Miben jók a mai fiatalok?

 Innováció, találékonyság, nyitottság

Érdekes, hogy a témát vizsgáló kutatások szerint (melyek megtalálhatók az Interneten) a nemtetszés oka szinte mindig ugyanaz: vagyis az idősebb korosztály permanensen úgy érzi, hogy a fiatalok tiszteletlenebbek, lustábbak és műveletlenebbek, mint amilyenek ők voltak egykoron. Napjainkban ezeken túlmenően a legnagyobb vád az, hogy a fiatalok mást se csinálnak, mint a telefonjukat nyomkodják, lógnak a neten, nem olvasnak, nem tanulnak és képtelenek normálisan kommunikálni. Se szeri, se száma azoknak a cikkeknek, elemzéseknek, kommenteknek, melyek arról szólnak, hogy a gyerekeket, vagy a fiatal felnőtteket hogyan teszi tönkre a „kütyühasználat”. (Vicces belegondolni, hogy minderről leginkább azok a felnőttek értekeznek a Facebookon, akikkel anno az volt a baj, hogy állandóan a tévé előtt ülnek.)

Nyomkodják, de ettől még nem rosszabbak, mint az előző korosztályok (Forrás: Internet)

Arról viszont sokkal kevesebb szó esik, hogy vajon miben jók a mai fiatalok! Márpedig erről is fontos lenne beszélni, annál is inkább, mert olyan nincs, hogy egy teljes korosztály (vagy akár több) komplett „idióta” és „degenerált” legyen (vagy azzá váljon). Mint ahogy az sem igaz, hogy a digitális eszközök használatának és a digitális lehetőségek kihasználásának kizárólag csak káros hatásai lennének a felnövekvő korosztályokra nézve.

Szóval miben jók a mai diákok, fiatal felnőttek? – tettük fel a kérdést a Joós Attila infokommunikációs szakembernek, aki amellett, hogy egy informatikai cég vezetője, tanárként is tevékenykedik. De a téma kapcsán megkérdeztük Nagy Réka klinikai szakpszichológust is. Elöljáróban kijelenthető: a helyzet korántsem annyira drámai, mint ahogy azt sokan beállítják, sőt! A fiatalabb korosztályoktól tanulni is érdemes (lenne).

- Innovatívak, multicsatornások és nagyon gyorsan képesek felismerni azt, hogy a kortársaik közül ki, miben jó – mondja Joós Attila. Mivel folyamatosan az online térben vannak, és ott kapcsolatban állnak egymással, ezért jól ismerik egymás kompetenciáját, tudják, hogy ki milyen területen „tudós”.

Joós Attila (ZalaMédia archív)

Hozzátette: a digitális térnek hála, a tehetség sokkal kevésbé marad a szoba sötét homályában, mint évtizedekkel ezelőtt. Mivel a fiatalok egymás között szívesen osztanak meg olyan kreatív tartalmakat, amiket ők maguk állítanak elő (legyen szó videóról, grafikáról, zenéről, vagy akár versről is), hamar kiderül és a nyilvánosság elé kerül a tehetség. Ha pedig valaki szerényebb, a megosztások révén a társak helyzetbe is hozhatják egymást. Nem baj, ha a munkáltatók a fiatal kollégákat kérdezik meg arról, hogy egy-egy feladatot ők kire bíznának, ki lenne a legalkalmasabb annak elvégzésére. Ők lehet, hogy pontosabban tudják rá a választ, mint az idősebbek.

- Néha valóban úgy tűnik, hogy felnőttként nehéz betörni az ő kis „minitársadalmukba”, mert a digitális korban és térben a kortárs csoportok talán erősebbek, mint valaha. Sok szülő pedig egyszerűen kirekesztődik ebből, mert mondjuk nem érdeklődik eléggé, vagy nem jól kérdezi a gyereket. Pedig azt tapasztalom, hogy ha nyitottak, érdeklődők, amolyan kíváncsi, fiatalos felnőttek vagyunk, akkor ők sem lesznek bizalmatlanok velünk szemben, és beengednek a körbe. Ha viszont nem vagyunk őszinték, azt gyorsan kiszagolják, mint ahogy az álhíreket és hoaxokat is sokszor könnyebben kiszúrják, mint az idősebbek – fogalmazott.

A szakember szerint az tény, hogy a mostani pályakezdő fiatalok már nem nagyon bírják a hagyományosnak nevezett munkarendet, vagy a lassú, monoton feladatokat, amiken az X és Y generáció még szocializálódott. Na, és azt sem szeretik, ha felülről irányítják, vagy netán „aprítják” őket.  Ha pedig nem érzik jól magukat egy-egy munkahelyen, gyorsan mernek váltani, akár külföld irányába is. Vidéken sokszor nehéz is megtartani a fiatal munkaerőt. A tapasztalat az, hogy a mostani huszonévesek inkább a gyorsabb, pörgősebb, innovatívabb feladatokat, kihívásokat kedvelik, amikhez kell a digitális terek, online felületek, adatbázisok, vagy tárhelyek használata. Persze ügyes technikákkal lehet közösséget építeni velük az online téren kívül is.

- Bevált módszer, hogy egy-egy feladat esetén ne egyszerűen kiosszuk nekik a munkát, némi célirányos instrukció kíséretében, hanem inkább kérdezzük meg azt, hogy ők hogyan állnának neki. Hogyan oldanák meg az adott problémát. A válaszból sok minden kiderül. Hogy mennyire kreatív, mennyire felkészült, hol fog hibázni - ami nyilván nem baj. De olyan meglepő válaszok is jöhetnek, amire az idősebb kolléga felkapja a fejét, hogy „Bakker! Erre én nem is gondoltam!”. Szóval mindenképpen jó figyelni rájuk, beszélgetni velük és adott esetben tanulni tőlük.

Nagy Réka (ZalaMédia archív)

Hasonlóan vélekedik Nagy Réka is, sőt szerinte a mostani fiatalok nagyon sok mindenben még jobbak is, mint mi. Ők a „digitális bennszülöttek” névre keresztelt generáció, akik már az Internet és a 21. századi technika adta lehetőségek világába születtek-, vagy nőttek bele.

- Szó szerint határtalan lehetőségeik vannak és ez a gondolkodásukra is kihat! Nekik már kitárult a világ, olyan dimenziók nyíltak meg előttük, amelyekről a korábbi generációk még csak nem is álmodhattak. A külföldi egyetemválasztás számukra pont annyira reális, mint egy fővárosi, ebből következően az idegennyelv-tudásuk is kiváló. Többek között azért is, mert az Interneten már kiskoruktól kezdve szinte mindent angolul néznek és olvasnak, és akár teljes természetességgel intézkednek bárhol a világban. Legyen szó online vásárlásokról, utazáshoz, városnézéshez szükséges jegyfoglalásokról, vagy ehhez hasonló digitális ügyintézésekről. Ezen a téren irigylésre méltó talpraesettség és találékonyság rejlik ebben a korosztályban!

A pszichológus szerint a mostani fiatalok számára sokkal fontosabb a környezetvédelem, mint eddig bárkinek, sokkal rugalmasabban kezelik a férfi/női szerepeket és kevésbé rasszisták. Nyitottabbak a világ sokszínűségére; nem véletlenül mondják a kutatók, hogy ők hoznak majd szebb jövőt. Ugyanakkor érzik és reálisan látják, hogy az olyan világméretű problémák, mint a környezetszennyezés akár a jövőjüket is veszélyeztetheti.

- Az úgynevezett X és Y generációk egy békés, gazdaságilag viszonylag stabil, és nagyobb megrázkódtatásoktól mentes érában élték meg a fiatalságukat, míg a mostani serdülők, fiatal huszonévesek egy járvány következtében megrendülő világban élik meg ezeket a fontos éveket. Tapasztalatom alapján ez nagy veszteségeket okoz nekik, hiszen mentálisan sérülékeny életszakaszban vannak. Annak ellenére, hogy ez a generáció, folyamatosan azt a kritikát kapja, hogy „csak a telefonját nyomkodja”, igenis szoros élő, társas kapcsolatokkal rendelkezett a pandémia előtt, és most nagyon is szenved az érintkezés hiányától.

Hogy ennek mik lesznek a következményei, a pszichológus szerint most még nem látható pontosan. Mindenesetre jelenleg épp az online tér az, ahol tudják tartani egymással a kapcsolatot, és ahol tanulhatnak, ismereteket szerezhetnek, vagy kikapcsolódhatnak.