Pánczél Petra

A magyar költészet napja alkalmából szervezett több napos programsorozat nyitányaként Szabó T. Anna Prima-díjas, József Attila-díjas költő, műfordító volt a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége.

A Kádár-kori szamizdat kiadványokról és az ezekhez kapcsolódó ellenzéki mozgalmakról esett szó a zalaegerszegi Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi összejövetelén.

A Pannon Tükör Könyvek sorozatban jelent meg lapunk munkatársának, valamint a ZalaMedia online felelős szerkesztőjének, Pánczél Petra kulturális újságírónak a válogatáskötete Határtalan térélmények címmel.

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nyílt kiállítása Németh János Kossuth-díjas keramikus- és szobrászművésznek a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Első alkalommal hirdetett teadélutánt a Göcseji Múzeum, mégpedig a Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás témájához kapcsolódóan. A rendezvényre elsősorban olyan zalaegerszegieket vártak, akik még ismerhették a kiállításon bemutatott kilenc hölgy valamelyikét, vagy esetleg szüleik, rokonaik révén érdekes történeteket hallottak a szóban forgó nőkről.

Zalaegerszegen még sokan emlékeznek a Saly családra, melynek tagjai a Batthyány utcában üzemeltették fotós műtermüket a 20. század elejétől szinte az 1980-as évekig.

A csendéletek sokak számára unalmasnak tűnnek, és biztos hogy rengeteg – amúgy lelkes – múzeumlátogatóval előfordult már, hogy gyors tempóban haladt át egy-egy rangos galéria „still life” szekcióján.

Nemrég a Qubiten olvastam egy nagyon érdekes cikket* (podcast formájában meg is hallgatható) arról, hogy valamiféle új középkor felé haladunk, mert egyre inkább háttérbe szorul a szövegalapú kommunikáció, és ismét a vizuális kommunikációra kerül a hangsúly.

Zalaegerszegre érkeztek a világviszonylatban is kuriózumnak számító váci múmiák. A rejtélyek, sorsok, múmiák című vándorkiállítás a Mindszentyneum kiállítótermében fogadja a látogatókat február 16-tól. Mint az közismert, 1994-ben Vácon, a Domonkos templom felújítási munkálatai során egy templom alatti kriptára bukkantak az építők.

Borkóstolóval egybekötött tárlatvezetésre invitálták az érdeklődőket Valentin-nap alkalmából a Göcseji Múzeumba. A Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás vendégei Béres Katalin és Erős Krisztina kurátorokon kívül ezúttal dr. Bussay Dorottya borász, háziorvos volt, akit a falumúzeum munkatársa, Bogár Júlia borszakértő kérdezett az est folyamán.

Nyáron megszervezték az Első Zalai Takarmányipari Só-t, aminek a nevével ellentétben semmi köze a mezőgazdasághoz. A „koncertszerű eseménynek” egy andráshidai gabonatároló hangárja adott otthont. Aki jelen volt, elégedetten csettinthetett, hogy egy igazi alternatív zenei produkciót látott performansz-elemekkel és kiállítással fűszerezve. A különleges ipari környezet pedig még jobban felerősítette a zenei és vizuális élményt.

Zalaegerszegre látogatott Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító, költő. Az ELTE Angol Tanszékének egyetemi tanára először a Zrínyi Miklós Gimnázium vendége volt, ahol 250 diáknak tartott izgalmas nyelvészeti előadást Madách Az ember tragédiája című műve kapcsán.

A magyar kultúra napja alkalmából rendezett évindító sajtótájékoztatóján mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat 86. számát. A kiadvány a 2022-es „Családtörténeteink” című genealógiai konferencia anyagából készült, és ugyanezen a címen is jelent meg.

A szerelem, élet-halál hármassága határozza meg műveinek témáját. A három közül „valamelyik előbb utóbb lekaszál” – tehetjük hozzá, hiszen a gondolat így teljes az ef. Zámbó Happy Dead Band dalszövege szerint.

Felavatták Kapiller Imre levéltáros emléktábláját az MNL Zala Vármegyei Levéltárának folyosóján.

Ef. Zámbó István Munkácsy-díjas képzőművész, érdemes művész Kis életmű című kiállítása látható a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

Felavatták Tüttőssy László (1746-1824) Zala vármegyei táblabíró emléktábláját az Európa tér és a Berzsenyi utca sarkán. Szabolcs Péter szobrászművész domborművével nemcsak Zalaegerszeg egyik jeles 19. századi adományozója előtt tiszteleg a város, hanem egy „bürokratikus hibát” is igyekeznek kijavítani.

Öt színházi előadáson és két ezekhez kapcsolódó kiállításon van túl a sényei kultúrház, ahol az elmúlt néhány évben egy igazi alternatív közösségi tér bontakozott ki. A rendezvények persze szezonálisak, néhány hónapot várni kell egy-egy újabb találkozásra, cserébe viszont kuriózumnak számító színházi és képzőművészeti élményt kap a látogató.

Jogtudós, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzeti liberális politikus. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852-ben, iskoláit Nagykanizsán végezte, a jogi egyetemet pedig Budapesten. 1892-től haláláig (1937-ig) aktív politikus volt, szellemisége, valamint munkásságának érdemei mégis méltatlanul elfelejtődtek.