Pánczél Petra

A címben szereplő kérdés arra vonatkozik, hogy meg kell szeretnünk a helytelenül leírt igekötős igék látványát, vagy elég, ha egyszerűen csak elfogadjuk azt a tényt, hogy bizony létezik ez a jelenség. Hiszen a nyelv és az írásmód is változik, még ha a helytelenség sokszor bántja is a szemünket.

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány második kötete, mely Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye örökségét tárja az olvasók elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában megjelent impozáns könyv több mint felét Zala megye emlékei alkotják, hiszen az itteni falvak bővelkednek a korszakból származó templomokban.

Lapszám a lapszámban – röviden így lehetne összefoglalni a most megjelent Pannon Tükör tartalmát. A periodika ugyanis a megszokott rovatain túl, a Hévíz folyóiratot is magában rejti. Persze nem teljesen, inkább csak a lírai részekre fókuszálva.

A múzeumi épületek pszichológiája és a műtárgygyűjtés lélektana is szóba került azon az online eseményen, melynek Nagy Réka klinikai szakpszichológus volt a vendége. Az American Corner Pécs programsorozata (melynek keretében különféle virtuális tárlatvezetéseket tartanak) ezúttal a new york-i Guggenheim Múzeumba kalauzolta el az érdeklődőket.

Legmagasabb pontjára ért az építkezés a Mindszenty-zarándokközpontnál.

Picassotól a Rózsaszín párduc képi világáig sok minden inspirálja. Illusztrátorként a vázlatosabb, lendületesebb grafikai megoldásokat kedveli. Ez látszik Kertész Erzsi legújabb mesekönyvének (Mindig másnap) illusztrációin is, melyeket egy egervári grafikus, Korbuly Ági készített.

Vannak, akik vágynak rá, mások szerint meg nem is igazi munka ez, csak láblógatás. Sokan pedig magát a fogalmat sem ismerik igazán. Mert mi is az, hogy digitális nomád? A két szó így együtt azt sejteti, hogy valamiféle online térben jártas, vándorló életmódot folytató egyénről van szó.

Játékos digitális élményt kínál a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, melynek némi helytörténeti vonatkozása is van. „Deák Ferenc és az elveszett zsebóra” címmel egy online szabadulószobát hoztak létre, mely a honlapjukról érhető el.

Ragasztó, szelepgumi, fékező, csengő, kutyák ellen meg korbács vagy nádpálca. Többek között ezek voltak a 19. század végén a biztonságos kerékpározás kellékei itt Zalaegerszegen. Ehhez hasonló „menetszabályzatokat” országszerte alkottak, hiszen ekkoriban főleg egyesületi keretek között űzték ezt a sport-és szabadidős tevékenységet az emberek (leginkább a férfiak).

A járvány egy éve alatt mintha jelentősen nőtt volna a városban a kutyatulajdonosok száma. Valóban több az új gazdi és négylábú, vagy csupán érzéki csalódás, hogy szinte mindenhol kutyasétáltató embereket látni? Pontos adat persze nincs a városban lévő kutyák számáról, azért a szakembereket megkérdezve próbáltunk utánajárni annak, hogy tényleg megfigyelhető-e valamiféle növekvő tendencia?

A Göcseji út Csány téri, és a Göcseji út Ady utcai sarkán is áll egy-egy olyan, az 1920-as évek második felében épült ház, mely manapság kevés figyelmet kap. Köszönhetően talán a környék intenzív gépjárműforgalmának és a közlekedési lámpáknak. Utóbbiak ugyanis mindkét esetben „belógnak” a képbe. (Emiatt még fotózni sem egyszerű a homlokzatokat.)

A Szentlélek római katolikus templom a hazai templomépítészet egyik ritkaságának számít. Sokszor hivatkoznak is rá turisztikai és építészeti lapok, de tudományos, művészeti publikációk is.

A maszkban próbálás „rejtelmeiről”, vagyis inkább nehézségeiről kérdeztük Farkas Ignác Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, mégpedig a Hevesi Sándor Színház legújabb produkciója, az Elnémult harangok apropóján.

Digitalizálták és kutathatóvá tették Zala megye egyik legjelesebb népdalgyűjtőjének, id. Horváth Károlynak a hagyatékát. A Muravidék autentikus népzenéjére koncentráló, tízezernél is több népdalt magába foglaló anyag jelentős része egy szlovén-magyar európai uniós pályázatnak köszönhetően vált elérhetővé.

Az a mindenki által jól ismert szöveg, hogy „Ezek a mai fiatalok…” nagyjából egyidős az emberiséggel. A három pont után pedig – némi fejcsóválás kíséretében – az adott korszak öregjei mindig panaszkodnak egy sort az adott korszak fiataljaira.

Februártól új történész kollégával bővült a Göcseji Múzeum csapata. Erős Krisztina persze nem ismeretlen a helytörténet iránt érdeklődőknek, hiszen eddig a levéltár munkatársaként dolgozott; több tanulmány szerzője, és számos konferencia előadója is volt.

Az önkormányzat évek óta kiemelt feladatként kezeli a klímavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos célok megvalósítását. A legfontosabb teendőket 2018 nyarán egy 18 pontos cselekvési tervben foglalták össze.

Az online térbe helyeződött a Farsangi Nyitott Műhelygalériák Napja. A Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház a hagyományokhoz híven minden évben megrendezi a programot. A pandémia miatt idén csak a digitális térben vehettek részt a kézműves foglakozásokon az érdeklődők.

Másolat készül a város egyik legrégibb sírkövéről, melyet még 1821-ben állítottak Gothard János csizmadiamester emlékére a Kálvária temetőben. A kópiára azért van szükség, mert a Göcseji Múzeum új állandó kiállításában szeretnék azt bemutatni. A feladatot Farkas Ferenc szobrászművész vállalta.

Az 1990-es, 2000-es évek új kihívások elé állították a könyvtárakat. Elég, ha csak két „bűvös” fogalmat említünk: digitalizáció és online térnyerés. Kicsit lesarkítva a dolgokat, a cédulás katalógustól az elektronikus böngészésen át kellett eljutni odáig, hogy ma már telefonra letölthető applikáció segíti az olvasót a dokumentumok keresésében.