Pálmalevelek, virágok, féloszlopok

Restaurálják a múzeumépület homlokzati díszeit

Többen is dolgoznak az épület homlokzatán található díszek felújításán

A jelenleg Budapesten élő (amúgy tatai születésű) fiatal alkotó, Mikus Áron tavaly végzett a képzőművészeti egyetemen. Nevéhez fűződik többek között a fővárosi Corvin sétányon közelmúltban felállított Triptichon című szobor.

Zalaegerszegre úgy került, hogy egy ismerőse hívta fel a figyelmét arra, hogy lehet pályázni a Göcseji Múzeum épületdíszeinek restaurálására. Mint mesélte, szerencsére egyetemi kapcsolatai révén csapatot is tudott szervezni. Az elmúlt hónapokban főleg zalaegerszegiek – az Ady-iskola egykori növendékei, illetve helyi képzőművészek – dolgoztak a múzeumnál (Gyuk Krisztinán kívül például Kiss Ágnes Katinka és Kovács Veró). Most, az őszi/téli szezonban vegyes a stáb, a fővárosból is érkeztek fiatal restaurátorok.

Mikus Áron érdeklődésünkre elmondta: a feladat összetett, hiszen anyag és forma szempontjából is különböznek a díszek, ráadásul állaguk sem egyforma. A felújítás alatt álló épületdíszeket három csoportra lehet osztani. Az egyik legnagyobb munka a sík homlokzaton található gipsz konzolok felújítása. Összesen ugyanis 350 konzol található a Göcseji Múzeum épületén, ami önmagában is szép szám. A helyzetet bonyolítja, hogy más-más időben készült elemekről van szó, tehát anyaguk és elhasználtságuk nem feltétlenül egyezik. Ennek oka az, hogy a ház felépítése (1890) óta vélhetően több megsérült (eltört, leesett) közülük, amiket az egyes korszakokban pótoltak. A restaurátorok most egységesítik ezeket – a mintázatukban amúgy egységes – elemeket.

Mikus Áron

Megtudtuk: korábban vastag, zöldszínű zománcfestékkel védték a konzolokat az időjárás viszontagságaitól. A stábnak ezért első körben az volt a feladata, hogy ezt a festékréteget eltávolítsa. A tisztítást vízzel (magas nyomású géppel, a kisebb helyeken pedig manuálisan) végezték.

- Ha már pucér a felület, akkor a hiányzó leveleket, virágokat és a többi sérült elemet modellgipsszel pótoljuk. Ez az anyag jól illeszkedik a meglévő felülethez. Ezután ismét festékréteget kapnak a konzolok, hogy a nedvesség ne juthasson be az anyagba. Most egy vékonyabb rétegű, fehér festék kerül rájuk – tette hozzá a szobrászművész.

A konzolok restaurálásával jól haladnak

A konzolok mellett megújulnak a pilaszterek (falból kiemelkedő, pillért utánzó féloszlopok) is, melyek a múzeum bejárati része fölött találhatók. Ez az oldal – érthető módon – a legdíszesebb része az épületnek. Itt a pálmalevelek, címerek szakszerű tisztítása és pótlása zajlik. A régi koszorú motívumot például fotó alapján alkotja újra a szobrászművész, szintén a már említett gipszet használva.

- Kicsit nehezebb feladat lesz az úgynevezett kő rizolitok (az előreugró homlokzatrészek díszeinek) restaurálása. Négy ilyen található az épületen, és sajnos elég rossz állapotban vannak. Évtizedekkel ezelőtt cementtel javítgatták őket, de az ipari cement nincs túl jó viszonyban a kővel. Az anyag könnyen meszesedésnek indul alatta. Van már ennél egy modernebb megoldás, mégpedig a műkőcement: kőőrleményből készül, ezért állaga nagyban hasonlít az igazi kőre. Mi ezt használjuk majd a felújítás során.

A féloszlopok sérült részeit  javítják, pótolják

A szobrász szerint a régi, műemlék jellegű épületek restaurálásánál és rekonstrukciójánál mindig az a nehéz, hogy megtalálják a megfelelő és strapabíró anyagot. Sokszor ugyanis már nem állnak rendelkezésre ugyanazok a dolgok, amiket eredetileg használtak az építkezéskor. Az anyaghasználat szabályait nemcsak ismerni kell, hanem megfelelően alkalmazni is, csak akkor lesz időtálló az eredmény.

A restaurátorcsapat a gipsz elemek tisztításával és pótlásával jól halad, a kő rizolitok felújítását pedig akkor kezdik el, amikor a múzeumi beruházás arra a szakaszra ér. Remélik, hogy még a tél beállta előtt végezni tudnak a homlokzati díszek teljes megújításával.