Pánczél Petra

A magyar régészettudomány atyjaként is ismert Rómer Flóris (1815-1889) tiszteletére avattak emléktáblát a Göcseji Falumúzeum zalacsébi fatemplomának falán. A domborművet – melynek létrehozását a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezte – Béres János szobrászművész készítette.

Húsz évvel ezelőtt egy új emlékmű, a szomszédságában pedig egy szobor létesült a Vizslaparkban. A város címerét magába foglaló címerházat és IV. Béla szobrát a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából avatták fel 1997. május 13-án. Az ünnepségen az akkori kultuszminiszter, Magyar Bálint is részt vett.

Csak a halálesetekkel hozható –e összefüggésbe a gyász, vagy minden veszteség (válás, szakítás, munkahely elvesztése) feldolgozása egyfajta gyászfolyamatnak tekinthető? Hogyan viszonyulnak mindehhez a férfiak, a nők és a gyerekek? Na és milyen Magyarország gyászkultúrája?

Akár azt is mondhatnánk, hogy a Macskanő és a Cicakapitány című tárlattal az avantgárd magas művészet költözött a Keresztury VMK Gönczi Galériájának falai közé. Wahorn András festőművész – akinek 2000 után készült műveiből látható válogatás – autodidakta alkotó; a festészetet nem egyetemi képzésen tanulta. Munkássága ettől függetlenül (vagy épp ezért) évtizedek óta komoly értéket képvisel a kortárs hazai művészetben.

A napokban megjelent a kormányrendelet a zalaegerszegi Alsóerdő fejlesztéséhez szükséges állami támogatás biztosításáról. Mint ismert, a Modern Városok Program keretében sport- és rekreációs központ létesül a volt napközis tábor területén és környékén, valamint a TV-toronynál.

A kisebbek terveznek, a nagyok meg a „kivitelezést” végzik; per pillanat ez a munkamegosztás az Ady-iskola rajztagozatos alsósai, valamint a nyolcadikosok és a művészeti gimisek között. Legalább is azoknál a diákoknál, akik részt vesznek a Nemzeti Tehetség Program pályázatán.

A magyar költészet napja alkalmából több programmal is készült a Pannon Tükör folyóirat szerkesztősége. A Keresztury VMK-ban előbb egy színdarabot mutatott be a Theaterrepublic Ungarn társulat, melynek munkájában a lap főszerkesztője, Kaj Ádám rendezőként vesz részt.

A magyar költészet napja alkalmából a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár idén is csatlakozott a Posztolj verset az utcára országos akcióhoz.

Tojamai fotóművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Griff Bábszínház szervezésében szombaton a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. A „Japán táj, japán ember” című tárlat nemcsak a távoli kultúra megismerését szolgálja, hanem a helyi és a japán kulturális kapcsolatok előtt is tiszteleg.

Díjat kapott a 2017-es Iránytű turisztikai kommunikációs versenyen a zalaegerszegi Tourinform Iroda. Az országos pályázatot évről évre a Turizmus Trend/Vendég&Hotel szaklap hirdeti meg, hogy megtalálják az idegenforgalmi szektor legjobb kommunikációs megoldásait.

A reformáció 500 éves jubileuma alkalmából hirdetett országos versenyt diákoknak a Magyar Nemzeti Levéltár. Az „Utazás Wittenbergbe” című vetélkedő kapcsán a Zala Megyei Levéltár is igyekezett mozgósítani a megye iskoláinak felső tagozatos-, és középiskolás diákjait.

2012 óta várja a látogatókat a Pannon Csillagda, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hívott életre egy nyertes pályázatnak köszönhetően.

Ötven éves a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár épülete. Az az acélszerkezetes, üvegablakos épület, mely 1967. március 25-i átadásakor egy színvonalas, modern könyvtárépületnek számított. Aztán egy idő után állandóan beázott, meg bírálták is sokan, hogy nem illik a Deák tér impozáns miliőjébe. Később tetőtérrel bővült, elveszítve eredeti formáját.

A kortárs költészet és a művészi értékkel bíró, igényes szórakoztatás talált egymásra a színpadon a legutóbbi Egerszegi Páholy esten. Mindezért egy személyben Eszenyi Enikő színművész, rendező, a Vígszínház igazgatója volt a felelős, aki közel három órán át kötötte le a publikum figyelmét.

Azt mindenki tanulta az iskolában, hogy 1517 októberében Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte 95 pontból álló tézisét. Fellépve ezzel a katolikus egyház „hibái”, főleg a pápa által elrendelt búcsúcédulák árusítása ellen. Idén 500 éves a reformáció, melynek keretében országos és megyei programok zajlanak.

Hosszú idő telt el a gramofonos zenehallgatástól az elektro-diszkóig, a villanóporos vakuk fényétől a stroboszkópig. Az emberi jellem eközben mintha mit sem változott volna: a macsó macsó marad, a lányok a fiúkról csacsognak, a féltékenység undok tetteket szül, a megvert nő meg tűr.

Készül az egerszegi vár, formálódik a belváros látképe is, madártávlatból. Mindez persze művészeti alkotásokon: térplasztikán és grafikán. Első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli idén Zalaegerszeg. Az ünnepségsorozat részeként új köztéri alkotás készül a Mindszenty térre, ősszel pedig egy várostörténeti képeskönyv is megjelenik.

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezésére újabb emléktáblát avattak Zalaegerszegen. Ezúttal Farkas Dávid (1816-1886) volt országgyűlési képviselő arcmása került ki a róla elnevezett páterdombi utcába.

A törvényszék összbírói értekezletét megelőzően tartottak prezentációval egybekötött sajtótájékoztatót a Zalaegerszeg Törvényszéken. Az eseményen részt vett dr. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke és dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, az Országos Bírói Tanács tagja is.

A hatvanas-hetvenes években több műteremlakás is épült Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy képzőművészeket vonzzanak a városba, fellendítve így a helyi kulturális, művészeti életet. Többek között Fischer György szobrászművész, Gácsi Mihály grafikus, Palicz József festőművész, Szabolcs Péter szobrászművész is ennek a „programnak” a részeként vált zalaegerszegi alkotóvá.