képzőművészet

Bennfentes is, meg kívülálló is. Szociografikus szemlélettel közelít a szocialista korszak tipikus épületei felé, melynek egyes elemeit, jellegzetességeit a festészet eszközeivel adja vissza sajátos hangulatú képein.

Családi történetekről, izgalmas pályakezdésekről, a művészetekhez való személyes kötődésről, és persze versekről is beszélgetett vendégeivel Karáth Anita költő-tanár a Szényi-portán. A kávási boronaházak szomszédságában.

A lendvai zsinagógában nyílt meg a Zalaegerszegen élő és alkotó Varga Bálint képzőművész kiállítása. Az október 8-ig látogatható tárlatot a művész egykori rajztanára, Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg.

Kuriózum családi emlékre bukkantam egy nagyon kedves régi ismerősömnél. Mivel az idén éppen 140 éve született Kossuth-díjas szobrászművészt, Kisfaludi Strobl Zsigmondot érinti a sztori, születésnapi ajándéknak szánom a nyilvánosságra hozatalát.

Verspiknikre várják az érdeklődőket július 16-án Káváson, a Szényi-portán.

A szombathelyi művészeti élet több fontos eseményével is megismerkedhettek az érdeklődők a Pannon Tükör folyóirat legutóbbi zalaegerszegi lapszámbemutatóján.

Egy könnyednek tűnő, ám sok dilemmát – köztük akár jogi, erkölcsi kérdéseket is – felvető témával zárta művészettörténeti előadásainak sorát az Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések című kezdeményezés.

Egy zalai magángyűjtő kollekciójából válogat az a képzőművészeti kiállítás, mely a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében nyílt meg a közelmúltban.

Tájak-Fények-Színek címmel nyílt tájképekből válogatott tárlat a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az augusztus 31-ig látogatható kiállításon Barabás Miklós, Szinyei Merse Pál, Egry József, Csók István, Vaszary János alkotásaira is rácsodálkozhatunk. A kiállító 29 művész között négy zalaegerszegi alkotó is helyet kapott.

Németh Miklós zalaegerszegi grafikusművésznek kiállítása nyílt Krosnoban, lengyel testvérvárosunkban.

Kiállítással és kötetbemutatóval ünnepli 80. születésnapját Miklosovits László zalaegerszegi születésű grafikusművész, illusztrátor. Az alkotó munkáiból a Keresztury VMK Gönczi Galériájában nyílt kiállítás.

A 20. századi magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakja zalaegerszegi születésű volt. Ezt ma nagyon kevesen tudják, mert Vajda Lajos (1908-1941) neve szinte teljesen kikopott az emlékezetből. Persze művészi körökben mindig is legendás volt alakja, és már életében körüllengte egyfajta mítosz.

Negyvenéves a zalaegerszegi Ady-iskola rajztagozata. A jeles évforduló alkalmából a Göcseji Múzeum első emeleti kiállítótermében nyílt retrospektív tárlat az egykori és mai rajztagozatos általános iskolás diákok munkáiból.

A „magasművészet” és a popkultúra közötti átjárhatóságról szólt az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi állomása. A Club PopUp Undergroundban rendezett esten ezúttal a Budapesten élő Soltis Miklós képzőművész volt az előadó, aki jelenleg doktorandusz hallgató a PTE művészeti karának doktori iskolájában.

Fundamentum címmel a zalaegerszegi Ady-gimnázium néhány egykori tanulójának alkotásaiból nyílt tárlat a kertvárosi Apáczai Művelődési Központban.

Zalaegerszegen született, a DÉSZI-ben (ma Széchenyi István Technikum) végezte középiskolai tanulmányait, majd a Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Több évtizedig Budapesten élt, aztán családjával visszaköltözött Zalába.

A XX. század eleji absztrakt művészet volt a témája a zalaegerszegi Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések sorozatnak. Az előadó ezúttal Kovács László művészettörténész, képzőművész, az Ady-iskola tanára volt.

A nőművészet és a feminista művészet közötti különbségről, valamint a művészettörténet sokszor „láthatatlan” női alkotóiról esett szó az Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat legutóbbi találkozóján.

Pár hónapja múlt 50 éves és a jeles alkalomból 50 darab festményt vitt szülővárosába, hogy egy átfogó kiállításon mutathassa be eddigi pályafutásának főbb vonulatait.