezvényre a kaszaházi híd mellett kialakított kerékpáros pihenőhelynél került sor.

Fischer csak egy van – legalábbis ami a hazai szobrászművészetet illeti –, a „Fischerek” viszont többen vannak. Főleg, mert a vér nem válik vízzé, az alma meg nem esik messze a fájától – csakhogy ilyen unásig ismételt közmondásokat is idézzünk néha.

A Fischer művészcsaládnak nyílt tárlata a budapesti 2B Galériában.

Két Genfben élő magyar férfi találkozik egymással a svájci városban az ezredforduló környékén. Gyorsan kiderül: mindkettőjük zalaegerszegi kötődésű, zsidó származásuk miatt pedig mindegyikük családjának van némi köze a 20. század tragikus eseményeihez. A holokauszthoz, az 1956-os forradalom bizonytalan időszakához, de az emigráció kérdéséhez is. Nem csoda, hogy hamar összebarátkoznak.

Csúnya szavak meglepetéstől, örömtől, bosszúságtól egyaránt kiszaladhatnak a szánkon. Természetesen csak néha, és jólnevelt ember ezt a kis malőrt gyorsan el is nézi magának. De mi van, ha az érzelmi állapotaink sűrűn váltakoznak, mert mondjuk sok az egymásnak ellentmondó jelenség. Amúgy is a Balkánon járunk, ahol kevesebb a manír, több az ösztön és a hirtelen felindulásból elkövetett szókimondás.

Összegyűltek a restauráláshoz szükséges források, így jövő nyárra elkészül a skanzen orgonájának teljes felújítása. Mint ismert, négy évvel ezelőtt egy 18. századi, barokk orgona került a Göcseji Falumúzeum tulajdonába Vöcköndről, melyet Klügel József kőszegi orgonaépítő készített.

Fotográfiák és haiku formában íródott versek kölcsönhatása az a kiállítás, mely a napokban nyílt meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár olvasótermében. Krizsik András pécsi fotóművész képeit Bessenyei Judit haikui kísérik.

A háromnapos eseményre testvérvárosi delegációk is érkeztek.

Szűk kis sikátor, zsúfolásig tömve vendéglátóhelyekkel. Csak karnyújtásnyi a távolság az utca szemben lévő oldalai között. Két idősebb úr kedélyesen (táv)beszélget; átkiabálnak egyik teraszról a másikra. Érezhető, hogy helyi arcok, régóta ismerik egymást. Az egyikük sört iszogat egy pici étteremben, a másik férfi gyümölcslevet kortyolgat a szemben lévő kávéház teraszán.

Ismét felavatták a zalaegerszegi Borbély György közben Szabolcs Péter szobrászművész „István és Gizella” című domborművét.

„…Nem mintha feketének láttam volna a dolgokat, hanem mert a feketéből kiindulva akartam azokat megfesteni. Az a meggyőződés támogatott ebben, hogy az ily festésnek éppúgy jogosultsága van, mint a lila, kék vagy más színből kiinduló s abban megoldott festésnek…”

Elkezdődött a nyári szezon a D’Clinic Studios-ban. A Pál Katja festőművész által működtetett páterdombi alkotóház szeptember közepéig fogadja több turnusban a világ különböző pontjáról érkező képzőművészeket.

Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem van valami vicces abban, hogy a zalaegerszegi Platán soron, az egykori Lenin szobor szomszédságában Pajtások címmel avattak szobrot.

Annak a korosztálynak, akinek a szülei a rendszerváltás környékén intenzíven foglalkoztak a politikával, Csengey Dénes neve ma is fogalom. Az akkor Keszthelyen élő, élénk tekintetű, ujjaival furcsán és hevesen gesztikuláló „bácsiról” viszont sokkal inkább a politikus jut eszükbe, s nem az író.

Bár a 20. század elején szülővárosában, Kaposváron először sikertelenség fogadta, mégis ő lett a 19-20. század fordulójának egyik festőóriása, akit nemzetközi szinten is elismernek, sőt művei a mai napig jól forognak az aukciókon.

A Kovácsi-hegyen lévő Bazaltutca az egyik Zala megye hét csodája közül. A Zalaszántó és Vindornyaszőlős feletti Kovácsi-hegy hazánk egyik legnagyobb bazaltos területe. Leghíresebb földtani látnivalója az Európában is egyedülálló, körülbelül 700 méter hosszú Bazaltutca.

Nemes László festőművész tanítványainak munkáiból nyílt tárlat a MimikArt Galériában.