Történelem

Zalaegerszegre érkeztek a világviszonylatban is kuriózumnak számító váci múmiák. A rejtélyek, sorsok, múmiák című vándorkiállítás a Mindszentyneum kiállítótermében fogadja a látogatókat február 16-tól. Mint az közismert, 1994-ben Vácon, a Domonkos templom felújítási munkálatai során egy templom alatti kriptára bukkantak az építők.

Új időszaki kiállítás nyílt a Göcseji Múzeumban.

Megnyílt a Göcseji Múzeum új időszaki kiállítása, mely kilenc zalai, jobbára zalaegerszegi nő életútján keresztül mutatja be, hogy milyen lehetőségei voltak egy nőnek a 20. század első felében.

Adottságnak és kötelességnek érzi, hogy őseiről megemlékezzen az immár több kötetnyi írói munkásságával gróf Nádasdy Borbála, aki a zalaegerszegi József Attila Városi Tagkönyvtár vendége volt. A szerzővel Iványi Ildikó nyugdíjas magyartanár beszélgetett.

Jogtudós, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzeti liberális politikus. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852-ben, iskoláit Nagykanizsán végezte, a jogi egyetemet pedig Budapesten. 1892-től haláláig (1937-ig) aktív politikus volt, szellemisége, valamint munkásságának érdemei mégis méltatlanul elfelejtődtek.

Van, aki gyógyszernek, van, aki „folyékony télikabátnak”, mások meg búfelejtőnek használják. Akárhogy is, a pálinka hosszú ideje része Magyarország (gasztro)kultúrájának. A pálinkafőzés története azonban nem volt konfliktusoktól mentes.

Telefonlehallgatás, levélfelbontás, vizuális megfigyelés, falfirkák elkövetői utáni nyomozás: néhány jellemző tevékenység a szocialista időszak állambiztonsági szerveinek napi rutinfeladataiból.

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja program keretében dr. Csorba László történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, egykor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Deák Ferenc humoráról és történelmi koráról tartott előadást Zalaegerszegen, a Mindszentyneumban.

A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be Odze György író Érdemes volt című kötetét, mely gróf Andrássy Gyula miniszterelnök életét helyezi fókuszba.

Lengyelország és Magyarország 1956-os múltjának egyes pillanataiba enged betekintést az a vándorkiállítás, mely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) jóvoltából érkezett a zalaegerszegi Mindszentyneum előtti térre.

Deák Ferenc reformkori politikus életéről, munkásságáról konferenciát rendezni talán lerágott csontnak tűnik, ám a történészek mindig szolgálhatnak újabb és újabb információkkal. Ezt bizonyítja a napokban megrendezett „Szokatlan hódolat ez…” – Deák és kortársai című tudományos tanácskozás, ahol tíz előadó számolt be a legfrissebb kutatások eredményeiről.

„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát pénteken a zalaegerszegi Mindszentyneumban. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

A közelmúltban látott napvilágot Cseh Valentin történész „Nándorfehérvár 1521. évi ostroma és elvesztése” című kötete. A zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum munkatársának könyvét a Mindszentyneumban mutatták be a közönségnek.

A középkori hétköznapok rejtelmeibe avat be dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros (a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatója) könyvhétre megjelent kötete, melyet Zalaegerszegen a napokban mutattak be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Zalaegerszegen tartotta éves ülését a MAMUTT, azaz a hazai történészeket és muzeológusokat tömörítő Magyar Múzeumi Történész Társulat.

Megjelent az első Magyarországon nyomtatott könyv hasonmás kiadása, mely ezentúl az ország összes megyei könyvtárában elérhető lesz. A bibliotékák közül elsőként a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vehette át a Budai Krónika (Chronica Hungarorum) facsimiléjét és annak kísérőkötetét.

A középkort lehet, hogy sokan nem kedvelték a történelemórákon, hiszen az akkori időszak már túl távolinak tűnik, nehéz kapcsolódni hozzá. Ennek oka lehet az is, hogy jórészt az uralkodók tettei és különféle háborúk kerülnek középpontba. A hétköznapi életről és az akkor élt emberekről ritkán esik szó.

1867. június 8-án koronázták magyar királlyá Budán, a Mátyás-templomban Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét – vagy, ahogy mi magyarok leginkább nevezzük, Sisit. A dátumhoz kapcsolódva nyílt meg a Mindszentyneumban a Gödöllői Királyi Kastély jóvoltából az a kiállítás, mely Erzsébet életének legfőbb szakaszait mutatja be.

Nemcsak a tengerpartról, hanem Zágráb környékéről, Szlavóniáról, Muraközről is szól többek között Mihovics József író, újságíró „Tengernyi nosztalgikus történet” című kétnyelvű kötete.