Pánczél Petra

A színpad még üres, meg kell tölteni élettel. Az idei évad legnagyobb kihívása minden bizonnyal az Evita lesz – fogalmazott elöljáróban dr. Besenczi Árpád igazgató, a Hevesi Sándor Színház évadnyitó társulati ülésén.

Ezredszer is Badacsony, és még ezerszer Tóti-hegy!

A nyári intenzív viharok során a Béke-liget fái szenvedték el a legnagyobb károkat. Csak a június végi viharban három nagyméretű japán akác dőlt ki, összesen 32 darab fa sérült, melyek közül kilencet ki is kellett vágniuk a szakembereknek, hiszen azok balesetveszélyessé váltak.

Idős kora miatt ugyan az alkotó nem vett részt személyesen a tárlatnyitón, jellegzetes művei azonban szeptember elejéig megtekinthetők a Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben. Dan Reisinger magyar származású izraeli grafikusművészről van szó, akinek „Holt-tengeren túl” címmel nyílt kiállítása a zsinagógában.

A tárlat megnyílt, ami viszont azt jelzi, hogy bezárt a 26. alkalommal megrendezésre kerülő GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A festészeti alkotótáborban az „Emlék-képek” kerültek fókuszba; idén ugyanis ez volt a hívószó.

Péntek este került sor a XXVI. GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep zárókiállítására. Az idei alkotótáborban - melyet Budaházi Tibor festőművész vezetett - hat képzőművész vett részt. Zalaegerszeget ezúttal Szényi Zoltán festőművész képviselte. A zárókiállítást P. Szabó Ernő művészettörténész nyitotta meg.

Szeptembertől új tüdőszűrő berendezés várja a pácienseket a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban; a szűrővizsgálatra ezentúl nem a pózvai külső kórházban, hanem a Zrínyi utcai kórházközpontban kerül sor.

Hosszas előkészületek után, szeptember elsején elindul az első Waldorf-iskola a megyében. A Magyar Waldorf Szövetség által akkreditált általános iskolai képzés Zalaegerszegtől 10 kilométerre, Zalaszentlőrinc egykori iskolaépületében nyitja meg kapuit az elsősök előtt.

A Zala-folyó nem mindig az a csatornaszerű jelenség volt, mint amilyennek most ismerjük. A város egykor szoros kapcsolatban állt a folyóval; fürdőzési és közlekedési lehetőséget adva az itt élőknek, ezenkívül számos malom is működött a part mentén. A Zala jelenleg az ország 12. leghosszabb folyója a maga 126 kilométerével.

Spontán művészi graffitizéssel vette kezdetét az idei GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. Az immár 26. alkalommal megrendezésre kerülő nyári alkotótábor egyik résztvevője, Tarcisio Viriato (brazíliai festőművész) a Kézművesek Háza szomszédságában álló kistraktor garázsnak a falait használta „vászonként”.

Azért mentem most Prágába, mert 1992-ben még túlságosan kislány voltam ahhoz, hogy a szüleim elengedjenek Budapestre... Guns N' Roses koncertre. Valószínűleg most is lemaradtam volna a buliról, ha a barátaim nem állítanak kész tények elé.

Persze nem úgy értendő a kérdés, mint az unásig ismételt, Brian életéből való "Mit adtak nekünk a rómaiak?" idézet. A válasznál nem gondolok nagy, és távlati dolgokra, sem az emberiségre, sem Jeruzsálemre, de még Európára sem (a Twin Peaks filmsorozat hatása e kategóriákban nem hiszem, hogy értelmezhető:)) Önző módon, inkább a saját korosztályomra - na, jó legyen plusz-mínusz tíz év - gondolok, hogy nekünk mit adott a kezdetekkor e különleges filmsorozat.

A kiállítások csupán néhány hétig tartanak, a köztéri alkotásokat ennél jóval hosszabb ideig csodálhatjuk. Szerencsés esetben akár több generáción keresztül is velünk vannak.

A magyar őstörténet régészeti kutatásainak legújabb eredményeiről tartott előadást a közelmúltban dr. Türk Attila régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa.

Gyerekkora óta gyűjti a régi tárgyakat, mint meséli nagyapjától örökölte ezt a szenvedélyt. Mára már szép kis kollekcióval büszkélkedhet Papp Tamás, zalaegerszegi asztalos, akinek több száz, főleg a 20. század első feléből származó régisége van.

Azt régóta tudjuk, hogy az éremnek két oldala van, azonban hogy alkalmanként egy emlékműnek is lehet, az a laikusok számára elég meglepő. Történészek számára már kevésbé, főleg ha az „előlapon” és a „hátlapon” két korszak szimbolikája jelenik meg.

A magyar fotótörténet számára is izgalmas kiadvány született, miközben Zalaegerszeg múltjába és egy helyi fotográfus életébe is bepillantást nyerhetünk…460 korabeli fotón keresztül.

A korszak szereplői jól ismertek, legalább is országos és világpolitikai viszonylatban; a helyiek viszont kevésbé. Miért merült feledésbe a II. világháború időszakának zalaegerszegi polgármestere? Annak ellenére, hogy dr. Tamásy István elég hosszú ideig, 1936-tól 1945-ig vezette a várost.

Zöldfelület kontra parkolóhelyek, klasszicizáló vs. modern építkezés – többek között ilyen vitás kérdések is szóba kerültek a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén, melynek vendége Bálizs Andrej volt.

„Be a múzeumba!”, „A titkok ajtaja kitárul!” Ez csak két hívószó, amivel idén a Múzeumok Éjszakájára invitálták a közönséget. Az országos program zalaegerszegi rendezvénysorozata idén is több helyszínen és változatos programokkal várta az érdeklődőket.