Paradigmaváltás, drónok, adatbázisok

Idén a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban zajlott a kétnapos esemény, melyen a megyében működő múzeumok, könyvtárak, illetve a levéltár munkatársai tartottak változatos témákban előadásokat. A résztvevőket Gecse Péter alpolgármester és Kiss Gábor, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte.

Újdonságok a közgyűjteményekben

Bevezetésképpen elhangzott: örömteli, hogy harmincegy év elteltével sem fulladt ki az előadássorozat. Köszönhető ez többek között annak, hogy az intézményeket szoros munkakapcsolat és együttműködési szándék köti össze.
A mostani, harmincnál is több prezentáció során számos érdekesség és szakmai újítás hangzott el. A továbbiakban ezekből olvasható ízelítő.

Paradigmaváltás előtt a múzeumok

Mi lehet a múzeumok és a közönség, illetve a közösségek viszonya a 21. században? Milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a közgyűjteményeknek napjainkban ahhoz, hogy ne csökkenjen drasztikusan a múzeumok látogatottsága? És egyáltalán mi egy mai modern múzeum feladata? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ előadásában Havasi Bálint, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója. Az előadó az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) irányelveit, valamint olasz, brit és dán modelleket figyelembe véve úgy látja, hogy az intézmények paradigmaváltás előtt állnak. A hazai muzeológiában azonban lassabban haladnak ezek a folyamatok, mint a nyugat-európai országokban. Ma már elavultnak számít az a szemlélet, ami a múzeumokat a „tudomány templomaiként” tiszteli.

Havasi Bálint a paradigmaváltásról beszélt

Az igazgató elmondta: míg a tradicionális múzeumok célja és alapelve az anyagi örökség megőrzése és fenntartása, valamint a tárgyak védelme volt, addig az új múzeumoknak az identitásképzéssel, a mindennapi problémákkal és a közönség orientációjával is foglalkozniuk kell. A korábbi tárgyközpontúság helyett pedig a témaközpontúságra kell törekedni. Nemcsak a közönség (egyéni vagy csoportos látogatók), hanem a helyi vagy virtuális közösségek aktív részvételére is szüksége van a mai múzeumoknak. Jelenti ez például az interneten lévő közösségi oldalak (az osztott és osztható tartalmak) aktívabb használatát, de egy-egy téma iránt érdeklődő csoportok (térképészek, fémkeresősök, gyűjtők, helytörténet iránt érdeklődők) bevonását is a munkába. Havasi Bálint szerint a közösségfejlesztésen túl, ugyanilyen fontos az üzleti szféra megszólítása is, hiszen az állami finanszírozáson kívül a helyi forrásokat is meg kell találni.
     
Új adatbázisok és levéltári pedagógia

Egy országos projekt részeként két új adatbázis kiépítése zajlik az MNL Zala Megyei Levéltárában. A szakmai napon a ”Csillagosok és katonák” címet kapó munkafolyamatról Káli Csaba történész, a levéltár igazgatóhelyettese számolt be. A „Csillagosok” valójában nem más, mint egy pártarchontológiai (tisztségviselői) adatbázis, mely az 1948-89 közötti pártvezetők adatait (név, életpálya, párttagság, pártfunkció, kitüntetések, büntetések) gyűjti össze egy webes felületen. A dolog érdekessége, hogy a zalai levéltár munkatársai által néhány éve kitalált rendszert vették át a levéltárak, így a jövő év közepére összeálló országos adatbázis is erre épül, kiegészülve a többi levéltár anyagával. Az adatbázisfejlesztés másik eleme, vagyis a „Katonák” pedig Zala megye I. világháborús katonai veszteségeit foglalja össze a halotti anyakönyvek alapján. Az adatbázisban nemcsak a magyar, hanem a megye területén elhunyt olasz és orosz hadifoglyok adatai is szerepelnek majd.

A szakmán belül újdonságnak számít a levéltárpedagógia is, melynek részleteiről Erős Krisztina levéltáros számolt be. Mint fogalmazott: a múzeumokhoz hasonlóan a levéltáraknak sem csak a klasszikus feladatokra kell napjainkban fókuszálniuk. Az adatbázisépítés, digitalizálás, elektronikus ügyintézés és a szolgáltató levéltárak program után az is fontos, hogy a 10-18 éves korosztályt bevonzzák az intézménybe. Vagy, hogy a levéltár kollégái menjenek a gyerekek közé, egy-egy tematikus foglalkozás erejéig. A levéltári órák elindításához jó alkalom volt a reformáció 500. évfordulója, melyhez több, diákoknak szóló, interaktív program is kapcsolódott. A tanulókat ezenkívül a családfakutatás alapjaival, valamint a címer- és pecséttannal, vagy akár iskolájuk történetének dokumentumaival is megismertetik.

Öt éve hunyt el Fischer György - életművéről kötet készül. (Zóka Gyula felvétele) 

Művészeti hagyaték, és drónok a tudományban

Öt évvel ezelőtt hunyt el Fischer György szobrászművész, akinek munkásságát – szobrainak szimbolikájától kezdve a köztéri alkotásait övező mizériákig – dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese értékelte. Az előadás apropóját az adta, hogy november végén a múzeum gondozásában megjelenik egy átfogó kötet a képzőművész életművéről. Fischer három évtizedes pályáját – néhány kisebb változástól eltekintve – nem lehet korszakokra osztani. Absztrahálásának lényege mindvégig ugyanaz maradt: az emberi test részekre bontása, a felesleges dolgok eltávolítása. Ennek eredményei az izgalmas, elnyújtott, groteszk mozdulatok; vagyis azok a fischeri formák, amik valójában az emberi psziché rejtelmeibe avatják be a nézőt. Az alkotások azt mutatják meg a lélek rezdüléseiből, amit a társadalom épp elhallgatni igyekszik. Ezért is volt néha elutasító alkotásaival a közönség konzervatívabb ízlésű része, illetve sok megrendelő. Pedig Fischer nem a megbotránkoztatást, hanem az ízlésformálást tűzte ki célul; szobrászként éppúgy, mint művésztanárként az Ady-iskolában.

A múzeumi munka egy másik újdonságáról Eke István régész számolt be. Rávilágítva a drónok használatának fontosságára a kulturális örökségvédelemben. Elmondta: a közelmúltban egy Ligetfalva határában lévő neolit körároknál, illetve a leendő Mindszenty-központ területén zajló régészeti ásatásnál tesztelték az eszközt. A légifelvételek segítségével pontosabb digitális domborzati modelleket tudnak létrehozni, és olyan dolgokat is megláthatnak a szakemberek, amik a felszínről nem megfigyelhetők. A múzeum tervei között szerepel az is, hogy tudományos célra drónt vásárol a közeljövőben.

     Drón a ligetfalvi lelőhely felett (Fotó: Göcseji Múzeum)

Miért jó (öröm)olvasni?

Az olvasási szokásokra, illetve a megváltozott olvasási körülményekre hívta fel a figyelmet előadásában Tóth Renáta, a megyei könyvtár olvasószolgálati csoportvezetője. Olvashatunk tanulási, ismeretbővítési, vagy éppen szórakoztató céllal, azonban az olvasott dokumentumok formája ma már többféle is lehet. A hagyományos könyveken kívül megjelentek az e-bookok, és más elektronikus tartalmak. Mindezek pedig figyelmünket is befolyásolhatják; főleg, ha ismeretszerzési céllal próbálunk minél gyorsabban, minél több információkhoz jutni. A többfelé osztott figyelem nem mindig hatékony, jobb, ha inkább csak egy dologra/szövegre koncentrálunk egyszerre.

Az örömolvasás leginkább akkor élhető át, ha nyugodt körülmények között, saját kedvünkre, saját szórakoztatásunkra olvashatunk. Ez azon túl, hogy esztétikai élményt ad, akár terápiás célokat is szolgálhat. Egy-egy jól megválasztott könyv ugyanis átsegíthet a nehezebb élethelyzeteken. A könyvtár több célirányos programmal is igyekszik a fiatalabb korosztályokat (öröm)olvasásra ösztönözni.

A megye közgyűjteményeinek munkatársai legközelebb 2019-ben találkoznak, a tervek szerint akkor a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum ad otthont szakmai tanácskozásnak.