képzőművészet

Bájos látványosság és egy kis kutató játék tartja lázban az erre fogékony zalaegerszegieket. Vári Tamás egy évvel ezelőtt három miniatűr ajtót helyezett el a város különböző pontjain. Nem könnyű ezeket meglátni és mire felfedezgették volna őket, kettőnek lába is kelt. Van azonban utánpótlás, melyet rímbeszedett segédlet alapján lehet megtalálni.

Bár a 20. század elején szülővárosában, Kaposváron először sikertelenség fogadta, mégis ő lett a 19-20. század fordulójának egyik festőóriása, akit nemzetközi szinten is elismernek, sőt művei a mai napig jól forognak az aukciókon.

Tegyél túl rajtam! Akár ez is lehetne a mottója a Mester és tanítványai című kiállításnak. A MimikArt Galéria nyári tárlatán olyan zalaegerszegi kötődésű alkotók mutatkoznak be, akik egykor Nemes László festőművész szakkörébe jártak rajzolni.

Az Ady-iskola művészeti gimnazistáinak alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A Kép-Alkotás című kiállításon a gimnázium jelenlegi és volt tanulóinak munkáiból látható egy átfogó válogatás.

Jubileumi kiállítása nyílt Németh Miklós grafikusművésznek az Apáczai Művelődési Központ galériájában. Az apropót az adta, hogy az alkotó idén 55 éves. A születésnapot pedig mivel is ünnepelhette volna meg jobban, minthogy kiállításra invitálta barátait, ismerőseit.

Néhány hónapja tért vissza Skóciából Zalaegerszegre Kajos Anna Zsófia képzőművész. Az elgini Moray School of Art egyetem képzőművészeti karának egykori hallgatója, most a Liszt-iskola galériájában mutatja be alkotásait.

Egyszerre realista és absztrakt, követi a festészet hagyományait, de térinstallációkat is készít. Így lesz minden egyben a veszprémi születésű, Budapesten élő Csiszér Zsuzsi festőművész képein.

A kilencvenes évek eleje óta minden év március 22-én a figyelem középpontjába kerül a víz, hiszen ekkor ünnepeljük a víz világnapját. Természetes, hogy ilyenkor környezetvédelmi szempontból beszélünk a kérdésről, ám néha érdemes más nézőpontból is körbejárni a témát. Mondjuk, hogy mit jelent a víz a képzőművészet számára; legyen szó szimbólumról, vagy a festészet számára fontos anyagról.

A kereszthalál és a feltámadás a legfőbb témája a Keresztury VMK legfrissebb kiállításának, mely nem véletlenül a húsvét előtti időszakban nyílt meg. A szombathelyi Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész Stációk címmel mutatja be szakrális alkotásait.

A. Tóth Sándor BUÉK Tóthék című kiállítása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Az európai avantgárd egyik jeles hazai képviselőjének, A. Tóth Sándor festő- és bábművésznek állít emléket az a tárlat, mely a napokban nyílt meg a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A művész – annak ellenére, hogy évtizedekig élt, tanított és alkotott Pápán – hazánkban mégis kevéssé ismert.

Tessék mondani, itt mindenki tájidegen? A kérdés talán furcsa – főleg egy képzőművészeti kiállítás kapcsán – pedig a válasz az, hogy igen. Valamilyen formában mindannyian „tájidegenek”, „gyüttmentek” vagyunk. Sőt, biztos vannak olyan szokásaink, tulajdonságaink, melyek különböznek másokétól.

Nem szereti a szokványos dolgokat, és még mindig türelmetlen természet. Ezek a tulajdonságok viszont folyamatosan új ötleteket hoznak művészetébe; éljen akár Magyarországon, vagy az USÁ-ban… aztán meg újra Magyarországon.

Őszi formák, színek, tájképekben és csendéletben címmel rendezett regionális festészet- és rajzversenyt az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. A pályázatot 7. és 8. osztályos diákok körében hirdették meg.

A korabeli városképet eleveníti fel idilli, sőt nosztalgikus módon az Egerszeg él! című tárlat, mely a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában várja a látogatókat. Rédey István (1946-2004) amatőr festőművész jórészt magántulajdonban lévő alkotásait egykori barátai, tisztelő gyűjtötték össze az alkalomra.

Húsz éves a Liszt-iskola galériája. A jeles alkalomból – másfél évnyi kényszerszünet után – ismét művészeti kiállításnak ad otthont a lépcsőforduló tere. Ezúttal Nagy Szilvia képzőművész, az Ady-iskola tanára mutatta be tűzzománc képeit.

Műfaji sokféleség, filozofikus tartalom, évtizedes alkotói pálya, szerénység és alázat. 70 éves lett Horváth László képzőművész, akinek a jeles alkalomból egész életpályáját bemutató kiállítása nyílt a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A tárlat emellett a folytonosságról is szól, hiszen a zsinagóga galériájának egyik szárnyában fia, Horváth László Adrián alkotásai láthatók.

Párizsban járt ősszel, és nyitott kapukat döngetett. Utóbbira igazából nem volt szükség, hiszen elmondása szerint tárt karokkal várták, szívesen fogadták. Annak ellenére, hogy Nagy Kálmán festőművész nem Párizsban él és alkot, a szerencsének köszönhetően (bár mint mondja, nem hisz a véletlenekben) mégis eljutott a francia főváros egyik legnagyobb kortárs képzőművészeti fesztiváljára.