Vezető hírek

Előadások az 56-os események emlékére

2017. november 09. csütörtök, 21:13

Szerző: -pet-; Fotó: pP

Címkék: 1956, 1956-os forradalom és szabadságharc, Előadás, Helytörténet, Káli Csaba, Pánczél Petra, Történelem, Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, Zalaegerszeg Barátai Egyesület

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére szervezett történelmi emlékestet a Zalaegerszeg Barátai Egyesület. A Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben megrendezett eseményen Bali Zoltán elnök köszöntője után Káli Csaba történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, és Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott előadást.

Káli Csaba a korszak zalaegerszegi történéseivel kapcsolatban elmondta: a vidék forradalma a fővárosihoz képest pár napos késéssel kezdődött el. A zalai megyeszékhelyen október 26-án és 27-én zajlottak a főbb események. Megjelentek a lyukas zászlók, spontán tüntetések kezdődtek (például a Csány-szobornál és az Ady utcában lévő megyei pártbizottság épületénél, ahol ketten meg is haltak). Sor került továbbá a kommunista rendszer szimbólumainak (a vasútállomással szemközti felszabadulási emlékműnek) a ledöntésére is. Más városokhoz hasonlóan, itt is Forradalmi Tanács alakult. Első elnöke Varga Ferenc, november 2-a után pedig Szerencsés Rudolf lett.

Zavarodottság és emelkedett hangulat

Káli Csaba

Az előadáson számos korabeli fotográfia – többek között dr. Szentmihályi Imre titokban készített fotói – alapján elevenedett meg a múlt. Szentmihályi, a Göcseji Múzeum első igazgatójaként főleg a decemberben zajló újabb tüntetéshullámot dokumentálta, de megörökítette az októberben ledöntött felszabadulási emlékmű környezetét is; immár a szobor nélkül. Felvételeit legtöbbször valamilyen „takarásból” készítette. A hatalom számára veszélyesnek számító negatívokat aztán elrejtette egy hajdinamorzsolóban, amit a Göcseji Falumúzeum kollégái csak 2006-ban találtak meg véletlenül, egy karbantartás alkalmával.

A történész a korabeli fotókon látottakat elemezve arra is felhívta a figyelmet, hogy néhányon jól látszik a zavarodott hangulat. Az október 26-i, Csány téri tüntetésnél például a tömegben állók közül nagyon sokan nem is a szónokot, vagyis Szerencsés Rudolfot nézik, hanem mintha forgolódnának az emberek: vajon tényleg megtörténhet –e mindez. Vajon ki áll a háttérben? Az akkori hangulatra az emelkedettség, felfokozottság volt jellemző, némi anarchiával vegyítve. Na, és hogy mindenki tenni akart valamit: orvosolni saját, vagy mások sérelmeit.

Szentmihályi Imre egyik 1956 decemberében készült felvétele (háttérben a Göcseji Múzeum mai épülete)

A megtorlás időszakával kapcsolatban Káli Csaba elmondta: érdekes, hogy éppen ötvenhat ember ellen indult eljárás. Ebből ötvenötöt ítéltek el. Halálos és életfogytig tartó ítélet nem született. A hatalom azonban soha nem felejtett, és nem bocsájtott meg senkinek.

Ötvös István

Az est másik előadója, Ötvös István a forradalom és ezzel együtt az azt követő Kádár-korszak legitimitásáról értekezett. Elhangzott: Kádár János utolsó, 1989-es beszédében tulajdonképpen elárulta, hogy mindvégig tudatában volt annak, hogy ha az 1956-os eseményekre nem ellenforradalomként, hanem forradalomként tekintünk, akkor az ő hatalmuk illegitim.