Pánczél Petra

Két fiatal szerelmes holttestére bukkantak. A városban rengetek pletyka kering, a felelősöket keresik. Veronában járunk, 1301-ben. A fiút Rómeónak, a lányt Júliának hívták. Ismerős a sztori?

A helyszín autentikus, az ünnep már nem. Nincs felvonulás, se sör-virsli akció. Lenin szobra a város múzeumának kőtárában pihen, limlomok közt; bár még áll, nem dőlt el. Ennyi jár is a régmúlt idők, meg a ház szellemének, hiszen pártszékháznak épült annak idején, nem múzeumnak.

Csupa régiség, és mégis újdonság. Vagyis csak majdnem, hiszen azért néhány kortárs mű is bekerült a repertoárba. Jórészt azonban a régebbi korok tárgyaiból áll össze a Göcseji Múzeum újonnan nyílt időszaki kiállítása.

Kis magyar művészettörténeti idővonalat avattak az Ady-iskola homlokzatán. Nem is egyet, hanem mindjárt hármat, hiszen a honfoglalástól napjainkig olyan sok minden történt az építészetben és a képzőművészetben, hogy azt a gyerekek rá sem tudták volna festeni egy ponyvára.

Képzőművésznek készült, aztán jogi diplomát szerzett, végül külpolitikai újságíró lett a Magyar Televíziónál. Leginkább olyan helyekről tudósított, ahonnan mások menekülni szoktak; konfliktuszónákból, háborús övezetekből.

Örök mementóul szolgál az a börtönmúzeum, melyet a Mártírok úti egykori ÁVH székház (későbbi leánykollégium) néhány földszinti és alagsori helyiségéből alakítottak ki. A Zalaegerszegi Büszkeségpont a kommunizmus borzalmaira; a meghurcoltakra és az áldozatokra emlékezik. Mindenekelőtt azokra, akiket éppen ezen épület falai között tartottak fogva.

Idén a Gébárti-tó partján került megrendezésre a Zalaegerszegi Országos Fazekas- Keramikus Találkozó és Fesztivál.

Helyére került Farkas Ferenc szobrászművész egerszegi várat ábrázoló bronz makettje. A új köztéri alkotást május 12-én avatják fel a Mindszenty téren.

„Ilyen nagy dolog a szabadság…” címmel jelent meg az a módszertani kiadvány, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett iskolai ünnepségek lebonyolításához ad segítséget.

Eleink nyomában címmel indított várostörténeti sétasorozatot Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából a Göcseji Múzeum. Az első sétán Megyeri Anna történész, muzeológus kalauzolta a szépszámú közönséget előbb a Kálvária-, majd az izraelita temetőben.

Nem nagy sportteljesítmény Zalaegerszegről Zalalövőre eljutni biciklivel. A végállomás legyen mondjuk a Borostyán-tó. Oda-vissza körülbelül 50 kilométer. Szintkülönbségek gyakorlatilag nincsenek, a teskándi focipályától Zalalövő határáig kerékpárúton haladhatunk.

A magyar régészettudomány atyjaként is ismert Rómer Flóris (1815-1889) tiszteletére avattak emléktáblát a Göcseji Falumúzeum zalacsébi fatemplomának falán. A domborművet – melynek létrehozását a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezte – Béres János szobrászművész készítette.

Húsz évvel ezelőtt egy új emlékmű, a szomszédságában pedig egy szobor létesült a Vizslaparkban. A város címerét magába foglaló címerházat és IV. Béla szobrát a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából avatták fel 1997. május 13-án. Az ünnepségen az akkori kultuszminiszter, Magyar Bálint is részt vett.

Csak a halálesetekkel hozható –e összefüggésbe a gyász, vagy minden veszteség (válás, szakítás, munkahely elvesztése) feldolgozása egyfajta gyászfolyamatnak tekinthető? Hogyan viszonyulnak mindehhez a férfiak, a nők és a gyerekek? Na és milyen Magyarország gyászkultúrája?

Akár azt is mondhatnánk, hogy a Macskanő és a Cicakapitány című tárlattal az avantgárd magas művészet költözött a Keresztury VMK Gönczi Galériájának falai közé. Wahorn András festőművész – akinek 2000 után készült műveiből látható válogatás – autodidakta alkotó; a festészetet nem egyetemi képzésen tanulta. Munkássága ettől függetlenül (vagy épp ezért) évtizedek óta komoly értéket képvisel a kortárs hazai művészetben.

A napokban megjelent a kormányrendelet a zalaegerszegi Alsóerdő fejlesztéséhez szükséges állami támogatás biztosításáról. Mint ismert, a Modern Városok Program keretében sport- és rekreációs központ létesül a volt napközis tábor területén és környékén, valamint a TV-toronynál.

A kisebbek terveznek, a nagyok meg a „kivitelezést” végzik; per pillanat ez a munkamegosztás az Ady-iskola rajztagozatos alsósai, valamint a nyolcadikosok és a művészeti gimisek között. Legalább is azoknál a diákoknál, akik részt vesznek a Nemzeti Tehetség Program pályázatán.

A magyar költészet napja alkalmából több programmal is készült a Pannon Tükör folyóirat szerkesztősége. A Keresztury VMK-ban előbb egy színdarabot mutatott be a Theaterrepublic Ungarn társulat, melynek munkájában a lap főszerkesztője, Kaj Ádám rendezőként vesz részt.

A magyar költészet napja alkalmából a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár idén is csatlakozott a Posztolj verset az utcára országos akcióhoz.

Tojamai fotóművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Griff Bábszínház szervezésében szombaton a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. A „Japán táj, japán ember” című tárlat nemcsak a távoli kultúra megismerését szolgálja, hanem a helyi és a japán kulturális kapcsolatok előtt is tiszteleg.