Történelem

A magyar királyi 9. honvéd önálló gyalogdandár 1939 márciusi kárpátaljai bevonulásának történetét, és a magyar-szlovák fegyveres összecsapás körülményeit tárja fel Molnár András történész (az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) újabb közös kötete.

A reformáció 500 éves jubileumi ünnepségéhez országos pályázaton keresztül csatlakoztak a magyar népművészek is. A cél kettős, egyrészt az emlékállítás, másrészt a ma aktívan alkotó kézművesek munkái járuljanak hozzá a templomi tárgyak, eszközök megújulásához.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva rendezte meg hagyományos – immár 17. – évindító sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára. Szó esett az előző év eredményeiről, az idei tervekről, ezenkívül a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat legújabb kötetét is bemutatták.

Harmadik alkalommal szervezett a városi önkormányzat csendes megemlékezést a Hősök kertjében, január 12-én, a doni áttörés tragédiájának emléknapján.

Hogy jutottunk el a zselés szaloncukor uralkodásától a ma már százféle ízben árusított, fára való édességig, és az iskolák egyszerű fenyőünnepétől a karácsonyi díszbe öltöztetett utcákig?

A magyar holokauszt színházi áldozatai címmel nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. A tragikus sorsú színészek, rendezők, színházigazgatók életét bemutató tablók a fővárosból érkeztek Zalaegerszegre, az Országos Színháztörténeti Múzeum és a Magyar Színházi Társaság és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség jóvoltából.

Hamisítani jó, és a hamisításnak létezik tisztességes formája is. Még akkor is, ha most épp „történelemhamisításról” van szó. A művészet, azon belül is a kortárs irodalom, tökéletes lehetőség arra, hogy a jól ismert forradalmi eseményeken és szimbólumokon túllépve továbbgondoljuk a sztorit.

A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18-20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

Magyarország középkori, Szent Mártonnak szentelt templomaival kapcsolatos eredményeiket ismertették hazánk neves építészei, régészei, történészei, levéltárosai október végén, Keszthelyen, a Szent Márton-év egyik utolsó tanácskozásán.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának egyik tanulsága, hogy még mindig tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak Budapesten zajlottak forradalmi események. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban éppen ezért abból a célból szerveződött egy szakmai kerekasztal-beszélgetés, hogy a zalaegerszegi történésekre irányítsák rá a figyelmet.

1956 októberében országszerte egyfajta rituálé zajlott: a vidék tulajdonképpen lemásolta a fővárosi eseményeket. A felvonulások azzal kezdődtek, hogy a tüntetők mindenhol ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, leverték az épületekről a vörös csillagot, kiszabadították a politikai foglyokat.

Rendhagyó konferenciával emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.

Barakkba zárva – Életre ítélve címmel egy köztéri installáció érkezett a zalaegerszegi Dísz térre, mely a hírhedt szovjet kényszermunkatábor-hálózatra, a Gulágra hívja fel a figyelmet.

Ritka ajándékkal gazdagodott a Göcseji Múzeum gyűjteménye: az egykori híres cigányprímás, nótaszerző, Dandi (Kis) Károly hegedűjét adományozta a múzeumnak a zenész családjának nevében özvegy Dandi Lászlóné, a prímás menye.

Zalaegerszeg, 1985. október 12. - késő délután. A belváros üzletei zárnak. A Kossuth utcai cipőbolt két alkalmazottja egy reklámszatyornyi pénzzel (a bevétellel) kilép a boltból, és elindul a posta felé. Szeretnék feladni a pénzt, de csak az utca másik oldalára jutnak...

Tudományos Esték címmel indított közös előadássorozatot a Göcseji Múzeum és a Zalaegerszegi Televízió. A programot szeptember 28-án Havasi Bálint régész, „A titokzatos kelták régészeti hagyatéka Zalában” című előadása indította.