Történelem

A pozsonyi diétán zajló események és egy zalai követ mindennapjai elevenednek meg Molnár András történész, a Zala Megyei Levéltár igazgatójának legújabb könyvében. A szerző az 1825-1833 közötti időszakra fókuszálva mutatja be Deák Antal (Deák Ferenc testvére) politikai tevékenységét, a pozsonyi hétköznapokat, sőt a képviselő magánéletébe is bepillantást nyerhet az olvasó.

Egyszerre volt rendhagyó, tudományos és kicsit személyes az a konferencia, melyet az NKA támogatásával rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára a város dísztermében. A történészek, levéltárosok ezúttal saját családjuk múltját vették alapul, ezen keresztül mutatva be a viharos évszázadokat, illetve a kutatás módszertani sokszínűségeit.

Az egyházak második világháború utáni helyzetéről, és az egyházüldözésekről szólt az a tudományos ülés, melyet a közelmúltban rendeztek meg a város dísztermében. „A diktatúrák határán – Egyházak Magyarországon 1944-1948 között” című konferencia egy TOP-projekt részeként valósult meg.

A múlt századi történelem egy sokáig elhallgatott epizódjáról, a hortobágyi „gulagok”-ról, szól az a vándorkiállítás, mely az Őrségből kitelepítettek sorsát villantja fel. A tárlatnak május 29-ig a református templom Kálvin-terme ad otthont.

A magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakjának, Károlyi Mihálynak a politikai pályafutása került a középpontba a Múzeumi esték programsorozat legutóbbi előadásán. A vitatott történelmi személyiségeket bemutató rendezvény előadója ezúttal dr. Hatos Pál történész, a korszak kutatója volt, aki „Károlyi rejtélyéről” beszélt.

Az elmúlt napokban sokszor hallottuk a híradásokban Herszon nevét, ezúttal háborús kontextusban, hiszen az orosz csapatok elfoglalták a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötővárost. Normális esetben viszont arról is szólhatnának a helyi hírek, hogy 60 esztendős a Zalaegerszeg-Herszon közötti testvérvárosi kapcsolat, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet.

Egy római kori Vénusz-szobrocska töredékével, rengeteg 2-4. század közötti pénzérmével és más korabeli használati tárggyal gyarapszik a Göcseji Múzeum gyűjteménye. Az intézmény régészeti osztályának munkatársai az ókori Salla, vagyis Zalalövő területén végeznek próbafeltárásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének megbízásából.

Számos olyan vitatott személyisége van a magyar történelemnek, akik megítélése sokszor még szakmai körökben sem egyértelmű, a közvélekedés pedig vagy túl negatív, vagy túl pozitív jelzőkkel látja el őket. Nem a tényekre támaszkodva, hanem inkább az érzelmek által vezérelve.

Százötven éves az önálló magyar ügyészi szervezet. Az évforduló alkalmából egy vándorkiállítás járja az országot, mely a napokban érkezett Zalaegerszegre.

Ha ettünk, akkor igyunk is! Persze az nem éppen ideális, ha két év telik el az egyik és a másik esemény között. Talán mondani sem kell, hogy a késlekedésnek jelen esetben is a pandémia volt az oka.

Tavaly ünnepeltük volna Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulóját, ám a járvány miatt az idei esztendőre csúszott át a megemlékezés. A témával kapcsolatban néhány héttel ezelőtt történeti konferenciát rendeztek a város dísztermében, most pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata a Deák-könyvtárral, valamint a Zrínyi-gimnáziummal közösen szervezett tanácskozást.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

400 éve (1620. május 3-án) született Csáktornyán Zrínyi Miklós költő, hadvezér, horvát bán, Zala vármegye egykori főispánja, a Szigeti veszedelem szerzője. Egészen pontosan tavaly, vagyis 2020-ban volt a kerek évforduló, ám a pandémia miatt elmaradtak az ünnepi események.

A közelmúltban jelent meg könyv formájában a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Káli Csabának a doktori disszertációja. A "Zala megye szovjetizálása 1945-1950" című, 460 oldalas tudományos értekezés szakmai alapokra támaszkodva, ám mégis közérthető, sőt szórakoztató módon mutatja be a megye (és az ország) történetének egyik legsötétebb időszakát.

Egy zalaszentgróti házaspár a közelmúltban vásárolt házuk udvarán felújítást végzett. A munka során a föld alól egy trezor került elő, benne különleges tárgyakkal – tájékoztatta szerkesztőségünket a Göcseji Múzeum kommunikációs munkatársa, Szényi Krisztina.

Klasszikus és módosított Kádár-kockák, félbehagyott építkezések, realitást nélkülöző homlokzati elemek, fóliasátras előkertek, meg kissé elhanyagolt közterületek. Jellegzetes falusi utcaképek a ’80-as évekből. Beleértve a vegyesboltot, italboltot és a falakhoz támasztott kerékpárokat is.

„Mindszenty városa” címmel elkészült egy telefonra letölthető mobilapplikáció, mely Mindszenty (Pehm) József zalaegerszegi tevékenységét alapul véve, egy virtuális sétára hívja a felhasználókat.

Az egyetlen magyar alapítású férfirend történetét mutatja be az a vándorkiállítás, mely július 5-9-ig fogadja a látogatókat a zalaegerszegi Dísz téren. A „Pálosan szép az élet!” című interaktív tárlat egy átalakított buszban várja az érdeklődőket.

A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendeztek meg a város Dísztermében. Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt.

Két hónap csúszással zárult az eredetileg márciusra tervezett „Kossuth katonája leszek” történelmi vetélkedő. A több, mint 20 éve rendszeresen meghirdetett versenyt az idén online bonyolították, de így is el kellett halasztani a harmadik fordulót az iskolák újra nyitásáig.