Húszéves a Dienes-kör

Felnőtt tanítványok, művészi kísérletezések

Az érdeklődőkkel zsúfolásig telt teremben elsőként Dienes Gyula, a Zrínyi- korábban az Ady-gimnázium művésztanára kapott szót. Elmondta, 20 év után nosztalgiázni, az elmúlt éveket kicsit összefoglalni jöttek. Bár a munkáiknak csak egy része látható, mégis teljesen kitöltik a teret. 

- Amikor valaki pályát választ az vagy bejön, vagy nem. De akiben alkotó véna van, az nem tűnik el sohasem, és valamikor majd előjön. A kor előrehaladtával egyre inkább erősödik a szép iránti vágy.  – Azt is elárulta lapunk kérdésére, hogy a két évtizede együtt lévő csoporthoz, van, aki 60 éves korában csatlakozott és immár a 80-hoz közel is képes fejlődni, újat alkotni. – Amatőrnek nevezik a művészetünk. Vagyis kedvtelésből. hobbiból, kíváncsiságból, szórakozási lehetőségként alkotunk, számomra pedig a tanítás munka. Sajnos már nem lehet közöttünk Balogh Zoltán, aki annak idején ötöd magával kezdte szervezi a csapatot, melynek tagjai folyamatosan változtak. (Az alapítók voltak még Zafír Mari, Komáromi Katalin, Haászné Horváth Éva és Wojtovicz Lajos.) Közel 40 csoporttagunk volt hosszabb vagy rövidebb ideig. 

Lapunk kérdésére válaszolva még elmondta: felnőttekkel foglalkozni részben könnyebb, hiszen motivációjuk van, nincsenek fegyelmezési problémák. Viszont mindenki kialakult személyiség és a terelgetés ezért nehezebb. 

- Bármilyen életkorban jön is valaki a csoportba, más az érdeklődése és a problémája. Van, aki csak az alapokat akarja elsajátítani, mást a színek vagy csak egy adott technika érdekli. Nem erőltetek senkire semmit, kicsit azért próbálom terelni őket, mondjuk a modernebb dolgok felé, de erre nem mindenki hajlandó. Mindig kettőn áll a vásár. Viszont kitartásra mindenkinek szüksége van, és hitre, hogy bízzon magában. Minden héten egyszer találkozunk és nincs szünet, nyáron még táborok is vannak. Mindez az idő mellett anyagi ráfordításban is jelentős.

- 20 évvel ezelőtt gondolta, hogy ilyen hosszú ideig megmarad a csoport?

- 5-6 évre tippeltem akkor. Visszatekintve nagyon meg vagyok elégedve és büszke vagyok ezekre az évekre. Most egy korszakot lezártunk és talán nyitottunk egy újat.

- Az Ön munkásságán változatott valamit ez a csoport?

- Folyamatosan változtatni kell, ugyanazt nem lehet szajkózni még az évente változó diákságnak sem. De mellette meg kell találni a saját hangot.

- Van kedvenc témája?

- A víz, a természet. A Tisza partján nőttem fel és gyerekkorom óta vonz ez a téma.

- A tanítványai is szabad kezet kapnak a téma választásban?

- Igen, de ha nincs ötlet, akkor segítek. Szeretem a kísérletezést, a parafrázist, erre is volt példa, amikor egyik társunk az unokáját Mona Lisa kéztartással festette. 

A megnyitón még beszédet mondott Horváth Ferenc és az alapítás óta kitartó tag, Zafír Mari is.

- 2004-ben egy kakasábrázolással kezdődött ez a munka. Az én kakasom még most is megvan. Nagyon szeretjük Dienes Gyulát és jó lenne újabb generációkat megnyerni ennek a körnek. Mindenkiben van valamilyen szunnyadó tehetség, engedjük ezt kibontakozni. Mindent az agyunkkal csinálunk manapság. Próbáljunk valami mást is, mert ezzel tudjuk frissen tartani magunkat. 

A megnyitó végén kisebb ajándékokat kaptak a művelődési háztól a kiállítók, illetve a csoporttagok is köszöntötték vezetőjüket.