Pánczél Petra

A koronavírus okozta járványt mindenki szorongással és nehézségekkel éli meg, ám a múzeum munkatársai már készülnek a jövőre. Hiszen a ma eseményei holnap történelemmé válnak. Éppen ezért a Göcseji Múzeumban már most elkezdődött a veszélyhelyzethez és a járványhoz kapcsolódó tárgyak, fotók és más „relikviák” gyűjtése, dokumentációja.

Egy TOP-pályázatnak köszönhetően jó ütemben halad a Gébárti-tó környezetének fejlesztése, a zöldfelületek megújítása és a parkosítás. Az egyik legfontosabb cél, hogy körbejárható legyen a tó.

Két patak felduzzasztásával jött létre a hetvenes évek végén a Gébárti-tó, mely az 1979. augusztusi átadás óta kedvelt kirándulóhelye a zalaegerszegieknek. Évtizedek óta kérdés azonban, hogy hogyan lehetne az itt rejlő lehetőségeket még jobban kihasználni. Annál is inkább, mert az idő elteltével a meglévő értékekre is ráfér már a felújítás.

Várhatóan jövő tavaszra fejeződik be a Göcseji Múzeum fejlesztése

Idén hetven esztendős a Göcseji Múzeum, ám a járványügyi helyzet, és a múzeum Batthyány utcai épületének felújítása miatt az ilyenkor szokásos ünnepi rendezvények elmaradnak.

Tanuszoda és új, fedett versenymedence is létesül az új, L-alakú uszodakomplexumban

Zalaegerszegi Tisztasági Fürdő és Fedett Uszoda néven nyitotta meg kapuit 1969. szeptemberében a Göcseji úton lévő városi uszoda. A tisztasági fürdő elnevezés ma már talán megmosolyogtató, ám abban az időben e téren is hiányt pótló volt az intézmény.

Polgárosodás nélkül nem jöhetett volna létre a mai értelemben vett képzőművészeti élet. Különösen igaz ez egy Zalaegerszeg méretű kisvárosra, mely hosszú ideig elmaradottnak számított, főleg ami a századforduló előtti időszakot illeti.

Legújabb, piros mázas kerámiáival örvendeztette meg követőit közösségi oldalán Csuti Tibor fazekas, népi iparművész. Bár mint mondja, a fotók csalnak picit, hiszen a valóságban a tárgyak valamivel sötétebbek, bordóbbak.

Az utóbbi hetekben egyre több neves nemzetközi divatcég, valamint sok magánszemély, illetve egyesület, baráti társaság, na és hazai tervező is egészségügyi maszkok gyártásába fogott. Előbbiek esetében a nemes gesztus mögött nyilván némi brand-építési szándék, marketingfogás is meghúzódik (ha már az üzleteiket be kellett zárniuk).

Több online kezdeményezést is útjára indított a Göcseji Múzeum és a Göcseji Falumúzeum a járvány miatti veszélyhelyzet és kijárási korlátozás idejére. A cél az, hogy különféle játékokkal és érdekességekkel fenntartsák a közönség figyelmét, illetve folyamatosan tájékoztassák a múzeumbarátokat az intézményhez kapcsolódó aktualitásokról. Annál is inkább, mert mindeközben a múzeumépület is felújítás alatt áll.

Digitalizálásra kerül Zalaegerszeg egyik legnagyobb temploma, a Jézus Szíve ferences templom, vagy ahogy sokan ismerik, az olai templom. Bálizs Andrej építész, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület tagja arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Digitális értéktárral, Gál Rolanddal összefogva afféle kísérletként, vagy referenciaképpen, egy Leica 3D szkennerrel mérik fel a templom belsejét, majd az épület külső formáját is.

Ahhoz képest, hogy lassan ötven éve díszíti a falat, szinte tökéletes állapotban van a dombormű. Németh János A víz mitológiája című alkotása 1971-ben került a fedett uszodába. Hamarosan azonban költöznie kell, hiszen az uszodaprojekt részeként a régi épület megszűnik, a több elemből álló falikép az új létesítménybe kerül majd; némileg módosított formában.

A Déli Pályaudvar metróbejárata melletti lemezbolt kultikus helynek számított. Az a fajta "bűnbarlang" volt, amilyenre kisvárosokban kevés példa akadt, hiszen ha volt is zenebolt, oda kevesebb áru jutott el. Így a Déliben lévő üzletről tudott minden olyan vidéki alter-arc, rocker, hippi, dark, vagy punk (stb.), akinek épp erre az állomásra futott be a vonata. (Meg nyilván egyéb "feketeövesek" is ismerték a helyet).

Aki valaha is olvasott Kosztolányi verset, vagy prózát, talán nem ismeretlen előtte az „égbolt-kék folt” hasonlat. És úgy általában is megfigyelhető, hogy az író műveiben sokszor szerepel az ég „halavány” kékjére utaló szín. Hogy az eget honnan nézvést, és milyen eszközzel látjuk kéknek, az más kérdés. Pláne, hogy manapság már ezen túlmenően az univerzum színeivel is megismerkedhetünk.

A napokban nyílt meg a Keresztury VMK Gönczi Galériájában a Csillag-Képek 2019 című asztrofotó-kiállítás. A Magyar Asztrofotósok Egyesülete és a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) által szervezett tárlaton a tavalyi év legkiválóbb asztrofotóiból láthat ízelítőt a közönség.

Magyarország negyven múzeuma – köztük a Göcseji Múzeum is – csatlakozott ahhoz a környezetvédelmi akcióhoz, mely a pusztuló rovarfajokra hívja fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Múzeum kezdeményezésére országszerte múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várták a gyerekeket a március 10-ére meghirdetett Beporzók napján.

A téma érzékeny, az előadás emiatt „érzékenyítő” is. Persze leginkább elgondolkodtató, társadalomkritikus és roppant szórakoztató. A Griff Bábszínház Esti mese felnőtteknek című sorozatának keretében legutóbb a győri Vaskakas Bábszínház egyik vendégelőadását láthatta a közönség.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) támogatásának köszönhetően teljes felújításon esett át a Zalaegerszegi Járásbíróság régi irattára. Az ünnepélyes átadás kapcsán sajtóbejárásra is sor került.

Sokáig OTI-székház volt, aztán néhány korosztálynak SZTK-ként maradt meg az emlékezetében (vagy rémálmaiban). Manapság leginkább Kamarák Házaként ismerjük a Kosztolányi- és a Petőfi utca sarkán álló épületet. A közelmúltban egy kamarai nyílt nap keretében részletesebben is megismerkedhettek az érdeklődők a Petőfi utca 24. szám alatt álló ház történetével és titkaival.