Pánczél Petra

Csak néhány hónapja alakultak, máris megjelent három daluk, közülük egyhez videoklip is készült. A munka azóta is gőzerővel zajlik, formálódnak az új szerzemények, amikből lassan egy koncertre való anyag is összejön.

Óvatosan, és a biztonsági követelményeket betartva a héten újraindult az élet Zalaegerszeg belvárosában. Napközben már nagyobb a mozgás, mint az elmúlt időszakban, megnyíltak az éttermek, kávéházak, fagylaltozók is, igaz egyelőre csak a teraszok, kerthelyiségek. Sokan már el is fogyasztották a karantén utáni első sörüket, vagy süteményüket.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

Nyomtatott formában ugyan egyelőre nem, de pdf-ben már elérhető a Pannon Tükör legfrissebb száma. Bubits Tünde főszerkesztő arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a folyóirat mellett egy új kiadvány is elkészült (ami egyelőre szintén pdf-ben olvasható). Ezúttal a 2019-es Egymondatokból állt össze a The time is out of joint című kötet.

Vajon hogyan telnek a napjai mostanában a Sóska, sültkrumpli című tragikomédia két (nem túl életvidám) partjelzőjét alakító színművésznek, Baj Lászlónak és Szakály Aurélnak? A kialakult körülményekhez képest szerencsére jól érzik magukat, sőt a kényszerű pihenőidőt mind a ketten igyekeznek tartalmasan eltölteni.

A magyarországi veszélyhelyzet kihirdetése óta szinte mindannyiunk élete jelentősen átalakult. Sokan egyedül maradtak a karanténban, míg másoknak épp az lehet zavaró, hogy kis helyen vannak összezárva családtagjaikkal. Ráadásul minden eddiginél több időt töltünk az online térben is.

Zajlik a Göcseji Falumúzeum fejlesztése, jelenleg a Hencz-malom homlokzati felújításán dolgoznak a szakemberek. Mint ismert, a város egy TOP-projekt keretében közel 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az 1968-ban megnyílt skanzen fejlesztésére. A következő hónapokban zajló munkálatok részleteiről a helyszínen rendeztek sajtóbejárást.

1970-ben avatták fel a zalaegerszegi Ifjúsági Park (Vizslapark) szélén a Lenin-szobrot. Marton László szobrászművész négy méter magas bronz alkotása a megszokottakhoz képest viszonylag lezseren, zsebre tett kézzel ábrázolta a Szovjetunió első vezetőjét.

A gömb vetett árnyéka, ellipszisek tengelyállása, perspektivikus körök, méret-, levegő- és vonalperspektíva. Csak néhány téma azok közül az animált gifek, illetve rövid videók közül, melyekkel Monok Balázs rajztanár avatja be tanítványait a karantén alatt a rajzolás elméletébe és gyakorlatába.

A koronavírus okozta járványt mindenki szorongással és nehézségekkel éli meg, ám a múzeum munkatársai már készülnek a jövőre. Hiszen a ma eseményei holnap történelemmé válnak. Éppen ezért a Göcseji Múzeumban már most elkezdődött a veszélyhelyzethez és a járványhoz kapcsolódó tárgyak, fotók és más „relikviák” gyűjtése, dokumentációja.

Egy TOP-pályázatnak köszönhetően jó ütemben halad a Gébárti-tó környezetének fejlesztése, a zöldfelületek megújítása és a parkosítás. Az egyik legfontosabb cél, hogy körbejárható legyen a tó.

Két patak felduzzasztásával jött létre a hetvenes évek végén a Gébárti-tó, mely az 1979. augusztusi átadás óta kedvelt kirándulóhelye a zalaegerszegieknek. Évtizedek óta kérdés azonban, hogy hogyan lehetne az itt rejlő lehetőségeket még jobban kihasználni. Annál is inkább, mert az idő elteltével a meglévő értékekre is ráfér már a felújítás.

Várhatóan jövő tavaszra fejeződik be a Göcseji Múzeum fejlesztése

Idén hetven esztendős a Göcseji Múzeum, ám a járványügyi helyzet, és a múzeum Batthyány utcai épületének felújítása miatt az ilyenkor szokásos ünnepi rendezvények elmaradnak.

Tanuszoda és új, fedett versenymedence is létesül az új, L-alakú uszodakomplexumban

Zalaegerszegi Tisztasági Fürdő és Fedett Uszoda néven nyitotta meg kapuit 1969. szeptemberében a Göcseji úton lévő városi uszoda. A tisztasági fürdő elnevezés ma már talán megmosolyogtató, ám abban az időben e téren is hiányt pótló volt az intézmény.

Polgárosodás nélkül nem jöhetett volna létre a mai értelemben vett képzőművészeti élet. Különösen igaz ez egy Zalaegerszeg méretű kisvárosra, mely hosszú ideig elmaradottnak számított, főleg ami a századforduló előtti időszakot illeti.

Legújabb, piros mázas kerámiáival örvendeztette meg követőit közösségi oldalán Csuti Tibor fazekas, népi iparművész. Bár mint mondja, a fotók csalnak picit, hiszen a valóságban a tárgyak valamivel sötétebbek, bordóbbak.

Az utóbbi hetekben egyre több neves nemzetközi divatcég, valamint sok magánszemély, illetve egyesület, baráti társaság, na és hazai tervező is egészségügyi maszkok gyártásába fogott. Előbbiek esetében a nemes gesztus mögött nyilván némi brand-építési szándék, marketingfogás is meghúzódik (ha már az üzleteiket be kellett zárniuk).