Pánczél Petra

A kiegyezés létrejöttének 150. és Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára emlékeztek több helyszínen is október 17-én. Délelőtt a Zalaegerszegi Törvényszék Dísztermében tartottak tudományos emlékülést az 1867-es kiegyezés előzményeiről, hatásáról és Deák Ferenc szerepéről.

A plakát a kor papírtükre – legalábbis így véli a Magyar Plakát Társaság. A grafikusokat, plakátművészeket tömörítő szervezetnek a minap nyílt tárlata a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

Tizenkét éve díszíti a színház előtti teret a hatszáz kilós, több mint kétszáz esztendős, míves óraszerkezet. A „földön járó toronyóra” és az óraház rekonstrukciója a napokban fejeződött be.

Kétnapos konferencián vitatták meg a szakemberek a szabadtéri múzeumok gyűjteménykezelésének aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit. A rendezvénynek a hagyományokhoz híven a Göcseji Falumúzeum adott otthont. A tanácskozáson nemcsak hazai, hanem szlovén és ukrán intézményvezetők, muzeológusok, is részt vettek.

A reformáció és a protestantizmus történeti kérdéseit helyezte középpontba az a konferencia, melyet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára szervezett az önkormányzattal közösen, a Reformáció 500 Emlékbizottság támogatásával, a vallás születésének 500. évfordulója alkalmából.

Forrázatok, főzetek, pakolások, kencék. Na, és mindezek előzménye; a gyűjtés és szárítás. Szerencsére ma már nem kell javasasszonyhoz fordulni, vagy a meséből ismert sárkányfűárusra várni, ha gyógyító növényekhez szeretnénk hozzájutni.

Manapság félünk attól, hogy kortárs művészeket klasszikusokhoz hasonlítsunk. Márpedig amit Bödőcs Tibor művel, az Karinthy-szint. Szálinger Balázs költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője mondta a népszerű humoristáról a fenti gondolatokat. A két szerző az Egerszegi Páholy legutóbbi rendezvényének vendége volt.

Zalaegerszegre érkezett az az országos vándorkiállítás, mely a reformáció 500. évfordulójának állít emléket. A „Vissza a forrásokhoz” című tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Reformáció projektjének keretében, a kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatásának köszönhetően járja az országot.

Időutazásra invitál a közelmúltban megjelent, s immár két alkalommal bemutatott Zalaegerszeg története című kötet. A fotókkal és más dokumentumokkal gazdagon illusztrált képes albumot – mely a város első írásos említésének 770. évfordulójára készült – dr. Gyimesi Endre történész és Seres Péter fotóriporter szerkesztette.

Diákévek, felnőttévek, tervek és nosztalgia, na meg a szembenézés önmagunkkal, hogy mivé (nem) váltunk. Vajon megtanultuk a leckét, vagy van némi félnivalónk? „Tanár Úr, én készültem!” Ha mégsem, majd csak súg valaki.

A Magyar Turizmus Napja (szeptember 27.) alkalmából egy különleges sétára invitálták az érdeklődőket a város turisztikai szakemberei. A cél – illetve a felfedezésre váró terület – ezúttal a Páterdomb, és annak nevezetes helyei voltak.

Zajlik a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem orgonájának karbantartása. A zsinagógában lévő hangszer idén éppen 30 esztendős, ennek alkalmából – a tisztítást és újrahangolást követően – egy jubileumi orgonaversenyre is sor kerül október 1-jén, a Zene Világnapján.

Mázakkal játszik, oxidokkal meg hőfokokkal kísérletezget. Miközben beszél, kémiaórán érzi magát az ember. Pedig ez egy fazekasműhely. A háttérben Metallica szól (az interjú kedvéért halkabbra veszi a Nothing else matters-t). Csuti Tibor azt mondja, népzenére nem lehet korongozni.

Csuti Tibor fazekasműhelyében jártunk.

A fogyasztói társadalomban élők szinte folyamatosan két, egymásnak ellentmondó „utasítást” kapnak a reklámipartól: vásárolj, és egyél minél többet, ugyanakkor maradj karcsú. Ezt a két dolgot elég nehéz egyszerre teljesíteni. Sőt, a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy minél jobban le akarunk fogyni, annál kövérebbek vagyunk.

Hamarosan újra élet költözik a néhány hónapja bezárt Taverna étterem falai közé. A vendéglátóhelyből amolyan kultúrkocsma lesz; Cserpes Attila ide költözteti ugyanis a VMK PopUp Caféjában működő vállalkozását.

Már az öntödében van a város legújabb köztéri alkotása, mely a reformáció 500. évfordulója alkalmából Luther Mártonnak állít emléket. A szobrot október 28-án avatják fel hivatalosan, az evangélikus templom mellett kialakított kis téren.

Nem szeretnék sokat szövegelni Piranról, leginkább azért, mert egyáltalán nem is akartam szövegelni róla. Az egész utazás tényleg pihenésnek indult, hogy még a nagy szeptemberi "beindulás" előtt legyen némi kikapcs: no kultúrprogram, no múzeumlátogatás, semmi kortárs művészet. Csak relax a parton a sziklák között; morajlás, hullámverés, sós pára. Romantikus vacsora borral-hallal-csevapcsicsával; andalgás a sikátorok között.

A hagyományokhoz híven az Ady-iskola galériájában került sor a Fischer-ösztöndíj legutóbbi nyerteseinek beszámoló kiállítására. Az ösztöndíjat Fischer György szobrászművész (az iskola egykori tanára) halálát követően hívta életre a művész családja, valamint a ZAZEE Kulturális Egyesület, hogy érettségizett pályakezdő, vagy már felsőoktatásban részt vevő alkotóknak nyújthassanak anyagi támogatást.

Kerekesszékkel élők számára kifejlesztett speciális kerékpárt, úgynevezett handbike-ot kapott ajándékba Török Róbert, aki a Restart Fesztiválon – és más alkalmakkor is – bizonyította, hogy mozgáskorlátozottként is lehet sportosan élni, és eredményeket elérni.