Pánczél Petra

Halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állított a város Morandini Tamás építészmérnöknek a Zrínyi Miklós Gimnázium utcafronti épületének falán. Az olaszországi születésű, előbb Nagykanizsán, majd 1895-ben Zalaegerszegen letelepedett építész nevéhez számos jellegzetes épület köthető nemcsak a városban, hanem megyeszerte is.

29. alkalommal nyílt meg a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep

Bár a zárókiállításra invitáló plakáton mindegyikük a saját (egyen)kalitkájába van zárva, az idei GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep témája mégis a „Kapcsolódások” volt.

Kemény, megpróbáltatásokkal teli időszakot élt át Zala megye lakossága 1944-45-ben. Előbb a nyilas karhatalom kényszerítette „engedelmességre” a lakosságot, miközben zajlott a zsidóság deportálása. Az 1945 márciusában bevonuló orosz csapatok sem hozták el a várva várt felszabadulást. Megszállóként viselkedtek, raboltak, fosztogattak, erőszakoskodtak.

A ma bírósága: elődeink öröksége. Akár ez is lehetne a mottója annak a kiadványnak, mely a Zala megyében ítélkező bírák nevét és hivatali működésük idejét foglalja össze a kezdetektől egészen napjainkig. A „Zalai bírói archontológia 1872-2020” című kötetet a közelmúltban mutatták be a Zalaegerszegi Törvényszék Dísztermében.

Az ütemtervnek megfelelően halad az Alsóerdei Sport és Rekreációsközpont kialakítása.

Írók, barátok, kollégák, pályatársak emlékei, gondolatai, érzései olvashatók abban a kötetben, melyet a tavasszal elhunyt Tóth Imre költő, könyvtáros tiszteletére szerkesztettek. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársa tavasszal hunyt el váratlanul, a minap lett volna 55 éves.

Látványos szakaszába lépett az Alsóerdei Sport és Rekreációs Központ kialakítása. A részben a TOP-program, részben pedig a Modern Városok Program által támogatott beruházás aktuális állapotáról a helyszínen tartottak sajtótájékoztatót.

600 éve említette először egy királyi oklevél Zalaegerszeget mezővárosként. A jeles alkalomból a dokumentum írásképi rekonstrukciója a város Dísztermének vitrinébe került. A szövege hiteles, azt azonban nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki pontosan az eredeti oklevél.

Ezen a túrán tulajdonképpen minden volt. Először is hőségriasztás, aztán csalános/kullancsos ösvények, majd kerek erdő, kiszáradt tó, hegymenet és végül falramászás. Utóbbi leginkább a tériszony nélkül élőknek, vagy azoknak, akik arról is meg vannak győződve, hogy ahová felmásztak, onnan le is tudnak jönni.

Újabb művészi utcanévtáblát avattak Zalaegerszegen, ezúttal a páterdombi városrészben. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány 2005 óta állít emléket az önkormányzat támogatásával neves személyiségeknek, vagy a város történetében fontos szerepet betöltő embereknek a róluk elnevezett utcákban.

Olajhelyzet, bombázás, hadikórházak, gettósítás, erőszak, zabrálások, polgári és katonai áldozatok. Néhány kulcsfontosságú szó, mellyel röviden leírható az 1944-45-ös esztendő. A második világháború 22 milliárd forintos vagyoni veszteséget, és hozzávetőleg 950 ezer fős emberáldozatot jelentett az országnak.

A kiállítás alatt szinte mindenki csak „vörös és fekete” képeknek hívta Borbás Helga alkotásait. A ZAZEE Kulturális Egyesület 8.01 online kiállításán az összes tárlatvezetőnek szemet szúrt a festőművész két titokzatos, ám látványos, erőteljes tónusú festménye.

Should I stay or should I go? Dilemmázhatnának magukban azok a köztéri alkotások, melyek itt rekedtek a múltból, vagyis a rendszerváltozás előtti időkből. Persze a szobrászok nem formáztak a fejükbe gondolkodásra alkalmas szervet, ezért nem agyalnak azon, hogy menjenek-e vagy maradjanak. Megteszik ezt helyettük mások.

Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.

A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendeztek meg a város Dísztermében. Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt.

A figuráktól az alattuk lévő medencéig teljesen megújul a vizslaparki Fiatalok szobra. Rózsa Péter szobrászművész alkotása 1969 májusa óta áll a parkban. A szobrot az akkor még Ifjúságparknak nevezett terület avatásával egy időben leplezték le.