Pánczél Petra

Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen várostörténeti konferenciát.

Elhanyagolt Szabolcs Péter szobrot, eldugott helyen lévő Németh János domborművet éppúgy találunk, mint Petőfit, Munkácsyt, vagy Csaba királyfit megörökítő ábrázolásokat. Van emlékműve az űrprogramnak, a technikai fejlődésnek, a katonáknak és a ruhaiparnak. Mindeközben Marxról és Ho Si Minhről se feledkezzünk meg.

Felújították a Rákóczi úton álló, Cs. és Kir. 48. gyalogezred hőseinek tiszteletére 1935-ben emelt emlékművet. A kisebb egységekből álló, eredetileg műkőből készült elemeket most süttői mészkőre cserélték. Az emlékmű fő eleme – az ovális keretben elhelyezkedő, Kisfaludi Stróbl Zsigmond által készített bronz dombormű – így szebb környezetben érvényesül.

Növényi, vagy emberi formákat látunk; maghasadást, vagy női szerveket? Nem mindig egyértelmű. Király Ferenc szobrászművész életműve azonban egyfajta óda a termékenységhez – legalább is e szavakkal összegezte dr. Kostyál László művészettörténész a lendvai alkotó munkásságát.

A Lendván élő Király Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat május 26-án, a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A kiállítást dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.A tárlat június 24-ig látogatható.

Hogyan zajlottak a deportálások, kik voltak az embermentők, milyen volt az élet a lágerekben - akár a foglyok, akár a tisztek szemszögéből? Hogyan működtek a hivatalos szervek, mi lett a sorsa a hazatérteknek, na és maradéktalanul megtörtént –e a bűnösök felelősségre vonása?

Hősök és/vagy áldozatok – Zalai honvédek a második világháborúban, 1940-45 címmel rendezett konferenciát a város dísztermében a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.

Intelligens gyalogátkelő rendszert (SafeCross) helyeztek üzembe a Platán sor – Dózsa György úti csomópontban. A 2,4 millió forintos összegből megvalósuló beruházás a gyalogosok és kerékpárosok biztonságos áthaladását szolgálja.

Két fiatal szerelmes holttestére bukkantak. A városban rengetek pletyka kering, a felelősöket keresik. Veronában járunk, 1301-ben. A fiút Rómeónak, a lányt Júliának hívták. Ismerős a sztori?

A helyszín autentikus, az ünnep már nem. Nincs felvonulás, se sör-virsli akció. Lenin szobra a város múzeumának kőtárában pihen, limlomok közt; bár még áll, nem dőlt el. Ennyi jár is a régmúlt idők, meg a ház szellemének, hiszen pártszékháznak épült annak idején, nem múzeumnak.

Csupa régiség, és mégis újdonság. Vagyis csak majdnem, hiszen azért néhány kortárs mű is bekerült a repertoárba. Jórészt azonban a régebbi korok tárgyaiból áll össze a Göcseji Múzeum újonnan nyílt időszaki kiállítása.

Kis magyar művészettörténeti idővonalat avattak az Ady-iskola homlokzatán. Nem is egyet, hanem mindjárt hármat, hiszen a honfoglalástól napjainkig olyan sok minden történt az építészetben és a képzőművészetben, hogy azt a gyerekek rá sem tudták volna festeni egy ponyvára.

Képzőművésznek készült, aztán jogi diplomát szerzett, végül külpolitikai újságíró lett a Magyar Televíziónál. Leginkább olyan helyekről tudósított, ahonnan mások menekülni szoktak; konfliktuszónákból, háborús övezetekből.

Örök mementóul szolgál az a börtönmúzeum, melyet a Mártírok úti egykori ÁVH székház (későbbi leánykollégium) néhány földszinti és alagsori helyiségéből alakítottak ki. A Zalaegerszegi Büszkeségpont a kommunizmus borzalmaira; a meghurcoltakra és az áldozatokra emlékezik. Mindenekelőtt azokra, akiket éppen ezen épület falai között tartottak fogva.

Idén a Gébárti-tó partján került megrendezésre a Zalaegerszegi Országos Fazekas- Keramikus Találkozó és Fesztivál.

Helyére került Farkas Ferenc szobrászművész egerszegi várat ábrázoló bronz makettje. A új köztéri alkotást május 12-én avatják fel a Mindszenty téren.

„Ilyen nagy dolog a szabadság…” címmel jelent meg az a módszertani kiadvány, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett iskolai ünnepségek lebonyolításához ad segítséget.

Eleink nyomában címmel indított várostörténeti sétasorozatot Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából a Göcseji Múzeum. Az első sétán Megyeri Anna történész, muzeológus kalauzolta a szépszámú közönséget előbb a Kálvária-, majd az izraelita temetőben.

Nem nagy sportteljesítmény Zalaegerszegről Zalalövőre eljutni biciklivel. A végállomás legyen mondjuk a Borostyán-tó. Oda-vissza körülbelül 50 kilométer. Szintkülönbségek gyakorlatilag nincsenek, a teskándi focipályától Zalalövő határáig kerékpárúton haladhatunk.