A Fischerség esszenciája

Családi kiállítás Budapesten

Elszármazott zalaegerszegiek találkozóhelye lett egy estére a budapesti 2B Galéria, ahol a Fischer családnak nyílt kiállítása szeptember 5-én. A galériát működtető alapítvány 2002 óta folyamatosan mutat be művészcsaládokat, Fischerék is a sorozat részeként kaptak most lehetőséget. A tíz évvel ezelőtt elhunyt Fischer György szobrászművész alkotásain kívül egykori felesége, Németh Klára tűzzománcképei, valamint gyermekeik – a festőművész Fischer Judit és az építész Fischer Bence – képei kerültek a falakra. Meg egy rövidfilm is, melyet Judit állított össze a családról és a „Fischerség” kulisszatitkairól; hol érzelmesen, hol meg viccesen utalva egy-egy gyerekkori eseményre, vagy jelenségre. Pozitív és negatív dolgokra egyaránt.

Németh Klára, Fischer Judit, Fischer Bence

A humor fontos is a családban: a szarkazmus, a groteszkség és a dolgok kifigurázása főleg az apára és lányára jellemző, de egészen más művészi aspektusból közelítenek a téma felé. Míg Fischer György a mozdulatok, gesztusok révén mutatja be a figurák és így az ember (vagyis mindannyiunk) esendőségét, tragikumát, addig Judit a hétköznapi tárgyak „banalitását” tolja elénk. Mindenféle körítés nélkül.

A kiállítást rendhagyó módon nem egy műértő, vagy szakavatott művészettörténész/esztéta nyitotta meg, hanem a család egyik barátja: a szintén Zalaegerszegről Budapestre költözött Németh László Sándor jogász, leváltáros. Mindjárt az elején utalt is arra, hogy civilként, barátként beszél, ám nagyon sok köze van mindahhoz, amit a kiállítótérben látunk. Sőt, még a galéria tulajdonosához, Böröcz Lászlóhoz is, akit egy kulturális projekt kapcsán ismert meg még évekkel ezelőtt. A most bemutatott műtárgyakhoz pedig személyes/emberi kötődése van, és ez a kapocs az 1980-as évek Zalaegerszegére vezet. (Bár már senki nem él ott a mostani szereplők közül.) A Fischer házaspár 1982-ben költözött Zalaegerszegre – és ahogy elhangzott – a késő Kádár-korszak soha vissza nem térő, kissé anarchisztikus világában élték mindennapi életüket. Ekkoriban sok szobrász és grafikus érkezett a zalai megyeszékhelyre, ami egy különleges kulturális és szellemi pezsgést hozott a városba. 

Németh László Sándor nyitotta meg a tárlatot

Fiatal levéltárosként Németh László is ekkor ismerte meg a családot (más alkotókkal együtt), kollégája és barátja, Kapiller Imre, valamint Sárkány József művészettörténész révén. Fel is idézett néhány kocsmai jelenetet: például, hogy miképp beszélgetett egymással Fischer György és Gábriel József festőművész az Orgona presszóban. Vagyis, hogy miképp nem beszélgettek; mert a társalgás sokkal inkább a metakommunikatív tartományban folyt. Ők gesztusokból és félszavakból is tökéletesen megértették egymást. A kívülálló maximum azzal próbálkozhatott, hogy okoskodó kérdéseivel csatlakozzon e sajátos „csevejhez”. De legalább a poharak és üvegek száma fokozatosan gyarapodott az asztalon. Sajnálatos, hogy ma már se Fischer, se Gábriel, se Kapiller, se Sárkány nincs közöttünk.

Fischer Bence (3.B): Fischer György portré

A szobrászművész alkotásai viszont nagyon is jelen vannak, és a 2B Galéria termének közepén végigfuttatva őket, egyfajta esszenciáját adják művészetének. Sokszor láttuk már ezeket a kisplasztikákat, ám egészen máshogy hatnak különálló posztamenseken, mint egy nagy, körbejárható „asztalon”. Most akár egymáshoz való viszonyukon is elgondolkodhatunk ebben a sűrített „gesztusrendszerben”. De az emberi jellem és karakter sokféleségéről is árulkodnak; felnagyítva, tréfásan (de sosem sértő módon) kiemelve egy-egy tulajdonságot.

Németh Klára: Áldottjó (textilkép)

Körben a falakon és a szomszédos teremben Németh Klára, Fischer Judit és Fischer Bence alkotásai láthatók, ám nem minden úgy van, ahogy azt a látogató gondolná. Németh Klára nemcsak színes tűzzománcképekkel, hanem néhány textilképpel is jelentkezik. (Netán a régi falvédők kifigurázása?) Bence, a „fekete bárány” (akiből nem lett képzőművész), pedig épülettervei helyett néhány rajzát hozta el. Önarckép saját magáról, gyerekrajz apjáról. Judit akvarelljein – ahogy arról már volt szó – tulajdonképpen a hétköznapi élet lenyomatai, tárgyai figyelhetők meg. Németh László szerint: festményei által azok a tárgyak, melyekkel nap, mint nap együtt élünk teljesen más kontextusba helyeződnek. Ez a Fischer Judit-féle Termékkatalógus!

Fischer Judit "Termékkatalógus" a falakon. Jobbróll Mosogatószivacs

A tárlat maga pedig akár a család művészeti koncepcióinak, ötleteinek, kísérleteinek katalógusa is lehet. Bencéből nézegettünk volna kicsit többet is. Aki Budapesten (közelebbről a Ráday utca-Bakáts tér sarkán) jár, szeptember 30-ig nézheti meg Fischerék kiállítását a 2B Galériában.