Pánczél Petra

Van bűntény, hulla, meg tárgyalás, mégsem klasszikus krimit látunk, hanem sokkal inkább egy vérbeli drámát, keleti filozófiával fűszerezve. Ahol minden az igazság körül forog. Mert, ha valamit saját szemünkkel láttunk, vagy ha egy dolgot mi magunk éltünk át, akkor az biztos, hogy úgy is történt, ahogy. Vagy mégsem?

Az úgy volt, hogy tavaly májusban lázas betegen elaludtam a nappali kanapéján. Mögöttem nyitott ablak. Valamivel később ütemes puffogásra ébredtem. Ismerős volt a zaj, bár eléggé lehetetlennek tűnt, hogy valaki még tényleg ilyet tesz; szőnyeget porol, napsütéses tavaszi délelőttön. Ahelyett, hogy élvezné a friss levegőt, a többit meg rábízná a mosodára... és nem zavarna a gyógyulás folyamatában!

Mi a félelem, és hogyan hozunk emiatt olyan döntéseket, amik alapvetően nem jellemzők ránk? Azzal együtt, hogy félni, teljesen oké dolog. Nem gyávaság. Némi odafigyeléssel és a szituációk helyes kezelésével, pedig pozitív dolgokat is ki lehet hozni ebből a nem kellemes érzésből.

Antiszociális személyiségzavar, az élethelyzetek feletti erős dominanciaigény, felületes báj, jó intellektus, erős manipulációs képesség, minimum három, különböző időpontban elkövetett gyilkosság. Tömörítve ezek jellemzik a pszichopata sorozatgyilkosokat.

Már a nyitány is drámai; Carl Orff Carmina Burana című zeneművének legnépszerűbb tétele csendül fel. A középkor sötét, misztikus világát képzeljük magunk elé, pedig a történet elvileg az ókorba repíti el a nézőt. De lehet, hogy mindegy is milyen évszámot írunk.

Huszonhárom kiállító, ötvennégy munka és egy díjazott. Ötödik alkalommal nyílt meg a Zalaegerszegi Szalon képzőművészeti tárlat, mely a városhoz kötődő művészek elmúlt két évben készült alkotásaiból ad ízelítőt.

A tájkép kizárólag realista ábrázolás lehet, vagy beszélhetünk absztrakt tájképfestészetről is? E kérdést feszegeti a Keresztury VMK Gönczi Galériájában nemrégiben nyílt kultúra napi tárlat.

Idén ünnepeljük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170., valamint az első világháború befejezésének 100. évfordulóját. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára mindkét jeles dátumra megemlékezik ebben az évben.

A hazai kortárs tájképfestészetből ad ízelítőt a Gönczi Galériában nyílt tárlat. A kiállítás anyaga a Völgyi-Skonda műgyűjtő házaspár kollekciójából érkezett Zalaegerszegre.A műveket február 13-ig lehet megtekinteni.

Interaktív vándorkiállítás mutatja be Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének főbb helyszíneit, szereplőit, motívumait, illetve az író életének néhány momentumát. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban nyílt tárlat a szerző születésének 140. évfordulójára emlékezik.

Van-e a dizájnernek felelőssége, felmerülnek –e morális kérdések az arculati tervek készítése közben? És hogy jön mindehhez a hitleri Németország? Lepsényi Imre (DLA) dizájner, képzőművész, grafikus volt az Ady-iskola „Művészbeszélgetések” rendezvénysorozatának legutóbbi vendége. Az előadások a Nemzeti Tehetség Program keretén belül zajlanak.

Volt néhány olyan nap, amikor mindenféle akadály nélkül át lehetett sétálni a 60-as évekből, a 60-as évekbe. Az 1960-as évek magyarországi Tiltott, Tűrt, Támogatott (három T) művészeti világából, egy sokkal nyitottabb, szabadabb és "akciódúsabb" nemzetközi képzőművészeti közegbe; a Fluxusba.

ReThink Hungary and the V4 címmel rendeztek a közelmúltban design vásárt Londonban. Mint azt a cím is mutatja, a bemutatókkal, előadásokkal és workshopokkal tarkított eseményre a Visegrádi négyek országainak (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) tervezőit várták.

A közelmúltban jelent meg az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a zalai 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét.

Milyen az, amikor egy könyvtár „okos”, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük a bibliotékáknak a 21. században? Hiszen már rég nemcsak egyszerű könyvkölcsönző helyként funkcionálnak. (Ez a nézőpont amúgy is eléggé sarkított.) Arról nem is beszélve, hogy a könyvtárosok feladatkörei is sokat változtak az évtizedek alatt.

Első hallásra olyan, mintha azt mondanánk: Háy gyere vissza. És az nem világos, hogy honnan kéne visszatérnie. Leírva – Háy come Beck – már más a helyzet. Csak akkor meg hirtelen az nem világos, hogy a Háy jön a Beckhez, vagy fordítva. Meg egyáltalán; hogyan jönnek ők így egymáshoz?

Megjelent az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét. De számos más kiadvány is napvilágot látott már a két szerző jóvoltából.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából jelent meg az a tanulmánykötet, mely a zalaegerszegi református és evangélikus gyülekezet történetét eleveníti fel, de fontos zalai protestáns személyek életrajzába is bepillantást nyerhetünk.

Sokan hiszik azt, hogy a Kapa és a Pepe becenév a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmben ragadt rájuk, pedig nem. Jancsó Miklós rendező pont azért emelte be a filmbe a neveket, mert a kollégák, barátok már régóta így hívták Mucsi Zoltánt és Scherer Pétert.

December 17-ig a Göcseji Múzeumban látható a 14 darabból álló Seuso-kincs.