Pánczél Petra

Az Ünnepi Könyvhét alkalmából látogatott Zalaegerszegre Turbuly Lilla, író, kritikus, a Színházi Kritikusok Céhének tagja, korábbi elnöke. A szerzővel azonban most nem irodalomról, hanem színházról és kritikáról beszélgettünk.

A középkort lehet, hogy sokan nem kedvelték a történelemórákon, hiszen az akkori időszak már túl távolinak tűnik, nehéz kapcsolódni hozzá. Ennek oka lehet az is, hogy jórészt az uralkodók tettei és különféle háborúk kerülnek középpontba. A hétköznapi életről és az akkor élt emberekről ritkán esik szó.

Még március elején Németországban jártunk, és bár abszolút magánjellegű volt az utazás, a köztér-mániámról sajnos nem tudok lemondani. Az egy hét alatt sokféle stílust láttunk, és ebből a kavalkádból most két olyan épületet/épületrészletet szeretnék megmutatni, amik abszolút 21. századiak, hiszen a 2000-es években születtek.

Erzsébet királyné életét mutatja be a kiállítás

Gábriel József festőművészre emlékeztek születésnapja apropóján a róla elnevezett iskolagalériában. A csácsi Izsák Imre Általános Iskola művészeti műhelye, és könyvtára évek óta viseli a 2015-ben elhunyt alkotó nevét.

Mit jelent a zárt tér? Vajon hányféle megközelítésben értelmezhető és biztosak vagyunk-e abban, hogy falakkal határolt, külvilágtól fizikailag elzárt terekre kell gondolnunk a fogalom hallatán.

Sokan grafikusként ismerik, mert leginkább a ceruzarajz áll hozzá a legközelebb. Most viszont többféle műfajban és változatos témákban is megmutatkozik; meglepetésül szolgálva a látogatóknak.

Megtartani az eddigi szakmai nívót, és figyelni, felkészülni a jövő kihívásaira – röviden ezek a legfontosabb céljai a levéltár új igazgatójának. Dr. Káli Csaba történész harminc évvel ezelőtt kezdte meg a munkát a Zala Megyei Levéltárban, s tavaly október közepe óta ő a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának új igazgatója.

Varga Bálint Tamás képzőművész Együttállás című kiállítása a Gönczi Galériában

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

Izrael állam megalapításának 75. évfordulója alkalmával Zalaegerszegre látogatott Yacov Hadas-Handelsman Izrael magyarországi nagykövete, aki programjának részeként találkozott Balaicz Zoltán polgármesterrel, ellátogatott a Kölcsey gimnáziumba, ahol a 10. és 11. évfolyamosok számára angolul tartott órát Izrael államról, illetve a világban jelenleg zajló politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokról.

Az egykori polgármester nyakkendőiről, külföldi delegációktól kapott ajándéktárgyakról és fogadásokon fogyasztott különleges ételekről is szó esett többek között a Göcseji Múzeum Protokoll és diplomácia című kiállításának záróeseményén, melynek vendége dr. Gyimesi Endre volt. A rendhagyó tárlatvezetésen Béres Katalin történész kérdezte a volt politikust, aki 1994-től 2010-ig vezette a várost, egy ideig pedig országgyűlési képviselő, majd miniszteri biztos is volt.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában címmel nyílt kiállítás a Thúry György Múzeumban.

Az államalapítástól a 16. századig terjedő időszak életmódjába, anyagi kultúrájába enged bepillantást a nagykanizsai Thúry György Múzeum legújabb időszaki kiállítása. Az Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában című tárlat az elmúlt 50 év régészeti eredményeiből válogat.

Porcelánok és kerámiák kerültek terítékre a IV. és egyúttal szezonzáró Múzeumi kerengő című rendezvényen. A Göcseji Múzeumban rendezett sétán hat tárgyat, illetve tárgyegyüttest láthatott a közönség, melyhez hat különös történet társult.

Szilvia csodálatos élete – e szavakkal nyitotta meg Frimmel Gyula grafikusművész a Gönczi Galériában Nagy Szilvia zománcművész kiállítását. Az alkotó – aki az Ady-iskola tanáraként is ismert a városban – most először mutatkozik be nagyobb léptékű, szinte egész munkásságát átfogó kiállítással. Frimmel Gyula az Amélie csodálatos élete című filmből kölcsönözte a felvezető gondolatot. Utalva a főszereplőre és Nagy Szilviára is jellemző szeszélyességre, alkotási vágyra, és hogy kincsesdobozokat rejtegetnek.

Élete utolsó tizennégy évét egy isten háta mögötti helyen töltötte, néhány napja pedig szintén egy eldugott zalai zsákfaluban emlékeztek meg róla. Bayer Csaba festőművész (1961-1999) Egerben született, majd 1985-től haláláig a Zalacsány melletti kicsi faluban, Örvényeshegyen élt és alkotott.