Pánczél Petra

Idén száz esztendős a ZTE. A jeles évforduló alkalmából centenáriumi sétára várta az érdeklődőket a Tourinform Iroda. A sport-és helytörténeti kalandozáson ezúttal Sóska Zoltán idegenvezető kalauzolta a közönséget. Afféle meglepetésvendégként pedig jelen volt Péter Zoltán válogatott labdarúgó is.

Az elmúlt hónapokban megújult a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Korszerűsítették az alsó- és a felső szinteket; többek között padlózatot cseréltek és festésre is sor került. A zsinagóga megszépült nézőterére szeptembertől térhet vissza a közönség, akik nemcsak a felújítás eredményét tekinthetik meg – az őszi programokon túl –, hanem egy új versenyzongorát is láthatnak majd a színpadon.

Érett líra, tele belső vívódásokkal és útkereséssel. Többek között e szavakkal jellemezte dr. Cséby Géza irodalomtörténész Nászta Katalin napokban megjelent verseskötetét.

Helyükre kerülnek az új nyílászárók, készül az új tető

Elbontásra kerültek a Göcseji Múzeum földszinti és emeleti oldalfolyosóinak ablakai és az épület főbejáratául szolgáló ajtók is. Az új nyílászárók megérkeztek, mindezzel párhuzamosan megkezdődött a tetőszerkezet cseréje is.

A cím talán kissé megtévesztő, hiszen sokan arra asszociálnak, hogy egy "fotós" sétáról van szó, de ez ebben a formában nem igaz. Inkább egyfajta "kommunikációs" belvárosi kirándulás ez; még ha elsőre furcsának is tűnik a megfogalmazás. A városi terek, közterek a társadalmi kommunikáció fontos színterei. Afféle kommunikációs közegek, melyeket többféle szempontból lehet vizsgálni.

Első pillantásra én sem hittem el, hogy ez a szobrocska 6500 éves – mondta Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, a tesztpályán zajló ásatások vezető régésze azon a sajtótájékoztatón, ahol a múlt héten előkerült – i.e. 5. évezredből származó – idolt mutatták be a nyilvánosságnak.

Hogyan viszonyulnak az emberek egy adott közterülethez? Funkciójuknak megfelelően használják-e, vagy sem, jól érzik-e ott magukat, vagy nem? Milyen érzelmeket válthat ki egy városi köztér? Aztán… Maguk az épületek hogyan kommunikálnak egymással? Hogyan látszódnak egymáshoz képest? Mit takarnak el, mi zár be valamilyen szöget, vagy éppen mi tükröződik? Egymáshoz látszólag nem passzoló stílusok, irányzatok is szépen illeszkedhetnek egymáshoz.

Zalaegerszeg helyi értéktárában lévő elemeket gyűjti csokorba az a kiadvány, melyet a minap mutattak be a városházán. A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület és a megyeszékhelyi Tourinform Iroda által megjelentetett kötet célja a város természeti értékeinek, épített örökségének, vagy más objektumainak, jelenségeinek népszerűsítése. Erősítve ezzel a helyi identitást.

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Már tavasszal megjelent, ám a koronavírus-járvány miatt csak most mutatták be hivatalosan a Képzőművészet Zalaegerszegen című albumot. Mint arról lapunkban már korábban beszámoltunk, dr. Kostyál László művészettörténész és Seres Péter fotográfus két évig zajló közös munkája nyomán készült el az impozáns kiadvány, mely a 19. századtól napjainkig mutatja be a városban született, vagy itt élő és alkotó, illetve innen elszármazott művészeket.

8,3 milliárd forintos állami beruházás keretében épül fel Zalaegerszegen a Mindszentyneum, melynek alapkövét ünnepélyes keretek között rakták le csütörtökön a Batthyány utcában, a Göcseji Múzeum épületének szomszédságában.

Virtuálisan is bejárható a GébArt-i szoborpark. A tó melletti zöld területen több év alatt létrejött szabadtéri kiállítóhely az 1990-es, 2000-es évek GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepének fa-, fém- és kőszobrászati alkotásait mutatja be.

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.

Bár egyelőre külföldi képzőművészeket nem fogad, a helyi közönség számára mégis kinyitott egy napra a D’Clinic Studios. Pál Katja festőművész páterdombi műtermébe várta az érdeklődőket péntek délután, hogy bemutassa mivel foglalkozott a kijárási korlátozás idején.

Komplex sport-és rekreációs központ létesül a volt napközis tábor helyén.

Megújul, hangulatában azonban mégsem változik az Art Mozi – vagyis az egykori Ady Mozi – nagyterme. Mint ismert, egy TOP-pályázatnak köszönhetően, 138 millió forintos ráfordítással közösségi-és rendezvénytérré alakul az egykori moziterem. A Keresztury VMK által működtetett intézményben egy korábbi fejlesztéssel már korszerűsödött a régi „kettes terem”, ami azóta is betölti az épület mozi funkcióját. Ettől – illetve egy akadálymentesítéstől – eltekintve, az 1958-as nyitás óta gyakorlatilag nem újult meg az épület.

Két alkotásával is szerepel Budaházi Tibor festőművész XVIII. Táblaképfestészeti Biennálén. A csoportos kiállítást kétévente rendezik meg a szegedi REÖK-palotában (Regionális Összművészeti Központ), ám az idei járványhelyzet miatt az online térbe került az anyag - tájékoztatta lapunkat a zalaegerszegi képzőművész.

A holokauszt 76. évfordulójára emlékeztek a zalaegerszegi zsidó temetőben. A koronavírus némiképp módosította az ilyenkor szokásos programot, hiszen a zsinagóga helyett most csak szabadtéren emlékezhettek meg a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tagjai – a társegyházak képviselőivel, valamint a városi és a megyei önkormányzat vezetésével közösen – a megyeszékhelyről elhurcolt mártírokról.

Megújult a Zalaegerszegi Televízió eszközparkja, illetve a műsorok hátteréül szolgáló díszlet. A fejlesztésre pályázati forrásból került sor. Az avatást április elsejére, a városi televízió 35. születésnapjára tervezték, de a járványhelyzet közbeszólt. Az ünnepségre így csak most nyílt lehetőségük.