Pánczél Petra

Tojamai fotóművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Griff Bábszínház szervezésében szombaton a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. A „Japán táj, japán ember” című tárlat nemcsak a távoli kultúra megismerését szolgálja, hanem a helyi és a japán kulturális kapcsolatok előtt is tiszteleg.

Díjat kapott a 2017-es Iránytű turisztikai kommunikációs versenyen a zalaegerszegi Tourinform Iroda. Az országos pályázatot évről évre a Turizmus Trend/Vendég&Hotel szaklap hirdeti meg, hogy megtalálják az idegenforgalmi szektor legjobb kommunikációs megoldásait.

A reformáció 500 éves jubileuma alkalmából hirdetett országos versenyt diákoknak a Magyar Nemzeti Levéltár. Az „Utazás Wittenbergbe” című vetélkedő kapcsán a Zala Megyei Levéltár is igyekezett mozgósítani a megye iskoláinak felső tagozatos-, és középiskolás diákjait.

2012 óta várja a látogatókat a Pannon Csillagda, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hívott életre egy nyertes pályázatnak köszönhetően.

Ötven éves a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár épülete. Az az acélszerkezetes, üvegablakos épület, mely 1967. március 25-i átadásakor egy színvonalas, modern könyvtárépületnek számított. Aztán egy idő után állandóan beázott, meg bírálták is sokan, hogy nem illik a Deák tér impozáns miliőjébe. Később tetőtérrel bővült, elveszítve eredeti formáját.

A kortárs költészet és a művészi értékkel bíró, igényes szórakoztatás talált egymásra a színpadon a legutóbbi Egerszegi Páholy esten. Mindezért egy személyben Eszenyi Enikő színművész, rendező, a Vígszínház igazgatója volt a felelős, aki közel három órán át kötötte le a publikum figyelmét.

Azt mindenki tanulta az iskolában, hogy 1517 októberében Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte 95 pontból álló tézisét. Fellépve ezzel a katolikus egyház „hibái”, főleg a pápa által elrendelt búcsúcédulák árusítása ellen. Idén 500 éves a reformáció, melynek keretében országos és megyei programok zajlanak.

Hosszú idő telt el a gramofonos zenehallgatástól az elektro-diszkóig, a villanóporos vakuk fényétől a stroboszkópig. Az emberi jellem eközben mintha mit sem változott volna: a macsó macsó marad, a lányok a fiúkról csacsognak, a féltékenység undok tetteket szül, a megvert nő meg tűr.

Készül az egerszegi vár, formálódik a belváros látképe is, madártávlatból. Mindez persze művészeti alkotásokon: térplasztikán és grafikán. Első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli idén Zalaegerszeg. Az ünnepségsorozat részeként új köztéri alkotás készül a Mindszenty térre, ősszel pedig egy várostörténeti képeskönyv is megjelenik.

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezésére újabb emléktáblát avattak Zalaegerszegen. Ezúttal Farkas Dávid (1816-1886) volt országgyűlési képviselő arcmása került ki a róla elnevezett páterdombi utcába.

A törvényszék összbírói értekezletét megelőzően tartottak prezentációval egybekötött sajtótájékoztatót a Zalaegerszeg Törvényszéken. Az eseményen részt vett dr. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke és dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, az Országos Bírói Tanács tagja is.

A hatvanas-hetvenes években több műteremlakás is épült Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy képzőművészeket vonzzanak a városba, fellendítve így a helyi kulturális, művészeti életet. Többek között Fischer György szobrászművész, Gácsi Mihály grafikus, Palicz József festőművész, Szabolcs Péter szobrászművész is ennek a „programnak” a részeként vált zalaegerszegi alkotóvá.

Munkásmozgalmi emléknap, vagy a mindennapjainkat átszövő gender-kérdés ünnepélyes megnyilvánulása -e a március 8-i Nemzetközi Nőnap?

Müller Imre zalaegerszegi születésű, jelenleg Malagában élő ékszerész, autodidakta festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A tárlatot Fekete György, az MMA elnöke és Szabolcs Péter szobrászművész nyitotta meg.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a 19. század jeles költőjének nevét viselő utcában. A tűzoltóság épületén elhelyezett alkotás illeszkedik abba a sorozatba, melyet még 2005-ben álmodott meg a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány (akkori nevén Millecentenáriumi Közalapítvány).

A hagyományokhoz híven idén is a Deák Ferenc téren és a Csány-szobornál zajlott a városi ünnepség. Az előbbi helyszínen Szilasi Gábor, az Új Nemzedék Zalaegerszegi Közösségi Tér szakmai vezetője, a Csány téren pedig dr. Palkovics László államtitkár mondott beszédet.

Február elsejétől új főépítésze van a városnak. Az Éjszakai csetelés-sorozat vendége ezúttal Bálizs Andrej volt. A főépítész a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki Karának Alkalmazott Művészeti Intézetében járt, dolgozott tervezőirodáknak, de a hivatali munka sem újdonság számára.

„Állapota veszélyes, ezért teljes egészében elbontandó”. Emiatt a statikusi szakvélemény miatt távolították el a közelmúltban a zalaegerszegi Bajcsy-Zsilinszky téri Felszabadulási emlékművet.

A színek sokfélesége megmaradt, a hatás azonban világosabb, áttetszőbb, könnyedebb lett. Kiss Ágnes Katinka festőművész mostanság inkább akvarelleket fest. Ezért is lett Vízjel a címe a keszthelyi Balatoni Múzeumban nemrégiben nyílt tárlatának.

Egy nem mindennapi interaktív utazáson vehettek részt mindazok, akik időben regisztráltak a Keresztury VMK-ban megrendezett Láthatatlan kiállításra. „Képzeld el, hogy kialszik minden fény…”- hirdette a plakát. S valóban, a bemutató jó része teljes sötétségben zajlott, ahol a szemen kívül minden más érzékszerv kiélesedik.