képzőművészet

„Tehetség és munka” címmel nyílt meg a Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola Gimnázium és AMI művészeti gimnazistáinak válogatott kiállítása az Apáczai Művelődési Központban.

Az internet megjelenése előtti utolsó generáció szubkultúráját, az 1980-as, ’90-es évek korosztályának hangulatelemeit örökíti meg Golden Era című festménysorozatán Horváth Csongor Gergő képzőművész.

Miképp kapcsolódik össze a közkedvelt Zala kocka sütemény a Kádár-korszak kockaházaival, és a városi tereket uraló szocmodern magasházakkal?

A mindenkori háborúk értelmetlenségét, abszurditását jelenítik meg Herkli Mátyás Barnabás zalaegerszegi születésű, jelenleg Budapesten élő grafikus legújabb rajzai.

Rendhagyó kiállítás várta a látogatókat január 18-án, szombaton Szabolcs Péter páterdombi műtermében Zalaegerszegen. Ezúttal azonban nem a szobrászművész alkotásai kerültek középpontba.

Drabik István és Drabik Tamás szobraiból nyílt tárlat a Gönczi Galériában.

Drabik és Drabik. Mindketten erősen kötődnek Zalaegerszeghez, mindketten szobrászművészek és mindketten közeli kapcsolatot ápolnak a fémmel. Drabik Istvánnak, és fiának, Drabik Tamásnak a munkáiból nyílt kiállítás a megyeszékhelyi Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

A Szombathelyi Képtár ismét megrendezi tavaszi tárlatát SZEZON // RESS címmel.

Első hallásra meghökkentő témával zárult az ez évi Utóvéd - képzőművészeti terepasztal-beszélgetések sorozat. A zalaegerszegi születésű, jelenleg a fővárosi Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusaként dolgozó Filó Vera képzőművész a Szentek és Szuperhősök, vagyis az ikonok és a képregények kapcsolatát vizsgálta.

Vörös Rozália (1919-1992) és Redő Ferenc (1913-2012) Budapesten illetve Leányfalun élt festő- és gobelinművészek falikárpitjaiból nyílt retrospektív kiállítás a Szombathelyi Képtárban. Az eseménynek zalai vonatkozása is van, hiszen a kiállítást a művészházaspár fia, ifj. Redő Ferenc régész nyitotta meg, akinek neve Zala megyében egyet jelent Zalalövő római kori múltjának feltárásával.

„Honnan jöttünk, kik vagyunk, hová megyünk?” címmel Bellus Attila zalaegerszegi színművész festményeiből nyílt tárlat a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában.

Dienes Gyula zalaegerszegi művésztanár 20 éve foglalkozik csoport szinten felnőtt tanítványokkal. A jubileum kapcsán 14 alkotó plusz a mester válogattak alkotásaikból és ebből nyílt december 18-ig látható kiállítás az Apáczai Művelődési Központ galériájában.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár „Értékadó lélekhangok” című beszélgetéssorozatának novemberi vendége Németh Miklós zalaegerszegi grafikusművész volt, akit Szakál Eszter, a könyvtár munkatársa kérdezett pályájáról, az alkotás folyamatáról és a könyvekhez való viszonyáról.

Fragments címmel Zelenák Katalin Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész és lánya, Kocsor Eszter Sára ékszertervező iparművész kiállítása látható Zalaegerszegen november 30-ig a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

A formatervezési trendek, módszerek változásairól, valamint a politikai dizájnhasználatról is szó esett az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat őszi szezonjának második rendezvényén.

A jelen nosztalgiája címmel Novák Kata zalaegerszegi festőművész alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A fiatal alkotó a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakán, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festészet szakán végzett.

Hetvenedik születésnapja alkalmából jubileumi kiállítása nyílt Karner László festőművésznek a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az alkotó Szombathelyen született, a főiskolát is ott végezte, ezt követően 1977-ben költözött Zalaegerszegre.

Októberben folytatódik Zalaegerszegen az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat. Tóth Norbert képzőművész, a program szervezője a művészettörténeti estek őszi/téli szezonjának előadóiról tájékoztatta lapunkat.

Frida Kahlo (1907-1954) világhírű mexikói festőművész élete utolsó tíz évében vezetett naplójának a közelmúltban jelent meg az első magyar nyelvű kiadása. A grafikákkal, festményekkel gazdagon illusztrált, szabadversekre emlékeztető napló szövegét Szabó T. Anna, József Attila-díjas költő, író fordította le.

Emléktáblát avattak Vajda Lajos (1908-1941) zalaegerszegi születésű festőművész tiszteletére, a Piac téri volt szülőháza közelében. A dombormű a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezésére, az önkormányzat támogatásával készült el. Az emlékmű Szabolcs Péter szobrászművész munkája.