képzőművészet

Németh Miklós zalaegerszegi grafikusművésznek kiállítása nyílt Krosnoban, lengyel testvérvárosunkban.

Kiállítással és kötetbemutatóval ünnepli 80. születésnapját Miklosovits László zalaegerszegi születésű grafikusművész, illusztrátor. Az alkotó munkáiból a Keresztury VMK Gönczi Galériájában nyílt kiállítás.

A 20. századi magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakja zalaegerszegi születésű volt. Ezt ma nagyon kevesen tudják, mert Vajda Lajos (1908-1941) neve szinte teljesen kikopott az emlékezetből. Persze művészi körökben mindig is legendás volt alakja, és már életében körüllengte egyfajta mítosz.

Negyvenéves a zalaegerszegi Ady-iskola rajztagozata. A jeles évforduló alkalmából a Göcseji Múzeum első emeleti kiállítótermében nyílt retrospektív tárlat az egykori és mai rajztagozatos általános iskolás diákok munkáiból.

A „magasművészet” és a popkultúra közötti átjárhatóságról szólt az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi állomása. A Club PopUp Undergroundban rendezett esten ezúttal a Budapesten élő Soltis Miklós képzőművész volt az előadó, aki jelenleg doktorandusz hallgató a PTE művészeti karának doktori iskolájában.

Fundamentum címmel a zalaegerszegi Ady-gimnázium néhány egykori tanulójának alkotásaiból nyílt tárlat a kertvárosi Apáczai Művelődési Központban.

Zalaegerszegen született, a DÉSZI-ben (ma Széchenyi István Technikum) végezte középiskolai tanulmányait, majd a Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Több évtizedig Budapesten élt, aztán családjával visszaköltözött Zalába.

A XX. század eleji absztrakt művészet volt a témája a zalaegerszegi Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések sorozatnak. Az előadó ezúttal Kovács László művészettörténész, képzőművész, az Ady-iskola tanára volt.

A nőművészet és a feminista művészet közötti különbségről, valamint a művészettörténet sokszor „láthatatlan” női alkotóiról esett szó az Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat legutóbbi találkozóján.

Pár hónapja múlt 50 éves és a jeles alkalomból 50 darab festményt vitt szülővárosába, hogy egy átfogó kiállításon mutathassa be eddigi pályafutásának főbb vonulatait.

A Kádár-kori szamizdat kiadványokról és az ezekhez kapcsolódó ellenzéki mozgalmakról esett szó a zalaegerszegi Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi összejövetelén.

Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések alcímmel indult szeminárium jellegű előadássorozat Zalaegerszegen, a Club PopUp Underground-ban. Az Utóvéd elnevezésű művészeti eseményt Tóth Norbert képzőművész kezdeményezte, miután a Nemzeti Alaptantervből (NAT) kivezették a művészettörténet tantárgyat.

A Nemzeti Művelődési Intézet, valamint a bagodi önkormányzat együttműködésében, a Szépművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Nemzeti Galéria szervezésében, rendhagyó képzőművészeti órák vették kezdetüket február 12-én a Bagodi Fekete István Általános Iskolában.

Sokáig a Kazinczy téri egykori városháza épületének nagytermét díszítette, majd 1945 után eltávolították. Még a képet is kivették a keretből, melynek állaga így leromlott. Egy több évtizedes viszontagságos „kényszerpihenő” után most újra láthatta közönség a festményt.

Néhány év kihagyás után ismét kiállítást rendezett a Vitrin Kortárs Képzőművészeti Egyesület. A zalai alkotókat tömörítő társaság tagjai a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában állították ki legfrissebb műveiket.

A szerelem, élet-halál hármassága határozza meg műveinek témáját. A három közül „valamelyik előbb utóbb lekaszál” – tehetjük hozzá, hiszen a gondolat így teljes az ef. Zámbó Happy Dead Band dalszövege szerint.

Ef. Zámbó István Munkácsy-díjas képzőművész, érdemes művész Kis életmű című kiállítása látható a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

Nyitott műtermi estre várta az érdeklődőket Nemes László festőművész a zalaegerszegi Páterdombi Közösségi Házba, melynek szomszédos helyiségében található műterme is.