Pánczél Petra

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére szervezett történelmi emlékestet a Zalaegerszeg Barátai Egyesület. A Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben megrendezett eseményen Bali Zoltán elnök köszöntője után Káli Csaba történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, és Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott előadást.

1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadássorozatra kétévente kerül sor.

A Hevesi Sándor Színház egyik alapítójának, Bischof Sándor díszlettervezőnek az alkotásaiból nyílt tárlat a teátrum nézőtéri galériájában. A műhelyház egykori – már hosszú évek óta nyugalmazott – vezetője ezúttal nem díszletekkel, hanem festményekkel mutatkozik be.

A helyek, és a terek fontosak életünkben; olyannyira, hogy még a szoba sarkába felállított fotelhoz, vagy íróasztalhoz fűződő érzelmi viszonyunk is sokat elárulhat családi kapcsolatainkról. A Zalaegerszegi Pszicho Estek legutóbbi rendezvényén az otthonok érzelmi térképe került terítéke.

Hamarosan befejeződik a régészeti feltárás a leendő Mindszenty Emlékközpont területén. A szakemberek augusztus vége óta végeznek ásatásokat a Göcseji Múzeum mellett elterülő 900 négyzetméteres telken, melyen egykoron az egerszegi végvár egy része terült el.

A Balatoni úti Parkerdő története és jelenlegi állapota került fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A Zala-réten elterülő, 95 hektáros erdő idén negyven esztendős. Kezelésére, karbantartására a civilek szerint különös figyelmet kellene fordítania a fenntartó önkormányzatnak.

Az evangélikus templom mellett avatták fel Zalaegerszeg új köztéri alkotását a reformáció 500. évfordulója alkalmából.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából állítottak szobrot Luther Márton emlékére az evangélikus templom melletti téren. Zalaegerszeg új köztéri alkotását Farkas Ferenc szobrászművész készítette.

Két és fél éve költözött Lendváról Zalaegerszegre; akkor egy nemzetközi képzőművészeti rezidenciaprogramot vezetett, most éppen geometrikus absztrakt festményeket készít. Meg véletlenszerűségekből alkot rendszert. Ez így most persze kissé ködös, de végül minden értelmet nyer.

A magyar festészet napjához kapcsolódva tizenhat képzőművész alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben, a Zalaegerszegi Vitrin Művészeti Egyesület szervezésében. A tárlaton az egyesület tagjai, vagyis a városban élő, vagy ahhoz valamilyen formában kötődő művészek munkáit láthatja a közönség.

Keserű, és fekete. Ezt gondoljuk a kávéról. Pedig alapból nem ilyen íze van az emberiség egyik legkedveltebb italának. Tóth Sándor többszörösen díjnyertes barista volt az egyik zalaegerszegi kávéház vendége.

A kiegyezés létrejöttének 150. és Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára emlékeztek több helyszínen is október 17-én. Délelőtt a Zalaegerszegi Törvényszék Dísztermében tartottak tudományos emlékülést az 1867-es kiegyezés előzményeiről, hatásáról és Deák Ferenc szerepéről.

A plakát a kor papírtükre – legalábbis így véli a Magyar Plakát Társaság. A grafikusokat, plakátművészeket tömörítő szervezetnek a minap nyílt tárlata a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

Tizenkét éve díszíti a színház előtti teret a hatszáz kilós, több mint kétszáz esztendős, míves óraszerkezet. A „földön járó toronyóra” és az óraház rekonstrukciója a napokban fejeződött be.

Kétnapos konferencián vitatták meg a szakemberek a szabadtéri múzeumok gyűjteménykezelésének aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit. A rendezvénynek a hagyományokhoz híven a Göcseji Falumúzeum adott otthont. A tanácskozáson nemcsak hazai, hanem szlovén és ukrán intézményvezetők, muzeológusok, is részt vettek.

A reformáció és a protestantizmus történeti kérdéseit helyezte középpontba az a konferencia, melyet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára szervezett az önkormányzattal közösen, a Reformáció 500 Emlékbizottság támogatásával, a vallás születésének 500. évfordulója alkalmából.

Forrázatok, főzetek, pakolások, kencék. Na, és mindezek előzménye; a gyűjtés és szárítás. Szerencsére ma már nem kell javasasszonyhoz fordulni, vagy a meséből ismert sárkányfűárusra várni, ha gyógyító növényekhez szeretnénk hozzájutni.

Manapság félünk attól, hogy kortárs művészeket klasszikusokhoz hasonlítsunk. Márpedig amit Bödőcs Tibor művel, az Karinthy-szint. Szálinger Balázs költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője mondta a népszerű humoristáról a fenti gondolatokat. A két szerző az Egerszegi Páholy legutóbbi rendezvényének vendége volt.

Zalaegerszegre érkezett az az országos vándorkiállítás, mely a reformáció 500. évfordulójának állít emléket. A „Vissza a forrásokhoz” című tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Reformáció projektjének keretében, a kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatásának köszönhetően járja az országot.