képzőművészet

Van-e a dizájnernek felelőssége, felmerülnek –e morális kérdések az arculati tervek készítése közben? És hogy jön mindehhez a hitleri Németország? Lepsényi Imre (DLA) dizájner, képzőművész, grafikus volt az Ady-iskola „Művészbeszélgetések” rendezvénysorozatának legutóbbi vendége. Az előadások a Nemzeti Tehetség Program keretén belül zajlanak.

Időnként szabad kezet kapott, s adott önmagának is, így több mellékvágány után most már abból él, amit szívesen csinál. Monostori János több művészeti ágban is jelen van a város életében. Látványos és hangzatos világát autodidakta módon érte el, az állandó tanulás és fejlődés elkötelezettjeként.

Közös pont. Mindössze ennyi a címe annak a színes és nem mindennapi tárlatnak, ami a közelmúltban nyílt meg a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Kigyós Borbála festő- és textiltervező alkotásairól és a művész munkáiról elsőre talán keveset árul el az elnevezés.

Öt évvel ezelőtt hunyt el Fischer György Munkácsy-díjas szobrászművész. Az évforduló alkalmából a Göcseji Múzeum kiadásában egy impozáns album látott napvilágot, melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutattak be. Az eseményen részt vett a művész családja is, akik segítséget nyújtottak a kiadvány összeállításánál.

A Hevesi Sándor Színház egyik alapítójának, Bischof Sándor díszlettervezőnek az alkotásaiból nyílt tárlat a teátrum nézőtéri galériájában. A műhelyház egykori – már hosszú évek óta nyugalmazott – vezetője ezúttal nem díszletekkel, hanem festményekkel mutatkozik be.

Két és fél éve költözött Lendváról Zalaegerszegre; akkor egy nemzetközi képzőművészeti rezidenciaprogramot vezetett, most éppen geometrikus absztrakt festményeket készít. Meg véletlenszerűségekből alkot rendszert. Ez így most persze kissé ködös, de végül minden értelmet nyer.

A magyar festészet napjához kapcsolódva tizenhat képzőművész alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben, a Zalaegerszegi Vitrin Művészeti Egyesület szervezésében. A tárlaton az egyesület tagjai, vagyis a városban élő, vagy ahhoz valamilyen formában kötődő művészek munkáit láthatja a közönség.

Idős kora miatt ugyan az alkotó nem vett részt személyesen a tárlatnyitón, jellegzetes művei azonban szeptember elejéig megtekinthetők a Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben. Dan Reisinger magyar származású izraeli grafikusművészről van szó, akinek „Holt-tengeren túl” címmel nyílt kiállítása a zsinagógában.

A tárlat megnyílt, ami viszont azt jelzi, hogy bezárt a 26. alkalommal megrendezésre kerülő GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A festészeti alkotótáborban az „Emlék-képek” kerültek fókuszba; idén ugyanis ez volt a hívószó.

Péntek este került sor a XXVI. GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep zárókiállítására. Az idei alkotótáborban - melyet Budaházi Tibor festőművész vezetett - hat képzőművész vett részt. Zalaegerszeget ezúttal Szényi Zoltán festőművész képviselte. A zárókiállítást P. Szabó Ernő művészettörténész nyitotta meg.

Spontán művészi graffitizéssel vette kezdetét az idei GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. Az immár 26. alkalommal megrendezésre kerülő nyári alkotótábor egyik résztvevője, Tarcisio Viriato (brazíliai festőművész) a Kézművesek Háza szomszédságában álló kistraktor garázsnak a falait használta „vászonként”.

A kiállítások csupán néhány hétig tartanak, a köztéri alkotásokat ennél jóval hosszabb ideig csodálhatjuk. Szerencsés esetben akár több generáción keresztül is velünk vannak.

Növényi, vagy emberi formákat látunk; maghasadást, vagy női szerveket? Nem mindig egyértelmű. Király Ferenc szobrászművész életműve azonban egyfajta óda a termékenységhez – legalább is e szavakkal összegezte dr. Kostyál László művészettörténész a lendvai alkotó munkásságát.

Különleges kiállítás várja a látogatókat a következő hetekben a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Cvetka Hojnik szlovéniai festőművész En Sof című anyaga látható, ami tulajdonképpen az alkotó diplomamunkája, és a lendvai zsidóságnak állít vele emléket.

Hetven éves korában, súlyos betegségben elhunyt Bedő Sándor Székely Bertalan-díjas festőművész, tanár, a Ságvári- majd Kölcsey Ferenc Gimnázium oktatója. 1947-ben született Bicskén, ám pár hetes korától Zalaegerszegen élt és alkotott.

Kis magyar művészettörténeti idővonalat avattak az Ady-iskola homlokzatán. Nem is egyet, hanem mindjárt hármat, hiszen a honfoglalástól napjainkig olyan sok minden történt az építészetben és a képzőművészetben, hogy azt a gyerekek rá sem tudták volna festeni egy ponyvára.

Akár azt is mondhatnánk, hogy a Macskanő és a Cicakapitány című tárlattal az avantgárd magas művészet költözött a Keresztury VMK Gönczi Galériájának falai közé. Wahorn András festőművész – akinek 2000 után készült műveiből látható válogatás – autodidakta alkotó; a festészetet nem egyetemi képzésen tanulta. Munkássága ettől függetlenül (vagy épp ezért) évtizedek óta komoly értéket képvisel a kortárs hazai művészetben.

Készül az egerszegi vár, formálódik a belváros látképe is, madártávlatból. Mindez persze művészeti alkotásokon: térplasztikán és grafikán. Első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli idén Zalaegerszeg. Az ünnepségsorozat részeként új köztéri alkotás készül a Mindszenty térre, ősszel pedig egy várostörténeti képeskönyv is megjelenik.

A hatvanas-hetvenes években több műteremlakás is épült Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy képzőművészeket vonzzanak a városba, fellendítve így a helyi kulturális, művészeti életet. Többek között Fischer György szobrászművész, Gácsi Mihály grafikus, Palicz József festőművész, Szabolcs Péter szobrászművész is ennek a „programnak” a részeként vált zalaegerszegi alkotóvá.