Pánczél Petra

Ragasztó, szelepgumi, fékező, csengő, kutyák ellen meg korbács vagy nádpálca. Többek között ezek voltak a 19. század végén a biztonságos kerékpározás kellékei itt Zalaegerszegen. Ehhez hasonló „menetszabályzatokat” országszerte alkottak, hiszen ekkoriban főleg egyesületi keretek között űzték ezt a sport-és szabadidős tevékenységet az emberek (leginkább a férfiak).

A járvány egy éve alatt mintha jelentősen nőtt volna a városban a kutyatulajdonosok száma. Valóban több az új gazdi és négylábú, vagy csupán érzéki csalódás, hogy szinte mindenhol kutyasétáltató embereket látni? Pontos adat persze nincs a városban lévő kutyák számáról, azért a szakembereket megkérdezve próbáltunk utánajárni annak, hogy tényleg megfigyelhető-e valamiféle növekvő tendencia?

A Göcseji út Csány téri, és a Göcseji út Ady utcai sarkán is áll egy-egy olyan, az 1920-as évek második felében épült ház, mely manapság kevés figyelmet kap. Köszönhetően talán a környék intenzív gépjárműforgalmának és a közlekedési lámpáknak. Utóbbiak ugyanis mindkét esetben „belógnak” a képbe. (Emiatt még fotózni sem egyszerű a homlokzatokat.)

A Szentlélek római katolikus templom a hazai templomépítészet egyik ritkaságának számít. Sokszor hivatkoznak is rá turisztikai és építészeti lapok, de tudományos, művészeti publikációk is.

A maszkban próbálás „rejtelmeiről”, vagyis inkább nehézségeiről kérdeztük Farkas Ignác Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, mégpedig a Hevesi Sándor Színház legújabb produkciója, az Elnémult harangok apropóján.

Digitalizálták és kutathatóvá tették Zala megye egyik legjelesebb népdalgyűjtőjének, id. Horváth Károlynak a hagyatékát. A Muravidék autentikus népzenéjére koncentráló, tízezernél is több népdalt magába foglaló anyag jelentős része egy szlovén-magyar európai uniós pályázatnak köszönhetően vált elérhetővé.

Az a mindenki által jól ismert szöveg, hogy „Ezek a mai fiatalok…” nagyjából egyidős az emberiséggel. A három pont után pedig – némi fejcsóválás kíséretében – az adott korszak öregjei mindig panaszkodnak egy sort az adott korszak fiataljaira.

Februártól új történész kollégával bővült a Göcseji Múzeum csapata. Erős Krisztina persze nem ismeretlen a helytörténet iránt érdeklődőknek, hiszen eddig a levéltár munkatársaként dolgozott; több tanulmány szerzője, és számos konferencia előadója is volt.

Az önkormányzat évek óta kiemelt feladatként kezeli a klímavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos célok megvalósítását. A legfontosabb teendőket 2018 nyarán egy 18 pontos cselekvési tervben foglalták össze.

Az online térbe helyeződött a Farsangi Nyitott Műhelygalériák Napja. A Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház a hagyományokhoz híven minden évben megrendezi a programot. A pandémia miatt idén csak a digitális térben vehettek részt a kézműves foglakozásokon az érdeklődők.

Másolat készül a város egyik legrégibb sírkövéről, melyet még 1821-ben állítottak Gothard János csizmadiamester emlékére a Kálvária temetőben. A kópiára azért van szükség, mert a Göcseji Múzeum új állandó kiállításában szeretnék azt bemutatni. A feladatot Farkas Ferenc szobrászművész vállalta.

Az 1990-es, 2000-es évek új kihívások elé állították a könyvtárakat. Elég, ha csak két „bűvös” fogalmat említünk: digitalizáció és online térnyerés. Kicsit lesarkítva a dolgokat, a cédulás katalógustól az elektronikus böngészésen át kellett eljutni odáig, hogy ma már telefonra letölthető applikáció segíti az olvasót a dokumentumok keresésében.

Egy tíz éves kutatómunka eredményeképpen jött létre az a dokumentumkötet, mely izgalmas és megrendítő történeti források segítségével tárja fel a keleti hadszíntérre vezényelt, magyar királyi 47/III. honvéd zászlóalj történetét. A "Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött" című kiadvány szerzőpárosa – Molnár András történész (a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) – nem ismeretlen az olvasók előtt.

A művészet életmentő, és életet adó dolog. A jelenlegi helyzetben ezt különösen fontos szem előtt tartani. Sok egyéb érzés mellett ennek szellemében születtek meg Nemes László legújabb alkotásai. A festőművésszel páterdombi műtermében beszélgettünk.

Elérte legmagasabb pontját a Helyi Termelői és Kézműves Piac – Göcseji Tudásközpont építése.

Látványos szakaszba érkezett a Helyi Termelői és Kézműves Piac – Göcseji Tudásközpont kivitelezése. A zalaegerszegi Piac téren 718 millió forintból megvalósuló beruházáshoz két TOP-pályázat biztosít forrást. Az építkezés a közelmúltban elérte a legmagasabb pontot, ez alkalomból a hagyományoknak megfelelően bokrétaünnepséget rendeztek.

Ezek a folyamatos figyelmeztetések (és fegyelmezések), hogy "Ne nyúlj hozzá!", "Ne tapogasd össze!", "Alaposan moss kezet!", a Covid előtti világban többnyire a gyerekek felé irányultak. Az elmúlt közel egy évben viszont a felnőttek létezése is arról szól, hogy mihez és kihez nem szabad hozzányúlni, vagy közel menni. Ha mindez mégis megtörténik valamilyen hiba - például figyelmetlenség (vagy fegyelmezetlenség) - miatt akkor, haladéktalanul le kell fertőtleníteni magunkat és a tárgyainkat is.

Távolról nézve modern és minimalista, közelről nézve kissé már kopott, repedezett, ám a lépcsősorok mellett megbújó teraszoktól, kiskertektől van némi mediterrán hangulata. Az 1970-es, ’80-as évek fordulóján látványosságnak számított a Göcseji út feletti domboldalon.

A járvány miatt elmaradt az Ady-iskola művészeti gimnazistáinak hagyományos félévi kiállítása. A tárlat Monok Balázs művésztanárnak köszönhetően virtuálisan tekinthető meg.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából mutatták be azt az új albumot, mely Németh János Kossuth-díjas keramikusművész munkásságáról készült. Ezúttal kisplasztikáinak világába tehetünk egy látogatást. A „Megformálta a föld porából” című kötet egy TOP pályázatnak köszönhetően, az önkormányzat kiadásában készülhetett el.