Pánczél Petra

A közelmúltban látott napvilágot a Tanácsköztársaság Zala megyében című kötet, melynek apropóját egy tavalyi konferencia adta. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára 2019. márciusában, a Tanácsköztársaság 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülést a témában, hogy beszámoljanak a legfrissebb kutatási eredményekről.

Sokszor esik szó Zalaegerszeg egykori fotográfusáról, Serényi Árpádról, aki az 1920-as, ’30-as években (egészen 1941-ben bekövetkezett haláláig) töltötte aktív éveit a városban.

Angol nyelvű, online kulturális magazint hozott létre a D’Clinic Studios. A nemzetközi rezidenciaprogram évek óta a városban működik. Számos képzőművész fordult meg itt a világ minden tájáról, hogy néhány hétig Zalaegerszegen alkosson, illetve hogy további munkájához az itteni élményekből nyerjen inspirációt.

A járványügyi helyzet, és az újabb szigorító intézkedések miatt az előttünk álló időszakban ismét felértékelődik majd az online alkalmazások, közösségi oldalak használata. Úgy tűnik, hogy az oktatás egy része, a szórakozás, valamint rokonaikkal, ismerőseinkkel való kapcsolattartás túlnyomó többsége újra átkerül a digitális térbe.

Herendi porcelánokból és pillangó preparátumokból nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Nem újdonság, meg nem is nagy bátorság sétálni egyet a sármelléki néhai szovjet laktanya területén. Az elhagyatott várost nem őrzi senki, hiszen éppen erre vezet az út a Hévíz-Balaton Airport Nemzetközi Repülőtérre. Se kerítés, se egyéb akadály nem áll sem a jó-, sem a rossz szándékú betolakodó útjába.

A közelmúltban jött létre a Fischer György Emléktársaság azzal a céllal, hogy a nyolc éve elhunyt Munkácsy-díjas szobrászművész köztéri alkotásait figyelemmel kísérjék.

Idén harminc éves az önkormányzatiság. Zalaegerszegen a rendszerváltást követő, első szabadon választott testület 1990. október 20-án alakult meg hivatalosan, ekkor választották meg Bogár Imre személyében az első polgármestert is. Előtte néhány nappal – a megbízólevelek átadása után – a képviselők a jeles alkalomból Deák Ferenc szobrához vonultak, ahol egy koszorúzást követően megfogadták, hogy mindig a város érdekeit tartják szem előtt.

Idén a koronavírus-járvány miatt elmaradt a hagyományos május 13-i város napi rendezvény. Az ünnepi közgyűlést így az október 23-a előtti munkanapon rendezték meg. Díszpolgári címet kapott Mányoki Attila hosszútávúszó

Amit néhány évtizeddel ezelőtt még csak sci-fi filmekben láthattunk, az mára befurakodott a városmarketing (sőt, az idegenforgalom és a helytörténeti kutatások) szférájába. Elég csak felvennünk egy speciális szemüveget, és néhány száz évet máris visszarepülünk az időben, hogy a korabeli városban tegyünk egy sétát. Ha meg már éppen ott vagyunk, a törököktől is megvédhetjük a várat.

A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából rendeztek tudományos konferenciát a város dísztermében. A rendezvény – melyre az ország különböző pontjáról érkeztek előadók – egy TOP pályázatnak köszönhetően valósult meg.

A gazdasági stabilitás biztosítása a cél, és hogy legyen valami közösségi élmény is. A Keresztury VMK így próbálja túlélni a jelenlegi járványügyi helyzetet. Új programokat ebben az évben már nem nagyon szerveznek, amikre még számítani lehet, azok a tavaszi időszakról csúsztak át az őszi/téli szezonra.

Festményavatással és ünnepi koszorúzással is tisztelegtek a városban Deák Ferenc születésének 217. évfordulója előtt. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság aulájában csütörtökön helyezték el Buday Mihály festőművész Deákról készült új portréját.

Látványos szakaszába lépett a Gébárti-tó környezetének fejlesztése. Akik a közelmúltban jártak a tó partján, több újdonsággal is találkozhattak. Mint arról már korábban beszámoltunk, egy TOP-pályázatnak köszönhetően indult meg a beruházás a tavasz folyamán.

A Göcseji Múzeum felújításának részeként az épület homlokzatán található díszítőelemek is megszépülnek. Nyár óta egy hat-hét főből álló restaurátor stáb dolgozik az állványokon; a csapatot Mikus Áron szobrászművész vezeti, a helyiek részéről pedig Gyuk Krisztina szobrászművész vett részt az elmúlt hónapokban a mindennapi teendők koordinálásában, nagyban segítve a csoportvezető munkáját.

30 éve Szabadon – Amit lebontottunk címmel adtak át egy úgynevezett Hypercube oszlopot a színház előtti Ruszt József téren. A nagyméretű installáció a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékezik, különös tekintettel a zalaegerszegi eseményekre.

Egy zalaegerszegi születésű légvédelmi tüzér 1944-45 közötti mindennapjaiba kalauzolja el az olvasót az a kötet, melyet kedden mutattak be a városházán. Dr. Havas Rezső egykori főhadnagy katonanaplóját Molnár András történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója és Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá.

Filmesnek készült, mégis inkább fotósként ismerjük, habár az előbbi tevékenységtől sem távolodott el. Negyven éve van a pályán, idén ünnepelte 60. születésnapját. Az évforduló kapcsán nemrégiben életműkiállítása nyílt a keszthelyi Balatoni Múzeumban. Mészáros T. Lászlóval, azaz Mészivel az elmúlt évtizedekről, a most nyílt kiállításról és kedvenc képeiről beszélgettünk.

Harminc fokos melegben általában kiürül a bicikliút. Főleg hétköznapokon. Úgy látszik sokan ilyenkor ugyanúgy nem szeretnek a szabadban lenni, mint amikor megérkeznek az első komor őszi napok. Pedig mindig mindenki hónapokig várja, hogy végre jó idő legyen, de van az a fülledtség, meg UV-sugárzás, ami végül a szobákban tartja az embereket.

Tudományos konferenciával és egy 350 oldalas új kiadvánnyal emlékeztek meg a város dísztermében a 47. honvédzászlóalj történetéről. Az 1848/49-es szabadságharcban résztvevő – toborzott és önkéntes katonákból álló – zalai alakulat múltját neves szakemberek idézték fel. Az esemény részeként egy kiállítás is látható volt a helyszínen.