Pánczél Petra

Az irodalom, a színház- és a fotóművészet különös találkozása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben nemrégiben nyílt tárlat, mely Keleti Éva (1931) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus képeiből ad ízelítőt.

Vajon mi történt Zalaegerszegen 1848. márciusának elhíresült napjaiban, és hogyan nézhetett ki a korabeli belváros? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik részt vettek a március 15-i várostörténeti sétán.

Senki sem szereti, ha azzal szembesítik, hogy az egész élete egy kamu, és ő csak egy átlagos, hétköznapi ember. Lesarkítva egy senki. Pedig néha nem árt szembenézni a tényekkel és kimondani az igazságot, még ha az fáj is.

Pillantás a mából címmel nyílt meg Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus kiállítása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

A város urbanizációs folyamatának és a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat működésének egyik legaktívabb időszakába enged bepillantást az a fotógyűjtemény, mely tavaly nyáron került az MNL Zala Megyei Levéltárának birtokába.

Több mint hat éve játszanak már együtt. Az író zenészként, a zenész meg prózaíróként mutatkozik be. Mégsem amolyan helycserés támadás ez, hanem egy kötetlen és kerek zenés irodalmi est. Kulturális „áthangszerelődés”. Sok dallal, szöveggel és megannyi humoros, vagy éppen érzelmes személyes történettel.

A január-február nem éppen a nagy utazások időszaka. Legalábbis nálam biztosan nem. Tudom, sokan éppen ilyenkor szeretnek egy-két hétre elrepülni melegebb éghajlatra, de nekem még sosem sikerült pont év elejére annyi pénzügyi erőforrást tartalékolnom, hogy ezt megtehessem.

A mai gyerekek is olvasnak, csak rövidebb szövegeket. A kortárs költészet a slam poetry miatt felfutó ágban van. Az irodalomoktatás pedig tele van ki nem aknázott lehetőségekkel. Többek között ezekről a jelenségekről beszélgettünk a nemrégiben véget ért Magyar Széppróza Napja kapcsán Gyimesi Katalin magyartanárral (Kölcsey Ferenc Gimnázium).

Tortaköltemények, bonbon-csodák, csokoládéhegyek várták a hétvégén az érdeklődőket a Keresztury VMK-ban. Az intézmény első ízben rendezett Édesség Napokat – nemcsak kicsiknek.

Első alkalommal került megrendezésre a Keresztury VMK-ban az Édesség Napok-CsokoláDays.

Hatvanadik születésnapja alkalmából impozáns kötet készült Farkas Ferenc szobrászművész (az Ady-iskola tanára) munkásságáról. Nem számadás, nem az életmű összegzése, csak egyfajta helyzetjelentés, hogy hol tart most „a bácsi, akit Bácsinak hívnak”.

Véglegesítették a helyi termelői- és kézműves piac kiviteli terveit. A közbeszerzési eljárást követően, nagyjából a nyár végén indulhatnak el az első munkálatok a piactér és a Munkácsy utca közötti foghíjtelken.

Évtizedekkel ezelőtt „kőkorszaki” eszközökkel kezdték a munkát, azóta több tűzzománckemencét is elhasználtak már. Nemcsak síkban, térben is gondolkodnak. A tapasztalatok szerint pedig a tűzzománc képes beszippantani az embert.

Irodalmi-kulturális honlapot indított a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A stílusosan Deák+kert névre keresztelt portál egyfajta értékteremtő és összetartó erő szeretne lenni. Az elnevezés egyaránt utal magára a könyvtárra, és a város egyik legrégibb terére, ahol az épület áll.

Mostanában mind a ketten állati témákkal foglalkoznak. Tyúkok, békák, hernyók és más lények elevenednek meg a képeken. Kiderült, hogy még a táplálékláncnak is lehet köze a képzőművészethez. Ráadásul nem giccses módon. Hogy ez utóbbi miért került szóba, arról majd később.

Mit lehet kezdeni a 21. században egy 19. századi szöveggel és mennyire kihívás napjainkban Jókait tanítani a gyerekeknek? Többek között ilyen kérdések merültek fel a Magyar Széppróza Napja alkalmából a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár e heti rendezvényein.

Fél év telt el a zalai Tűzmadár Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola első osztályának indulása óta. A Zalaszentlőrincen működő intézmény egyik alapítóját és az első osztály tanítóját, Bálint Orsolyát kérdeztük az eddigi tapasztalatokról.

„Ókortól a szocreálig… hö, király!” 2001 nyarán egy Budapestről érkezett fiatal házaspár így kommentálta a Göcseji Múzeum 2000-ben nyílt, Központok a Zala mentén című, a megye történetét bemutató új állandó kiállítását.

Jelentős fejlesztés várható a következő időszakban a Gébárti-tó partján. Pályázati forrásokból megújul a Kézművesek Háza, mellyel együtt egy jurtaház is létesül, ezenkívül kápolna épül a gát és a szoborpark közti területen, de a tó körül is komoly beruházásokra készülnek.