képzőművészet

Laczkó Gyula, a 19. század végén, 20. század elején élt festőművész alkotásait keresi a Göcseji Múzeum. A Facebookon közzétett felhívásban arra kérik a lakosságot, hogy ha van valakinek a birtokában, nappalija vagy hálója falán, háza padlásán a mellékelt szignóval ellátott festmény, jelezze azt a múzeumnak.

Sokan grafikusként ismerik, mert leginkább a ceruzarajz áll hozzá a legközelebb. Most viszont többféle műfajban és változatos témákban is megmutatkozik; meglepetésül szolgálva a látogatóknak.

Varga Bálint Tamás képzőművész Együttállás című kiállítása a Gönczi Galériában

Szilvia csodálatos élete – e szavakkal nyitotta meg Frimmel Gyula grafikusművész a Gönczi Galériában Nagy Szilvia zománcművész kiállítását. Az alkotó – aki az Ady-iskola tanáraként is ismert a városban – most először mutatkozik be nagyobb léptékű, szinte egész munkásságát átfogó kiállítással. Frimmel Gyula az Amélie csodálatos élete című filmből kölcsönözte a felvezető gondolatot. Utalva a főszereplőre és Nagy Szilviára is jellemző szeszélyességre, alkotási vágyra, és hogy kincsesdobozokat rejtegetnek.

A művészeti fakultációs csoport munkáiból nyílt kiállítás a Kölcsey Ferenc Gimnázium galériájában. A tíz 11. évfolyamos diák – Simon Szófia, Erőss Noel, Madár Veronika, Péntek Kitti, Tóth Benedek, Jakabfi Jázmin, Kovács Brigitta, Gyökeres Kornélia, Vörös Zóra, Horváth Luca, Gyulai Galina – különleges alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők.

Legyőztük a telet, hiszen megérkezett a csillagászati tavasz, és eltüntettük a telet, mert a klímaváltozás miatt alig-alig látunk már hófedte tájakat.

Olyan a téma, hogy csak győzzem „kiguglizni”, hogy miről is beszélünk pontosan. Megnyugodtam, az internetes kereső által felhozott magyarázatok is bizonytalanok. Lóránt Zsolt, zalaegerszegi matematikatanár (Báthory-iskola) életébe viszont már 10 éve változást hozott ez az érdeklődési kör. Miközben a „fiatalok terepén” úgy tűnik van keresnivalója, nem vesztette el az egyensúlyt a fizikai világ és a virtuális között

Tavaly nyáron költözött el Zalaegerszegről Nagy Kálmán festőművész, aki közel negyven év után hagyta el a várost. Egy rövid sóskúti kitérőt követően Budapesten lelt új otthonra. Bár mint mondja, még szokja a „terepet” és álmaiban sokszor visszatér Zalaegerszeg.

A magyar kultúra napja alkalmából gyermekversekhez készült illusztrációkból nyílt kiállítás a Liszt-iskola galériájában. A rajzok alkotója Korbuly Ágnes grafikus, illusztrátor, aki kifejezetten erre az alkalomra készítette a műveket, így teljesen friss munkákat láthat a közönség.

Pályakezdésről, humanistákról, társművészetekről és az anyaghasználatról is mesélt Farkas Ferenc szobrászművész a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén. Az alkotóval Iványi Ildikó, a civil szervezet vezetője beszélgetett a Deák Ferenc-könyvtárban.

A szürke, ködös időben könnyen jókedvre derítheti az embert néhány könnyednek tűnő kép a nyári Balatonról. Vízpart, színes törölközők, labdák, fagyik, lángosok. Vagyis a balatoni klisék, némi iróniával fűszerezve; amikről saját magunkra ismerünk, vagy épp a szomszédunkra, rokonunkra. (Hiszen mindig a másik az „átlagnyaraló”, mi magunk sosem.)

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben egy hónappal ezelőtt megnyílt, In Memoriam Bedő Sándor című kiállítás zárásaképpen mutatták be azt a képes albumot, mely a képzőművész pályafutását és legfontosabb műveit foglalja össze.

Egy kiállítás erejéig Keszthelyre „költözött” a zalaegerszegi Vitrin Kortárs- és Iparművészek Társasága. Az egyesület tagjainak a Balaton Színház Básti- és Kacsóh-termében nyílt csoportos tárlata.

Három alkotásával is részt vesz Budaházi Tibor festőművész a 68. Vásárhelyi Őszi Tárlaton.

In memoriam Bedő Sándor címmel nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Öt évvel ezelőtt hunyt el ugyanis a város közismert festőművésze, a Kölcsey-gimnázium nyugalmazott rajztanára.

Nyolcvan esztendős lett Szabolcs Péter szobrászművész, Zalaegerszeg díszpolgára. A jeles alkalomból egész életművét átfogó, jubileumi kiállítása nyílt a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A rendezvényen bemutatták továbbá a róla készült legújabb képes albumot is, mely szintén pályája elejétől, vagyis az 1960-as évektől egészen napjainkig kalauzolja az olvasót.

Sok stílust kipróbált – az absztrakttól a konceptuális művészetig – míg végül egyértelművé vált számára, hogy a hagyományos ceruzarajz érdekli a legjobban. Azt mondja, ennek ellenére nem koptat el sok ceruzát, és csak két-háromféle grafiteszközt használ munkáihoz.

Nemcsak a tanulást, hanem a közösségépítést is szolgálta az az évindító tábor, melyet az Ady-iskola szervezett művészeti gimnazistái számára a Gébárti-tó partján.

A kiállítás ugyan a Szombathelyi Képtárban volt látható, a téma azonban nem köthető konkrét helyhez. A kérdésfelvetések univerzálisak, sőt természetközeliek. De akár azt is mondhatjuk, hogy az emberek és növények viszonyát boncolgatják.

Anya, ifjúkori szerelmek, feleség, nevelt lány, szeretők és modellek. Számos formában megjelenik a nő Rippl-Rónai József alkotásain. Hazánk egyik legjelesebb festőművészének zalaegerszegi kiállításán is jól látható, hogy a nők fontos szerepet játszottak egész életében, a számára kedves hölgyeket pedig többféle stílusban és technikával örökítette meg.